Belgiumban a munkavállalók hamarosan négynapos hetet választhatnak a héten bejelentett munkaerő-piaci reformok keretében.
Az ország többpárti koalíciós kormánya által elfogadott reformcsomag emellett jogot ad a munkavállalóknak arra, hogy munkaidő után kikapcsolják a munkaeszközöket és figyelmen kívül hagyják a munkával kapcsolatos üzeneteket, anélkül, hogy megtorlástól kellene tartaniuk.
"Két nehéz évet éltünk át. Ezzel a megállapodással egy innovatívabb, fenntarthatóbb és digitálisabb gazdaság irányjelzőjét állítjuk be. A cél az, hogy az embereket és a vállalkozásokat erősebbé tudjuk tenni" - mondta Alexander de Croo belga miniszterelnök a reformcsomagot bejelentő sajtótájékoztatón.
A dolgozók az új szabályok értelmében erősebb jogi védelmet is kapnak, míg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók igény szerint rugalmas munkaidőben dolgozhatnak majd.
A reformok törvénybe iktatása azonban hónapokat vehet igénybe, mivel a jogszabálytervezetnek a szövetségi törvényhozók több olvasatán is át kell esnie, mielőtt hatályba lépne.
Munka és magánélet egyensúlya
Belgium új munkaügyi reformjainak jelentős része érinti a köz- és magánszektorban dolgozók munka és magánélet egyensúlyát.
Az ország szövetségi kormánya által elfogadott reformcsomag-tervezet lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy négynapos hetet kérjenek.
"Ezt a munkavállaló kérésére kell megtenni, és a munkáltatónak megalapozott indokokkal kell ellátnia az elutasítást" - mondta Pierre-Yves Dermagne belga munkaügyi miniszter a sajtótájékoztatón.
A kormány szóvivője megerősítette az Euronews Nextnek, hogy a munkavállalók hat hónapig kérhetik majd a heti négynapos munkavégzést. Ezt követően választhatnának, hogy folytatják-e a megállapodást, vagy visszatérnek az ötnapos munkahétre, minden negatív következmény nélkül.
"A hat hónapos időszakot azért választottuk, hogy a munkavállaló ne ragadjon túl sokáig egy rossz döntésben."
A belga rendszerben a munkavállalók a jelenlegi ötnapos hetet négy napra sűríthetnék. Ez a gyakorlatban a 38 órás munkahét fenntartását jelenti, a hosszabb munkanapokat egy plusz szabadnappal kompenzálva.
A munkavállalóknak lehetőségük lesz arra is, hogy változó munkarendet kérjenek. Változik a műszakok minimális bejelentési ideje is, a vállalatoknak mostantól legalább hét nappal korábban meg kell adniuk a beosztást.
"Ez azoknak kedvezne, akik több időt szeretnének gyermekeikkel tölteni" - mondta Dermagne egy nyilatkozatban, hozzátéve, hogy a javaslatok különösen hasznosak lennének az elvált vagy külön élő szülők számára, akik megosztják gyermekeik felügyeletét.
Tegye le a telefont
Januárban a belga szövetségi kormánynak dolgozó köztisztviselők jogot kaptak a teljes kikapcsolódásra, ami lehetővé teszi számukra, hogy munkaidő után valóban kikapcsolják a munkaeszközöket és figyelmen kívül hagyják az üzeneteket anélkül, hogy a főnökeik megtorlással élnének.
Most minden belga munkavállaló, beleértve a magánszektorban dolgozókat is, megkapja ugyanezt a jogot, mondta Dermagne.
"A munka és a magánélet közötti határvonal egyre porózusabbá válik. Ezek a szüntelen követelések károsíthatják a munkavállaló fizikai és mentális egészségét" - mondta.
A gyakorlatban az új törvény minden olyan munkáltatóra vonatkozik majd, amelynek több mint 20 alkalmazottja van. A munkáltatóknak tárgyalásokat kell folytatniuk a szakszervezetekkel, hogy a kollektív szerződésekbe belefoglalják a változásokat.
A platformmunka szabályozása
A reformcsomag a gig-gazdaságot is célba veszi, és az olyan platformokon dolgozó munkavállalók, mint az Uber, a Deliveroo és a Just Eat Takeaway biztosítást kapnak a munkával kapcsolatos hátrányok ellen, valamint egyértelműbb szabályok határozzák meg, hogy ki az önfoglalkoztató és ki nem.
Belgium új munkaügyi reformjai kiegészítik az Európai Unió javasolt irányelvét, amely öt kritériumot határoz meg annak megítélésére, hogy egy gigamunkás munkavállalónak minősül-e vagy sem.
Belgiumban a nyolc lehetséges kritériumból háromnak megfelelő platformmunkások - köztük azok, akiknek a munkateljesítményét ellenőrzik, akik nem utasíthatják vissza a munkát, vagy akiknek a fizetéséről a vállalat dönt - mostantól munkavállalóknak minősülnek, és jogosultak a betegszabadságra és a fizetett szabadidőre.
A szabályok nem akadályoznak meg senkit abban, hogy szabadúszóként vagy vállalkozóként dolgozzon, mondta Frank Vandenbroucke szociális ügyekért felelős miniszter.
"Ha valaki önálló vállalkozóként akar dolgozni, megteheti, és nagyobb önállósággal rendelkezik majd" - mondta.
