Washington és London szerint a túlzott szabályozás fékezné az AI-fejlődést.

Nem alkalmasak az emberi jogok hatékony védelmére az uniós AI Act termékmegfelelőségi szabályai - egyebek mellett erről olvashatunk a Gondolat Kiadó és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa együttműködésében megjelent, mesterségesintelligencia-központú szakirodalmi sorozat első kötetében, amely számos szakember bevonásával, több irányból tanulmányozza a mesterséges intelligencia (MI) jellemzőit, viselkedését és működését.

Magyarországon a modern technológiák alkalmazását segíti többek közt a Neumann Technológiai Platform, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az 5G koalíció is.

A generatív mesterséges intelligencia a fenntarthatósági követelményekkel és az új bevételi paradigmákkal együtt visszafordíthatatlanul átformálhatja a technológia, a média és távközlés területét, hívta fel a figyelmet 2024-es előrejelzésében a Deloitte. Az elemző szerint az új év meghatározó időszak lesz az iparág számára, amelyben a növekedés óriási lehetőségeit azokhoz mérhető kockázatok kísérik

Egy három napon át tartó tárgyalássorozat végén sikerült elfogadni az AI Act nevű törvénytervezetet.

Az Európai Unió tagországainak közös érdeke, hogy egységes törvényi keret jelölje ki a mesterséges intelligencia fejlesztésének irányait, és szabályozza használatát. Az európai embereszményen és szabadságjogokon alapuló megközelítés így előnyt jelent, hogy kontinensünk érdemben felvegye a versenyt a világ más régióival. Az irány jó, hiszen rövidesen hatályba lép az AI Act.

Kétévnyi egyeztetés után elkészült a mesterséges intelligencia (MI) felelős, etikus és biztonságos fejlesztésére, használatára és piacra kerülésére vonatkozó szabályokat meghatározó európai uniós AI Act. Az IVSZ - Szövetség a Digitális Gazdaságért egyetért a szabályozás céljával, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az annak való megfelelés költségei ne legyenek túlságosan megterhelőek az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k és startupok számára.