A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyermekei nagyobb eséllyel késleltetve kezdik egyetemi, főiskolai tanulmányaikat, gyakran választanak részidős munkarendű képzést és kevésbé vesznek részt a hallgatói mobilitásban - derül ki az EUROSTUDENT V kutatásból, melynek eredményeit hétfőn sajtótájékoztatón ismertették. A felsőoktatás szociális dimenziójára fókuszáló nemzetközi vizsgálatban 26 európai ország vett részt.
Hazánkban az Educatio Nonprofit Kft. koordinálta a vizsgálatot 25 felsőoktatási intézmény részvételével - ezzel lefedve a teljes hazai felsőoktatási hallgatói létszám 85 százalékát, ami csaknem 17 ezer hallgatót jelent. A vizsgálatban a felsőoktatásban tanulók társadalmi hátterének különböző elemeit, életkörülményeit, valamint nemzetközi mobilitásukat térképezték fel.
Ez a nemzetközi felmérés rámutatott arra, hogy a felsőoktatási hallgatók szociális háttere hatással van az egyetemi, főiskolai tanulmányok kitolódásra, a tanulmányi életútjukra, valamint a nemzetközi mobilitásukra is – mondta Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. elemzője az EUROSTUDENT V kutatás eredményeit ismertetve.
A szülők iskolai végzettsége az egyik legfontosabb háttérváltozója a felmérésnek, és jelentős hatással bír a hallgatók tanulmányi életútjára - kezdve a felsőoktatásba való belépésüktől egészen a végzettségük megszerzéséig. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyermekeinél például kitolódik az egyetemi, főiskolai tanulmányok kezdete, tehát középiskolai tanulmányaik végeztével nem egyből lépnek be a felsőoktatásba. A diplomás szülők gyermekeinek 10, a nem diplomás szülők gyermekeinek 20 százaléka esetében észlelhető megszakítottság a középfokú és a felsőfokú tanulmányok között.
A választott munkarend esetében is találhatunk eltéréseket az alacsonyabb végzettségű háttérrel rendelkező hallgatóknál, nagyobb arányban választják ugyanis a részidős képzéseket, azaz nem nappali tagozatra, hanem inkább esti vagy levelező képzésre jelentkeznek, feltehetően azért, mert ők nagyobb arányban dolgoznak tanulás mellett. A diplomás szülővel rendelkező hallgatók a nappali munkarendre járók 52, míg a nem nappali munkarendre járók mindössze 36 százalékát teszik ki.
Ez kihatással van a tanulmányaikra fordított időre is, amely alapján három csoportba oszthatók a hallgatók:
1. intenzív - 40 óra felett
2. közepes – 20-40 óra között
3. nem intenzív – 20 óra alatt
A nem intenzív kategóriába tartozó hallgatók nagy százaléka levelezőn tanul, és felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyermekei közül kerülnek ki. Ennek okaként itt is említhetjük az időbeosztásuk szerkezetének eltérését, hiszen jó részük dolgozik tanulmányai alatt.
Különbségek a bevételek és hallgatói mobilitás terén is
A hallgatók bevételeinek összességére és struktúráját nézve is tapasztalhatók különbségek: a magasabban iskolázott szülők több anyagi támogatást nyújtanak egyetemen vagy főiskolán tanuló gyermeküknek, mint az alacsonyabban kvalifikáltak. A dolog érdekessége az, hogy ez csupán addig jellemző, amíg a hallgatók otthon élnek a szülőkkel. Az önállósodás után az előbb felvázolt különbség lecsökken, és már nem tapasztalható akkora eltérés a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők gyerekei és az alacsonyabban kvalifikáltak között az anyagi támogatás mértékében.
A nemzetközi mobilitás napjaink egyik kurrens témája, az EUROSTUDENT kutatás is vizsgálta az ehhez köthető kérdéseket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon viszonylag alacsony a hallgatók mobilitása, mindössze 4,6 százalékuk szerzett külföldi tapasztalatot. A felmérés arra is rávilágított ugyanakkor, hogy a nemzetközi tanulmányokat folytatók könnyebben helyezkednek el később.
A családi háttér természetesen itt is befolyásoló tényező, hatással van a mobilitási arányszámra, ez azt jelenti, hogy a nem diplomás szülők gyermekei kisebb arányban vesznek részt külföldi tanulmányokban, mint diplomás szülőkkel rendelkező társaik.
A felmérés eredményeit összegző kiadvány letölthető a következő linkre kattintva.
