Fegyelmi büntetést kockáztat, de súlyos esetben még az állását is elveszítheti az a munkavállaló, aki munkaidőn kívüli viselkedésével a munkáltató jó hírnevét vagy gazdasági érdekeit veszélyezteti – mutat rá a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda. Az adatvédelmi szabályok hazai specialistája kiemeli: az egy évvel ezelőtt bevezetett új Munkatörvényve alapján a közösségi média nem körültekintő használatát – így akár viccesnek szánt nyaralási fotók feltöltését is – jogszerűen szankcionálhatja a munkaadó.
Súlyosan téved és az állását is kockáztathatja az a munkavállaló, aki azt hiszi, hogy munkaidő után nem vonatkozik rá a munkahelyi szabályok egy része, hívja fel a figyelmet a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda.
„A tavaly hatályba lépett új Munkatörvénykönyve (Mt.) egyértelműen rendelkezik arról, hogy mit várhat el a munkaadó a munkavállalótól a munkaidő után is. Az, hogy egyelőre még kevés munkáltató él ezzel a lehetőséggel, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez hosszabb távon is így marad. Külföldön egyre gyakoribbak az ilyen jogesetek, és itthon is egyre több cég készít Facebook-szabályzatot vagy fogalmaz meg egyértelmű iránymutatást arra nézve, hogy mit vár el az alkalmazottaktól a hivatalos órák után is – foglalta össze Holló Dóra a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda partner-ügyvédje.
Tiszta Amerika
Egy 24 éves amerikai középiskolai tanárnőt, Ashley Payne-t egyik kezében söröspohárral, másikban borospohárral a kezében fényképezték le barátai 2009-es európai vakációja során. A Facebookra feltöltött fotót egy szülő szúrta ki 2011-ben, majd értesítette az iskolát. A munkaadó ultimátumot adott a tanárnőnek: felmond, vagy felfüggesztik, és vizsgálat indul ellene. Payne felmondott, de később beperelte egykori munkaadóját, azért hogy visszakapja állását és kártérítést kapjon, a bíróság azonban elutasította kérelmét.
Egy másik esetben egy, a Coca-Colánál dolgozó kamionsofőrt arra hivatkozva bocsátottak el, hogy „megszégyenítette” a céget és annak termékeit, azzal, hogy munkaidőben, Coca-Cola munkaruhában Pepsi Colát fogyasztott. A kamionsofőrt később szakszervezeti nyomásra vették vissza a munkahelyére.
Holló Dóra szerint ezek a példák földrajzilag és a gondolatilag is távolinak tűnhetnek, de a hatályos jogszabályok és a jogi megítélés szempontjából Magyarországon is hasonló lehet egy-egy ilyen eset végkifejlete. „Hogy messzire ne menjünk, pedagógusok esetében az Alkotmánybíróság már 19 évvel ezelőtt rögzítette, hogy hivatásuk specialitására tekintettel munkavégzésre irányuló jogviszonyaikban jogszerűen korlátozható a magánéletük” – mutatott rá Holló Dóra.
A törvény betűje
Holló Dóra elmondta: a tavaly hatályba lépett új Mt. 8. § első bekezdése rögzíti, hogy – a munkaviszonya alatt – a munkavállaló kifejezett jogszabályi feljogosítás nélkül nem folytathat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti.
A fenti paragrafus második bekezdése ugyanakkor már arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
A harmadik bekezdés pedig még azt is hozzáfűzi, hogy a munkavállaló véleményt sem nyilváníthat úgy, hogy azzal a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértse vagy veszélyeztesse.
„Bár ezek a szabályok – ránézésre – nem jogosítják fel a munkáltatót, hogy „csak úgy” beleavatkozzon a szabadidőnkbe vagy a magánéletünkbe, jelentősen árnyalja a képet az a tény, hogy első körben éppen a munkáltató az, aki eldöntheti, hogy milyen viselkedés, tevékenység, illetve megnyilvánulás számít veszélyeztetésre alkalmasnak, gazdasági érdeket sértőnek vagy éppenséggel súlyosnak – mutatott rá Holló Dóra. „A munkáltató vérmérsékletétől függően az amerikaihoz hasonló, szélsőségesnek látszó példák is jogalapot teremthetnek a szankciókra.”
Ráadásul a munkaadónak a szankcionálásra is többféle lehetősége van, hiszen az Mt. 56.§ első bekezdése alapján a „munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése” miatt fegyelmi büntetést (figyelmeztetést, pénzbüntetést) is kiszabhat, de az Mt. 66. § második bekezdése szerint a munkavállaló magatartására hivatkozva akár fel is mondhatja a munkaviszonyt.
Márpedig a fenti Mt. szabályok alapján a dolgozó munkaviszonyból származó kötelezettsége – munkaidő alatt és munkaidőn túl– a munkáltató jogos érdekeinek megsértésétől való tartózkodás, magyarázta Holló Dóra.
„Ha a munkavállaló nem ért egyet a döntéssel, természetesen fordulhat bírósághoz, de az ügy kimenetele finoman szólva is esetleges. Az eltelt egy év alatt még nem alakult, nem is alakulhatott ki letisztult, egységes bírói gyakorlat arra nézve, hogy pontosan mi számít munkaidőn túl olyan magatartásnak, amely valóban sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és ezért jogszerűen tekinthető a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésének is” – tette hozzá a szakember.
