Noha a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés, a technológia itt van és rohamléptekkel fejlődik. Egy 2018-ban alapított magyar startup azon dolgozik, hogy a világszerte komoly anyagi és emberierőforrás-gondokkal küzdő egészségügy legyen az egyik olyan terület, ahol mihamarább hathatós segítséget nyújtanak a mesterséges intelligenciával támogatott digitális megoldások. Petrovics Tamás, a XUND társalapítója és ügyvezetője nyilatkozott lapunknak.
Computerworld: Napjainkban mennyire van jelen a mesterséges intelligencia az orvostudományban, az egészségügyben?
Petrovics Tamás: Az orvostudomány a teljes digitalizációban különleges területnek számít, mivel - ellentétben sok más területtel - az egészségügyben a lehető legmagasabb a rizikószint, hiszen itt az emberek egészségéről, életéről van szó. Ebből fakadóan itt mindent validálni kell, és csak olyan rendszereket lehet piacra vinni, amelyek számos teszten, majd szigorú minőségbiztosításon estek át. Ez az alapvető oka annak, hogy a legkorszerűbb technológiák, köztük a mesterséges intelligencia betegoldali alkalmazása még gyerekcipőben jár. A kutatásban azonban könnyebben és gyorsabban hozhat áttörést a korszerű technológia. Az úgynevezett in silico klinikai vizsgálatoknál például a test bizonyos hatóanyagokra adott válaszát a mesterséges intelligencia segítségével lehet szimulálni. Így - akár több száz potenciális út közül - megtalálható az a néhány legígéretesebbnek tűnő, amelyen elindulva már érdemes a klinikai vizsgálatokat elvégezni.
CW: Milyen irányú a XUND fejlesztése?
PT: Olyan gépi tanulási modelleket fejlesztünk, amelyek automatizáltan képesek feldolgozni az orvosi publikációk millióiban lévő "rejtett" tudást. Algoritmusunk jelenleg 4000 ismert betegség és egészségügyi állapot diagnosztikai adatainak elemzésére képes. Ezeket az adatokat validálja és bővíti saját orvosi csapatunk, hogy megfeleljen a szigorú jogi feltételeknek. Tulajdonképpen a mesterséges intelligenciát egy szabályalapú rendszerrel összekapcsoló hibrid megoldásról van szó, amely könnyebben validálható a klinikai oldalra, és így már ma hatékonyságnövekedéshez vezethet a betegoldalon is.
CW: Kiket tekintenek fő felhasználóiknak?
PT: Ügyfeleink nem közvetlenül a betegek, hanem olyan szervezetek - például kórházak, biztosítók, telemedicína szolgáltatók -, amelyek egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak az embereknek. Klasszikus Software as a Service (SaaS) szolgáltatóként működünk. A XUND orvostechnikai eszközként certifikált API-ja lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatók és biztosítók számára, hogy saját tünetértékelési és betegnavigációs megoldásokat építsenek ki anélkül, hogy ők maguk orvostechnikai eszközök gyártóivá váljanak.
CW: Hol tartanak most a fejlesztéssel, és milyen továbbfejlesztési irányt tűztek ki maguk elé?
PT: Van egy moduláris termékcsaládunk, amely több területen alkalmazható, illetve amelynek elemeiből partnereink az igényeikhez igazodó specifikus megoldásokat építhetnek össze. Rendszerünk alapvető célja a betegekkel folytatott különböző típusú interakciók automatizálása, digitalizálása. Technológiánk segítségével egy biztosító például már akkor megfoghatja a biztosított kezét, amikor az még csak elkezd megbetegedni. Az eset analizálásával megmutathatja, hogy a beteg milyen úton juthat el a leghatékonyabban a megfelelő kezelési ponthoz. Az elsődleges alkalmazási lehetőség, amikor a páciens a tünetei megadásával indítja el a folyamatot. A rendszer feltesz 20-25 kérdést, ami alapján iránymutatást kap a probléma lehetséges okairól, illetve a követendő lépésekről. Van egy specifikus rizikóelemzésünk is, amellyel egy bizonyos betegség valószínűségét lehet kielemezni. Ezeket a funkciókat most teljesen új irányba bővítjük: az akut betegellátástól a prevenció felé mozdulunk el. Jelenleg egy új termékcsaládon dolgozunk, amely 14 szervrendszerre bontva, 360 fokos rizikóelemzést végez a betegnél, az életvitel, a korábbi megbetegedések és a családi anamnézis alapján. Cél, hogy az ember hatékonyabban menedzselje az egészségét már akkor, amikor még nem beteg. Legkésőbb jövő év elején szeretnénk az utolsó, a betegmonitorozás irányába mutató nagy termékblokkot piacra dobni. Lényege, hogy a már diagnosztizált, kezelés alatt álló betegeket autonóm, digitális módon lehessen figyelemmel követni anélkül, hogy emberi erőforrást kelljen elvonni az egészségügyi rendszerből. Küldetésünk, hogy mi alkossuk meg a jövő digitális betegútjának infrastruktúráját, és hogy globálisan javítsuk az egészségügyi ellátás minőségét és minél szélesebb körű hozzáférhetőségét.
CW: Cégük 5 éve alakult, bizonyára vannak már ügyfeleik. Honnan?
PT: Jelenleg bevételeink több mint 90 százaléka Európából származik. Legnagyobb, kézzel fogható versenyelőnyünk, hogy API-nk (Application Programming Interface) saját területén pillanatnyilag az egyetlen IIa típusú - az európai MDR (Medical Device Regulation) jogszabály szerint regisztrált - orvostechnikai eszköz az európai piacon. Ez lehetővé teszi, hogy bármely partnerünk az Európai Unióban saját megoldást építsen a technológiánkra anélkül, hogy tanúsíttatnia kellene a termékét.
Ennek megfelelően az európai piacra fókuszálunk. Jelenleg a legtöbb bevételünk német nyelvterületről származik. Ez abból fakad, hogy a cég két fő székhelye Budapest és Bécs. A cég operatív irányítását és a növekedést segítő feladatokat Bécsből végezzük, míg a csapat másik fele Budapesten főként a technológiai fejlesztésért és az orvosszakmai támogatásért felel. A hazai partnerek is aktívan keresik a szolgáltatásainkat, egyre több együttműködési megállapodást kötünk. Hosszú távú stratégiánk fő iránya földrajzilag egyértelműen az angolszász piac. Termékünk orvostechnikai eszközként való engedélyeztetése az Egyesült Államokban folyamatban van. Ennek lezárultával szeretnénk megjelenni Észak-Amerikában is. Terveinkhez igazodva tavaly szeptemberben bostoni és londoni befektetőktől összesen 6 millió euró értékű tőkét vontunk be a cégbe.
CW: Érzékelhetőek eltérések az európai országok között abban, ahogy a mesterséges intelligencia egészségügyben történő alkalmazásához viszonyulnak?
PT: A kelet-európai országokban nagyobb a kereslet az ilyen jellegű megoldásokra. Az okot nehéz megmondani, de elképzelhető, hogy térségünk meglévő egészségügyi rendszerei nagyobb problémákkal küzdenek, mint mondjuk Ausztriában vagy Németországban, és így nyitottabbak a technológiai segítségre. Összességében egyébként Európa minden országában hasonló kihívásokkal küzd az egészségügy. Ezért alapvetően mindenütt tárt karokkal várják a miénkhez hasonló megoldásokat, és egyértelműen pozitívak az első orvosi és nővéri visszajelzések. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyors sikereket lehet elérni. Az egészségügyi rendszerek tipikusan arról híresek, hogy lassúak bennük a változások. A Covid egyébként felgyorsította a folyamatokat, és csökkentette azt a szkepticizmust, amivel megalakulásunk idején találkoztunk.
CW: Ázsiát nem említette célpiacként. Miért?
PT: Erőforrásaink limitáltak, azokra a piacokra kell fókuszálnunk, ahol reményeink szerint a leggyorsabban tudunk előrehaladni. Éppen ezért egyértelműen az Európai Unió és Észak-Amerika jelenti a célpiacunkat. Ezeken a területeken két engedélyeztetési eljárás lefolytatását követően közel 1 milliárd olyan emberhez kapunk hozzáférést, akik jól működő, tehetős egészségügyi rendszerekben élnek, ergo attraktív piacot jelentenek számunkra. Ettől függetlenül a világ számos más területén is vannak lehetőségek. Ezeket is vizsgáljuk. Már van is egy megbízásunk Afrikában. A következő hetekben, Elefántcsontparton egy telemedicina szolgáltató vezeti be a rendszerünket, az európai gyakorlathoz képest lenyűgözően nagy sebességgel.
CW: Fejlesztéseik során szembesülnek szabályozási hiányosságok okozta problémákkal?
PT: Szemben azokkal a cégekkel, amelyek általánosságban foglalkoznak a mesterséges intelligenciával, mi nagyon specifikus, jól szabályozott területen mozgunk. Mivel itt emberéletekről van szó, és így hatalmas a rizikó, az egészségügy az elsők közé tartozik, ahol igazából mély szabályozások történtek. Az első szabályozási hullám eredményeként az Európai Unióban 2017-ben megszületett az új MDR, ami teljesen új szintre emelte, főleg a szoftveralapú orvostechnikai eszközöket, amelyek ezáltal szinte kivétel nélkül a IIa kategóriába kerültek.
CW: Mennyiben jelent változást a IIa kategória a korábbiakhoz képest?
PT: Korábban minden olyan jellegű orvostechnikai eszköz, mint a miénk, az I-es kategóriába tartozott. Az ide sorolt eszközöknek csak öncertifikáción kellett átesniük, azaz a minőségellenőrzést és a klinikai értékelést követően a cég saját maga dönthette el, hogy terméke megfelel-e a szabályozásnak vagy sem. Amióta az új MDR életbe lépett, az EU által kinevezett szervezetek rendszeresen auditálják a folyamatokat. Ránk is ez vonatkozik. Már cégünk kezdeti fázisában olyan szigorú átvilágításokon estünk át, mint ahogy az a milliárdos forgalmú bankoknál történik.
CW: Mekkora most a XUND létszáma?
PT: A napokban lépjük át az 50 főt.
CW: Mondana néhány európai szervezetet, ahol már alkalmazzák a XUND megoldását?
PT: Talán a legismertebb partnerünk, amellyel európai szinten dolgozunk együtt, a Generali Biztosító. A németországi Generali Health Solutions a biztosító társaság innovációs laborja, ahol új típusú betegbiztosítási megoldásokat fejlesztenek. Törekvéseikben jól hasznosíthatják az általunk kínált alkalmazást. Szerződött partnerünk még az osztrák VIG-hoz (Vienna Insurance Group) tartozó wiener Städtische biztosító, valamint a német digitális betegakta-szolgáltató, a Doctorbox. Két magyar ügyféllel a közeljövőben várható az együttműködés elindítása.
