Nehéz elismerniük a vállalati informatikusoknak, hogy elvesztették a kontrollt a szervezetnél használt technológiák felett, a céges hálózat porózus, a felhő nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a saját fejlesztésű programok pedig gyenge minőségűek.

Az árnyékinformatika terjedésének következtében a vállalatoknál elképesztő mennyiségű alkalmazást, valamint felhős együttműködési, fájlmegosztó és tárolási szolgáltatást használnak.

Az árnyékinformatika megágyaz az SaaS-modellben működő üzleti alkalmazások bevezetésének a vállalatnál. A CIO vezetői és kommunikációs képességein múlik, hogy felismerje a lehetőséget, és elejét vegye annak, hogy csapata kiszoruljon az üzleti oldal implementációs projektjeiből.

Sorra jelennek meg a lakossági piacon sikeres, közösségi alkalmazások nagyvállalati változatai, amelyek a jobb menedzselhetőség és nagyobb biztonság ígéretével lehetővé teszik a korábban az árnyékinformatikát képviselő alkalmazások vállalati felhasználását. Ennek előnyeiből azonban keveset tapasztal majd a szervezet, ha a bevezetés során az IT-vezető megfeledkezik a felhasználói élményről.

A baj ott lopakodik az árnyékinformatika nyomában - de tévedés volna a menedzsment részéről, ha ezért egyedül az IT-vezetőt hibáztatná. A „nem hivatalos” informatikai beszerzésekből eredő kockázatok minimalizálásából a pénzügyi igazgatónak is ki kell vennie a részét.

A vállalatok 71 százaléka elismeri, hogy alkalmazottai a hivatalos IT-rendszereken kívül eső alkalmazásokat is használnak, amelyek a céges infrastruktúrát menedzselő IT-osztály radarja alatt működő, párhuzamos informatikai környezetet alkotnak. Az árnyék-IT azonban, ha jól kezelik, nem csupán a kockázatokat növeli.