Magyar kutatók világelső eredménye az idegsejtek közötti kapcsolatokról
A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.
A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.
Azok a legsikeresebb kutatók, fejlesztők, innovátorok a világban, akik az egyetemeken és az iparban is dolgoznak, mozognak a két ökoszisztéma között.
A szegedi kutatók új eljárása a mesterséges intelligencia segítségével határozza meg egy adott molekula hasonlóságát a saját, veszélytelen molekuláinkhoz.
A projekt az EU-tagállam Bulgária, Horvátország és Magyarország mellett a tagjelölt Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Észak-Macedóniára, Szerbiára és Koszovóra koncentrál.
Várhatóan diplomamunkák, doktori disszertációk sora születik majd a KIBERLAB témáiban, de az együttműködés nem elhanyagolható hozadékaként az egyetemi kutatók szakmai horizontjának szélesedése, élvonalbeli publikációk megjelenése is prognosztizálható.
A szakemberek, kutatók módszertani kérdésekben, a köz javát szolgáló tudásbázis létrehozásán dolgoznak.
A kutatók mintegy 30 éve próbálnak a mutáns RAS fehérjékhez gátló kismolekulákat kötni, azonban egészen a legutóbbi időkig kevés sikerrel.
Az elterjedési terület körülhatárolására jelenleg nincs általánosan használt módszer.
A hazai eredmények jelentős része a Gaia asztrometriai űrobszervatórium és a Herschel infravörös űrtávcső adatain alapult.
Szegedi kutatók egy teljesen új számítógépes szoftvert írtak, amely sokkal pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket.
Pontosabb és gyorsabb diagnosztika, célzott gyógyszerkutatás. Ez csak két szempont a sok közül, ami a kutatók szeme előtt lebegett, amikor - lokális kihívásokkal szembesülve - a mesterséges intelligenciát is segítségül hívták globális kutatásaik során.
A HUN-REN pályázatának segítségével speciális technológiát használ fel nagy lefedettségű interakciós térképek, valamint a rák progresszióját meghatározó adaptációs tájképek leírásához.
Olyan nagy energiafelbontású röntgenspektroszkópiákon alapuló elemzéseket tesz lehetővé, amelyek korábban nagyjából napi 10 ezer euróba kerülő mérési időben voltak megvalósíthatók.
Bár a lehetséges kezelések kutatása ígéretesnek tűnik, a várakozások szerint az új gyógyszerek a betegség korai szakaszában lesznek a leghatékonyabbak.
Új tudományág születik, ami összefogná a fizikust, a biológust és a közgazdászt is.
A digitalizációhoz kötődik jelenleg globálisan az energiafogyasztás 10 százaléka, 2030-ig további több mint 200 százalékos növekedésre számítanak a nemzetközi kutatók.
Az elmúlt időszakban a digitalizált és felhasználóbarát közigazgatás fejlesztése központi feladattá vált az Európai Unióban.
A kutatócsoportnak sikerült leküzdenie a repülés egyik legnagyobb kihívását: egy kifinomult vezérlőrendszerrel elfojtották az úgynevezett flatter jelenséget.
Az online és offline életünk során rólunk összegyűlő temérdek digitális adat kincsesbánya a szociológusoknak. Kérdés azonban, hogyan használhatók ezek adatvédelmi szempontból biztonságosan úgy, hogy közben a kutatóknak is értékes információt nyújtsanak.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai egy olyan optikai chipet fejlesztettek ki, amely alkalmas ultrarövid időtartamú lézernyalábok fázisának mérésére.
Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!
Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.