2010 óta a Szilícium völgyben folyamatosan növekszik az a trend, miszerint a nagy technológiai cégek startup felvásárlásait nem a szellemi tulajdon, a termékek vagy a cég vásárlóinak megszerzése motiválja, hanem a bekebelezett vállalt dolgozóinak megszerzése.
Az utóbbi években az olyan óriáscégek, mint a Facebook, a Google vagy a Twitter, rengeteg kiváló szakemberhez jutottak hozzá a csak “acqui-hire” néven emlegetett módszer segítségével. Mint ahogyan azt az üzleti titkok és szabadalmi perek világában dolgozó Eric Hagen, a Loyola Law School docense is kiválóan megfogalmazta: “a nagyok célja a cégek felvásárlásakor a tehetségek megszerzése”.
Win-win szituáció
Arra kérdésre, hogy miért nem a hagyományos úton alkalmaznak fejlesztőket, IT szakembereket és mérnököket, Hagen elmondta: a vállalatoknak az új módszer sokkal jobban megéri. Egyszerre szereznek meg terméket, jogokat és szakembereket. Ráadásul így később sem merülnek fel jogi problémák, versenytilalmi záradékok, üzleti titkok és szellemi tulajdoni kérdések.
Egy másik fontos szempont, hogy az acqui-hire módszernek köszönhetően leegyszerűsödik a megfelelő alkalmazottak felvételének folyamata, így nem kell rengeteg pénzt és egyéb juttatásokat felajánlani, hogy magukhoz csábítsák a kívánt tehetségeket. Ráadásul a már meglévő dolgozók sem fogják magukat alulértékeltnek érezni, mikor egy náluk sokkal többet kereső, új alkalmazott áll munkába.
A startup alapítók és a befektetők számára a felvásárlásban rejlő előny sokkal egyszerűbben meghatározható. “Mikor egy startup cég a befektetések végére ér és nem termel profitot, az acqui-hire jó lehetőség, hogy megőrizzék méltóságukat” - mondja Hagen. Hozzátette “ma már presztízsnövelő hatása van annak, ha valakit egy Szilícium-völgybeli tech cég vásárol fel”.
Kikre vadásznak?
A felvásárlások elsőszámú célpontjai az olyan kisméretű vállalkozások, amiknek mérnökcsapata már jó ideje együtt dolgozik és jó csapatdinamikával rendelkeznek. Az elmúlt években nem egy ilyen jelentős felvásárlás történt.
Miután túllicitálta a Facebookot a Google, sikerrel szerezte meg Kevin Rose Milk alkalmazásfejlesztő csapatát. A Milk projekteket persze azonnal leállították és az egész csapat a Google+-on kezdett dolgozni. A Whisper Systems Twitter általi felvásárlásának pedig egyetlen célja volt, megszerezni a cég alapítóját, a kiváló SSL szakértőt, Moxie Marlinspike-ot és Stuart Anderson robotkutatót.
Egy másik remek példa a Foursquare-hez nagyon hasonló közösségi hálózat, a Gowala Facebook általi felvásárlása. Nem sokkal a bekebelezés után a Gowala megszüntette szolgáltatását, mindössze egy érzelmes búcsúlevelet hagyva maga után. Hasonló acqui-hire célpontok a Hot potato és a Drop.io is. A célok már 2010-ben is egyértelműek voltak, hiszen Mark Zuckerberg elmondta: “A Facebook nem egyszer vett céget önmagáért. Azért vásárolunk fel cégeket, hogy kiváló embereket szerezzünk”.
És hogy mit hoz a jövő?
Hosszú távon nem lehet tudni, mi lesz a hatása az acqui-hire trendnek, talán az így megszerzett csapatok továbbra is új és lélegzetelállító innovációkkal állnak elő. De rövid távon biztos, hogy a felhasználók járnak rosszul. Az emberek megszeretnek egyes programokat, alkalmazásokat és weboldalakat. Sokszor valamilyen szinten függővé válnak tőlük. Aztán egy ilyen felvásárlás után hirtelen megszűnik vagy romlani kezd a szeretett szolgáltatás.
Ugyan az ilyen felvásárlásoknak jelenleg presztízsértéke van, és igazából egy újfajta HR módszernek tűnik, de mi történik majd akkor, ha az emberek elkezdik azt gondolni, hogy az így megszerzett cégek bizony bukott vállalkozások? Lehet, hogy a befektetők és a vállalkozók kétszer is meggondolják majd, mielőtt üzletet kötnének.
