Mit csinálunk valójában a digitális térben, és ez hogyan függ össze a társadalmi struktúrában elfoglalt helyünkkel?
Ez az alapkérdése annak a kutatásnak, amelyben Koltai Júlia Anna az MTA Lendület Programjának támogatásával az életünk során összegyűlő digitális adatokat is bevonja a társadalmi rétegződést feltáró és magyarázó szociológiai vizsgálatba. A társadalomkutatók általában a digitális szokások feltérképezésére kérdőívet használnak, Koltai Júlia szerint azonban e kérdőívek csak nagyon korlátozottan alkalmasak a tényleges digitális tevékenység mérésére:
"Amit csinálunk az interneten, az nem feltétlenül egyezik meg azzal, amit mondunk, hogy csinálunk."
A mostani kutatás igazi újdonsága, hogy egyszerre vizsgál digitális tevékenységet tükröző objektív adatokat, valamint a társadalomkutatásokra jellemző, hagyományos kérdőíves felmérésből származó adatokat úgy, hogy azok ugyanazoktól az emberektől származnak.
Fotó: tk.hun-ren.hu
Ez azért különösen fontos, mert ugyan vannak olyan szociológiai kutatások, amelyek az online tevékenységek vizsgálatához online adatokat használnak, azonban ezek az adatok - az adatvédelmi kockázatok miatt - jellemzően teljes mértékben anonimizáltak, így a kutatóknak fogalmuk sincs olyan, a társadalmi rétegződés kutatásában meghatározó jellemzőkről, mint a nem, az életkor, az iskolázottság és a lakóhely.
Jelen kutatásban az alanyok a kutatók instrukciói alapján lekérik a különböző netes szolgáltatóktól a róluk őrzött adatokat, majd átadják őket a kutatóknak. Az adatokat egy nagyon komplex algoritmus úgy alakítja át, hogy a résztvevők ne legyenek többé azonosíthatók, a kutatás szempontjából lényeges demográfiai és szociális adatok azonban mégis megmaradjanak.
A tervek szerint 800-1000 emberről veszik fel ezeket az adatokat, akiket úgy választanak ki, hogy összességük jól reprezentálja a magyar okostelefon- és internethasználó társadalmat. A Lendület Program segítségével a kutatócsoport tagjai emellett egy mobiltelefonos applikációt is fejlesztenek, amely képes nyomon követni a felhasználók tevékenységét (pl. földrajzi helyzetét, más emberekkel folytatott kommunikációját, apphasználatát), és ezeket az adatokat (természetesen megint csak anonimizálva, az adatvédelmi irányelvek figyelembevételével) átadják a kutatóknak.
"Kíváncsiak vagyunk arra, hogy máshol vannak-e a fő törésvonalak az emberek digitális viselkedése alapján, mint amit a szociológusok már leírtak a társadalom rétegződéséről. Ehhez azonban olyan társadalmi csoportokat is rá kell bírnunk a részvételre, amelyek egyébként kevésbé lennének erre hajlandók. Ezzel kapcsolatban már több elővizsgálatot is végeztünk, amelyek eredményeit már elküldtük egy folyóiratnak. Azt találtuk, hogy a klasszikus kérdőíves vizsgálatokhoz képest az emberek nyitottabbak a digitális adatok átadására, valószínűleg a módszer újdonságértéke miatt. Az idősebbek óvatosabbak, a fiatalok nyitottabbak az adataik megosztásával kapcsolatban. Mi is tudatában vagyunk a téma szenzitivitásának, ezért nagyon komoly etikai engedélyeztetési körökön vagyunk túl, a nyers adatokhoz sem férhet hozzá majd az összes kutató, csak olyanok - nagyon alacsony számban - akik szigorú titoktartási nyilatkozatot írtak alá."