Dél-Afrika munkanélküliségi rátája minden negyedévben a média figyelmét is felkelti, amikor a Statisztikai Hivatal közzéteszi az ország munkanélküliségéről szóló jelentését. Jelenleg 34,9 százalékon áll, ami 7,8 millió embert jelent, és szinte csak a nem megfelelően képzett munkaerőt jellemzi. Jelenleg nincs összhang a dél-afrikaiak képzettsége és a rendelkezésre álló munkahelyek között. Mivel a negyedik ipari forradalom technológiái - mint például a felhőalapú számítástechnika, a big data, az adatbiztonság, a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás - gyorsan beépülnek a munkahelyekbe, Dél-Afrika olyan tétlen lakossággal találhatja magát szemben, amely nem képes betölteni több ezer munkahelyet.
A Világgazdasági Fórum szerint Dél-Afrika erősen kötődik a fejlett gazdaságokhoz, különösen Európához, ami sebezhetővé teszi az ottani változásokkal szemben. Mivel ezek a fejlett piacok digitalizálódnak, fennáll a veszélye, hogy leszakadnak a világgazdasági szekérről. Úgy tűnik, hogy a digitálisan írástudó lakosság az egyetlen reményük arra, hogy globális szereplők maradjanak, és ugródeszka az afrikai piacra belépni kívánó vállalatok számára.
Digitálisan képzett munkaerőre van szükségük. Bármilyen legyen is egy vállalat tevékenységi köre vagy fókusza, az alkalmazottak minden tagjának digitálisan képzettnek kell lennie, a vezetői pozíciókban dolgozóknak pedig alaposan meg kell érteniük, hogy mit jelent a digitális korszakban sikeresen vezetni.
Richard Sennet amerikai szociológus szerint a legnagyobb dilemma, amivel a modern kézműves-ipari embernek szembe kell néznie, a gép. Ez azt jelenti, hogy az emberiség még mindig azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a gép barátságos eszköz vagy az emberi kéz munkáját helyettesítő ellenség. Az első ipari forradalom óta a gépek kiszorították az embert a munkahelyekről, feleslegessé tették az alantas munkákat, ugyanakkor új, nagyobb szakértelmet igénylő szerepeket hoztak létre. A negyedik ipari forradalom a kiber-fizikai eszközökkel és rendszerekkel ugyanezt ígéri, de ezúttal mind az alantas, mind a magasan képzett munkakörökkel. Hamarosan a könyvelők és a híradósok szerepe is drasztikusan megváltozhat.
A technológia már ma is képes egyes munkákat jobban elvégezni, mint az ember. A drónok gyorsabban kézbesítik a csomagokat (a Dél-afrikai Nemzeti Vérellátó Szolgálat már most is elindította drónos kézbesítő szolgáltatását), az önvezető járművek már közlekednek, és a szupermarketekben az önkiszolgáló terminálok már most is felváltják a pénztárosokat.
A digitális jövőre való átképzés azt jelentené, hogy az embereknek a gépekkel együttműködve kell majd dolgozniuk. Egyszerűen fogalmazva, több embernek kell majd képzett háttérfelhasználónak lennie a digitális interfészekhez, parancsokat és algoritmusokat beírva. A szoftvermérnökök, a programozók és a tartalomgyártók azok a kulcsszerepek, amelyek eszünkbe jutnak, ha a technológiával együttműködő mai munkavállalókra gondolunk.
Dél-Afrika talán egyetlen reménye a zökkenőmentes digitális átalakulásra az oktatási intézményeinktől várható. Mielőtt digitális munkaerőt hozhatnánk létre, az embereknek először meg kell érteniük a feltörekvő technológiák mellett való munkavégzés előnyeit és buktatóit. Az üzleti iskolák már évek óta próbálják betölteni a digitális átalakítók szerepét. Túl sok közülük azonban csak a vezetők és a nagyobb vállalatok számára elérhető, mert borsos az áruk és korlátozott a felvételi lehetőség.
A Johannesburgi Egyetem Üzleti Iskolája megpróbál szembeszállni ezzel a trenddel, és az egyéni vállalkozók, valamint a kis-, mikro- és középvállalkozások számára is elérhetővé teszi az oktatást. A digitális korszakban született, és az Ipar 4.0 technológiákat helyezi tantervei középpontjába.
A rugalmasabb, a jövőbe illeszkedő megközelítés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a vezetői képzés jobban igazodjon a szervezeti stratégiához és az egyéni szerepekhez. Amikor a vezetők folyamatos képzéséről van szó, a régi vagy megszokott megközelítés egyszerűen nem elégséges. Az ilyen folyamatosan változó környezetben működő vállalkozásoknak újfajta vezetőkre van szükségük. Olyan vezetőkre, akik multidiszciplináris megközelítésűek, megoldásközpontúak és digitálisan éleslátóak.
A különböző méretű szervezetek felismerik, hogy paradigmaváltásra van szükség a szervezés és a vezetés terén. A készségek szempontjából pedig arra összpontosítanak, hogy felkészüljenek a digitális átalakulásra, amihez digitális írástudás szükséges. Mint minden más oktatási intézménynek, az üzleti iskoláknak is alkalmazkodniuk kell ehhez a valósághoz, és ki kell elégíteniük ügyfeleik, alkalmazottaik és a társadalom egészének változó igényeit.
Talán nem a digitális munkaerő megteremtése felsőoktatási szinten a megoldás. Talán logikusabb megközelítés lenne, ha az embereket már sokkal korábban felkészítenék a digitális munka világára. Az alapfokú oktatási minisztérium nemrégiben átdolgozta a tantervét, és a digitális írástudást, valamint az ipar 4.0 technológiákkal való kooperációs képesség fontosságát a munkahelyen belül is beillesztette a tananyagba.
Ez biztató jel az ország jövőjét illetően: olyan fiatal felnőttek generációja lesz, akik a dél-afrikai digitális munkaerő magját fogják alkotni. Remélhetőleg addigra már nem lesz többé szó a munkanélküliségről.
