"Ezt a munkaerőhiányt az informatikai szakma nem tudja önmagában megoldani. A kormányzat sem. A közszféra, köz- és felsőoktatás, felnőttképzés, munkaerőpiaci közvetítők, informatikai és nem informatikai vállalatok összefogására van szükség. Ha mindenki a saját parciális és rövidtávú érdekeit nézi, akkor mindannyian vesztesek leszünk. Végeredményben Magyarország veszít."
A munkanélküliség, különösen a képzett fiatalok munkanélkülisége, a jelen társadalom és politika egyik legnagyobb kihívása Európában és sajnos Magyarországon is. Akinek nincs munkája, jó eséllyel elesik a lakhatás, a családalapítás és az elvárható minőségű életvitel lehetőségétől is. Ez a tendencia erősen köthető a világ digitalizációjának folyamatához is. Ha valaki nem rendelkezik a digitális eszközök használatának készségével, nem képes a saját munkáján belül digitális módon gondolkodni, ma már nehezen talál munkát, holnap pedig egyáltalán nem fog.
A digitális képességek kritikusak a munkaerő piaci problémák a megoldásában, akkor is, ha nem informatikai állásról van szó – arról nem is beszélve, hogy Európában közel félmillió, Magyarországon is több mint 10,000 betöltetlen informatikai munkahely van, és a becslések szerint a következő 4 évben a betöltetlen állások száma megduplázódik. Az egy főre jutó GDP hozzájárulása egy dedikált IKT munkahelynek ma évi 12 millió Ft, ha exportra termel, akkor 20 millió Ft, a nem tudásalapú iparágak átlagos hozzáadott értékénél 4-5-ször magasabb.
Ez a 10,000 betöltetlen nem hirtelen keletkezett, gyakorlatilag már évek óta ez a helyzet és valószínűleg ha találtunk volna erre jó választ, akkor további munkahelyek keletkeztek volna. Ez óriási bevételt jelenthetett volna magyar vállalatoknak, lehetőséget pályakezdőknek és stabilitást a GDP-nek. Ezt a szakadékot egyedül sem az informatikai piac, sem a kormányzat, sem az oktatási rendszer nem tudja betömni, egymásra vagyunk utalva, együttműködésre, összefogásra van szükség. A közszféra, köz- és felsőoktatás, felnőttképzés, munkaerő piaci közvetítők, informatikai és nem informatikai vállalatok szorosan együttműködő platformjára van szükség. Ha mindenki a saját parciális és rövidtávú érdekeit nézi, akkor végül mindenki veszít, Magyarország is.
Először is mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy az informatikai karrier az egyik legvonzóbb karrier jelenleg és ez így lesz a jövőben is. Sokan vannak, akik nincsenek még tisztában ezzel, különösen a hölgyek, lányok körében. Bár Európában sem sokkal jobb a helyzet, itthon csak minden huszadik nő választja a természettudományi pályát, eldobva ezzel egy rugalmas, jól fizető, kismama- és anyabarát pályát.
Másodszor, alapjaiban és a lehető leggyorsabban meg kell újítani az informatika oktatást a köznevelés rendszerében. Ahogy az írás és az olvasás, úgy a korszerű digitális technológiák használatának képessége is alapvető ahhoz, hogy valaki munkát végezzen a XXI. században. Az én fiam most végzett hatodik osztályban. 240 órában tanult matematikát és természetismeretet, 222 órában magyart és történelmet, 111 órában németet, 333 órában testnevelés és egyéb készség tárgyakat és csupán 18 órában informatikát. Természetesen akkor sem mobil fejlesztéssel, 3D modellezéssel vagy játékrobotok programozásával foglalkoztak, hanem számukra érdektelen, élményt nem nyújtó dolgokkal.
Harmadszor, tudomásul kell venni, hogy a dinamikusan és gyorsan változó technológiát folyamatosan tanulni kell, képesnek kell maradni alkalmazkodni és új eszközöket megismerni. Nem csak az iskolában, azon kívül is és elsősorban digitális távoktatási keretek között. Ehhez persze a tananyagnak is alkalmazkodnia kell, hogy a diákok, dolgozók friss, használható és hatékony tudást szerezhessenek.
Negyedszer, ha valaki a képességek birtokában van, tett ezért, akkor azt honorálni kell, olyan minősítési rendszerrel, ami naprakész, és elismert a munkaerőpiacon.
Legvégül biztosítani kell a munkaerő és a munka egymásra találását. Jelenleg ennek a folyamatnak mi vesztesei vagyunk, a becslések szerint több mint 100,000 magyar informatikus távozott külföldre, miközben mi nem tudunk ilyen mértékben igazolni munkaerőt más piacokról.
Egyértelmű, hogy ezeket a problémákat csak közösen tudjuk megoldani. Az IVSZ, a szakma képviseletében, felvállalja a Grand Coalition for Digital Jobs európai program hazai koordinációját. Ezennel felkérek minden érintettet, hogy csatlakozzon a hazai „Összefogás a digitális munkahelyekért” kezdeményezéshez, alkossuk meg közösen azt a programot, ami segíthet a hiányzó munkaerő megteremtésében. Alkossunk új kereteket, jöjjenek létre új partnerségek és dolgozzunk keményen a pár éven belül kézzelfogható eredményekért.
A sikeres összefogásból az egész ország komolyan profitálhat, ha csak a mostani 10,000 hiányzó munkahelyet sikerül betölteni, az évi körülbelül 150 Mrd Ft-nyi GDP növekedést jelenthet. Mivel az informatikának köszönhetően a gazdaság digitális transzformációja elkerülhetetlen, ezért digitális munkahelyek további tízezrei jönnek létre a következő évtizedben, multinacionális- és nagyvállalatoknál, illetve innovatív startupoknál egyaránt. A KKV-k versenyképessége, nemzetközi piacon való megjelenése is elképzelhetetlen megfelelő informatikai alapok nélkül. Ahogy a XVIII. században a gőzgép, a XIX. században az elektromosság voltak a társadalom minden területén a fejlődés motorjai, úgy ma ezt a szerepet a digitális technológiák töltik be.
Nincs már „digitális gazdaság” a gazdaság teljes mértékben digitalizálódott. A változástól ugyan sokan tartanak, de el kell fogadnunk, hogy ez a trend megállíthatatlan, sőt gyorsul, és egyáltalán nem veszi figyelembe az országhatárokat. Nincs más lehetősége Magyarországnak sem, mint részévé válni annak a digitális transzformációnak, ami néhány év alatt tüntet el évtizedek, évszázadok óta létező szakmákat és hoz létre új iparágakat. Európa, de Magyarország sem engedheti meg magának, hogy ezt ne vegye figyelembe növekedési stratégiájában. A világ erőforrásainak újraelosztása digitális technológiai alapokon zajlik, pénzt, munkaerőt, befolyást nyerhet, aki ezt felismeri.
Erre a változásra elsősorban oktatással lehet felkészülni, még nem késő, de a 24. órában vagyunk.
Ismételten kérek hát mindenkit a teremben, és azokat is, akik nem tudnak most itt lenni, hogy segítsék az IVSZ-t ebben a munkában, csatlakozzanak a kezdeményezéshez és kezdjük el ezt a munkát közösen. Fogjunk össze, hogy a digitális képességek révén javuljon hazánk versenyképessége, a betöltött több tízezer informatikai munkahelyeken keresztül pedig a gazdaság teljesítménye.
