A Joint Research Centre nemrég megjelent jelentése azt elemzi, hogyan javítja Európa-szerte a mesterséges intelligencia a különböző informatikai rendszerek együttműködését a közszférában. Az Európai Bizottság tudományos testülete a Magyarország állami digitalizációját végző IdomSoft fejlesztését a hét legígéretesebb megoldás közé sorolta. Az IdomSoft fejlesztése az üzemeltetési költségek csökkentéséhez és a hivatali adminisztráció tehermentesítéséhez járul hozzá.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság Joint Research Centre (Közös Kutatóközpont) független szakértői által készített tanulmányok releváns támpontot jelentenek az Európai Unió számára, amelyek felhívják a figyelmet a kiemelkedő európai fejlesztésekre és eredményekre. A kutatóközpont október elején hozta nyilvánosságra a "Mesterséges intelligencia az interoperabilitás érdekében az európai közszférában" című tanulmányát, amelyben az európai országok közigazgatást segítő MI-megoldásait elemezte. A 720 felvetett megoldás közül 189-et vizsgált meg, ezek közül pedig a 7 legígéretesebbnek tartott fejlesztést fejtette ki részletesen. A hétből az egyik a magyarországi IdomSofté.
Közös munka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóival
A digitális közigazgatás célja, hogy az állampolgárok áttérjenek a közügyeik online intézésére, ami gyorsaságot és könnyű kezelhetőséget ígér, valamint az adataik biztonságát is garantálja. Ezeknek előfeltétele az érintett informatikai rendszerek összehangolása, integrációja.
Az IdomSoft az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratórium (InfoLab) keretén belül, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen, különböző mesterséges intelligencia alapú megoldásokat vizsgál és alkalmaz annak érdekében, hogy MI által vezérelt üzemeltetést (Artificial Intelligence for IT Operations, röviden AIOPs) valósítson meg, azaz a rendszerek üzemeltetését a mai kornak megfelelő technológiai alapokra helyezze.
Máshol még kutatják, itt már gyakorlat
Ez a megoldás képes a rendszerben előforduló hibákat megtalálni és értelmezni, azonosítani az anomáliákat. Egyediségét az adja, hogy az adatok elemzésére az IdomSoftnál neurális hálózatokat hoztak létre, ami ezen a területen jelenleg még nem elterjedt gyakorlat, inkább kutatás szintjén foglalkoznak vele. A létrehozott neurális hálózatok akár előre képesek detektálni nem várt eseményeket, mint például a hirtelen megnövekvő felhasználóforgalmat egy újonnan bevezetett vagy frissített szolgáltatás esetén.
A rendszer egy részét az IdomSoft már használja a különböző felhőalapú szolgáltatások felügyeletéhez. Ez jelentősen automatizálja a korábban manuálisan végrehajtott folyamatokat, ami - mint azt a Joint Research Centre leírása is hangsúlyozza - nagyban hozzájárul az üzemeltetési költségek csökkentéséhez és a hivatali adminisztráció tehermentesítéséhez. A tanulmány emellett azért is méltatja az eljárást, mert a gépi tanulás (Machine Learning as a Service, röviden MLaaS) a GDPR-törvényeknek megfelelően begyűjtött adatok további analizálását, újrafelhasználását, ezáltal új rendszerek kidolgozását teszi lehetővé a jövőben.
Az Európai Bizottság kutatói észt, spanyol, litván, olasz és belga MI-megoldások mellett elemzik az IdomSoft fejlesztését mint "potenciálisan releváns" megoldást.
