Egy kis- vagy középvállalkozás életében számos adatvédelmi problémára megoldást jelenthet a megfelelő titkosítás alkalmazása. Amellett, hogy megelőzik az érzékeny információkhoz való jogosulatlan hozzáférést, a felhasználói adatok lehetséges kiszivárgásából fakadó kockázatokat is minimálisra csökkentik, továbbá egy ilyen technológia bevezetésével a vállalatok egy jókora lépést tehetnek a felé, hogy megfeleljenek az egyre vészesebben közelgő GDPR (EU Általános Adatvédelmi Rendelet) előírásainak.

Tovább szigorítaná az Európai Unió adatvédelmi előírásait az Európai Parlament szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága. Míg a hamarosan életbe lépő Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) lehetővé teszi, hogy a vállalatok a közöttük lévő jogviszony megszűnése után anonimizált módon tovább tárolják ügyfeleik személyes adatait, az új javaslat törlésre kötelezné őket.

Az ESET szakemberei áttekintették, hogy a 2016 végén publikált biztonsági jelentésben megjósolt trendekből melyek váltak valóra 2017 első felében. A kutatók úgy gondolták, hogy a 2017-es esztendő a zsarolóvírusok, valamint ehhez kapcsolódóan a Ransomware of Things (RoT) éve lesz. Eddig úgy tűnik, sajnos nem tévedtek a szakemberek.

Aggódnak a vállalatok a jövő májustól kötelező érvényű megfelelést számon kérő uniós rendelet, a GDPR miatt, mert nem bíznak felkészültségükben, miközben a kilátásba helyezett büntetések igen súlyosak. Számottevő részük mégis halogatja a szükséges fejlesztéseket, pedig azokat nagyrészt a szabályozástól függetlenül is meg kellett volna ejteniük.

Csupán 10 hónap van a felkészülésre. Az Európai Unió által kihirdetett új, egységes adatvédelmi szabályozásnak, azaz a GDPR-nak való megfeleléshez nyújt segítséget a KÜRT Adatvédelmi Kompetencia Központja.

A kapcsolattartás és a vásárlás hagyományos formáival szemben a fogyasztók egyre inkább a digitális csatornákat részesítik előnyben. A bankfiók felkeresése vagy a bankjegykiadó automata használata helyett az online szolgáltatásokat, a mobil alkalmazásokat preferálják, amelyektől az e-kereskedelemben megszokott intuitív kezelőfelületet, azonnali eredményt várják el. Kiszolgálásukhoz új vállalati működés és minden eddiginél jobb ügyfélismeret szükséges - mondja Veréb Elemér, a PROVICE Informatika Kft. ügyvezetője.

Európai mutatók is igazolják, hogy bár nagyobb ütemben nő a cloud-felhasználók száma, továbbra is visszatartó erő, hogy adatainkat nem érezzük biztonságban felhős környezetben. Hogyan változik ez a GDPR bevezetése után?

Két év felkészülési periódus után jövőre hatályba lép az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR. Alkalmazása május 25-től kötelező lesz minden uniós tagállamban, be nem tartása igen komoly bírságokat vonhat maga után.

2018. május 25-től kötelező minden, az EU-n belül működő vállalat számára az új uniós általános adatvédelmi rendeletben (General Data Protection Regulation - GDPR) előírtak betartása. A jogszabály szigorú követelményeket támaszt, és számos területre kiterjed. Az informatikai gyártók már most azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék a vállalatok számára az átállást: a NetIQ például egy új funkcióbővítéssel a felhasználói adatok törlését teszi egyszerűbbé.

A cégek szerepe kulcsfontosságú a személyes adatok védelmében. Minden évben, január 28-án tartják a Nemzetközi Adatvédelmi Napot/Data Protection Day. Ez egy emlékeztető azok számára, akik még nem kezdték el a gyakorlatban alkalmazni az európai uniós általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), amely 2018 májusában lép hatályba.

Két hónapja lépett hatályba az Európai Unió új, általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR), és a szervezeteknek két évük van, hogy minden téren alkalmazkodjanak a szabályozáshoz. Az új előírás kétségtelenül komoly hatással lesz minden, az EU területén működő vállalatra, illetve azok adatfeldolgozási és -tárolási módszereire, és akár nem várt kihívásokat is teremthet.

Interjú Major Gáborral, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége főtitkárával.

A tudatos IKT fejlesztés a térség legfejlettebb digitális gazdaságává teheti hazánkat.

2014-ben a magyar gazdaság - az eurozóna 0,9 százalékos arányával szemben - 2,1 százalékkal bővülhet.

A GE „Ipari internet” című jelentése szerint a hálózatok és a gépek összeházasítása 10-15 billió dollárral növelhetné a globális GDP-t.

Kevés szektorban számíthatnak hazánkban olyan biztos jövőre, mint a magyar elektronikai iparban. A válságban is jól teljesítő elektronikai ipar ágazati részesedését tekintve egy 2009-es OECD elemzés szerint csak Japán és Korea előzi meg hazánkat. Annak ellenére, hogy a terület a hazai GDP több mint 5 százalékát állítja elő, az ágazat szervezeteit tömörítő Nemzeti Elektronikai Kerekasztal úgy véli, a terület fejlődésének egyik gátja még mindig a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

Az Ericsson tanulmánya szerint a szélessávú sebesség minden egyes megduplázódása 0,3%-kal növeli a GDP-t.

A CEBR kutatóintézet felmérése szerint Magyarországon évente körülbelül 425 milliárd forintot költenek üzleti célú nyomtatásra. Ebből 162 milliárd forint kihelyezett nyomtatásra és 263 milliárd forint házon belüli nyomtatásra megy el. Csupán a házon belüli nyomtatás fejlesztésével nem kevesebb, mint 6,5-20 milliárd forintnyi megtakarítást lehetne elérni éves szinten. Emellett további 10 milliárd forintnyi megtakarítás keletkezhet a kihelyezett nyomtatás házon belülre viteléből. Hatékonyabb nyomtatással hazánkban összesen több mint 33 milliárd forinttal lehetne növelni a termelékenységet, mely a GDP 0,05 százaléka. Ha ezek a nyomtatási szokások elterjednek a magyar gazdaságban, azzal nemzetközileg versenyképesebbé tehetik a cégeket, fellendíthetik az exportot és az üzleti befektetéseket, valamint csökkenthetik az importot és a fogyasztói árakat.

Hátráltatják a távközlési piacot a jelenlegi európai szabályozások. Egységesítésük a GDP növekedésére is hatással lenne.

Az IDC Magyarország szerint a visszaesés hátterében a kormányzati megszorítások, valamint a reálbérek és a GDP csökkenése állnak.