A mesterséges intelligencia (MI) forradalma egyre inkább teret hódít, egyes felmérések szerint csak a ChatGPT-vel több mint száz millió ember kommunikál szerte a világon - mondta Várkonyi Gábor, a számlázó, pénztárgépi és elektronikus fizetési megoldásokat forradalmasító CMO24 Hungary Zrt. vezérigazgatója. Úgy véli, amennyire veszélyes lehet a technológia, legalább annyira jelenthet kitörési lehetőséget is az azt biztonságosan és etikusan felhasználó szervezetek és országok számára.
Computerworld: Mit gondol, mi lehet a nagyobb üzlet a jövőben: maga a mesterséges intelligencia vagy annak manipulálása?
Várkonyi Gábor: A mesterséges intelligencia forradalma egyre inkább teret hódít, egyes felmérések szerint csak a ChatGPT-vel több mint száz millió ember kommunikál szerte a világon. Ha belegondolunk, és néhány évet, évtizedet visszamegyünk az időben, azt láthatjuk, hogy ilyen drámai mértékű, felhasználószámban végbemenő emelkedést még a közösségi média alkalmazások sem voltak képesek produkálni. Ebből kifolyólag, vannak olyanok, akik szerint az MI veszélyt hordoz magában: sokan a munkájukat féltik, mások az egész bolygónk jövőjét látják borúsan. Az biztos, hogy a technológia által használt információk, az adatok számos visszaélésre adhatnak okot. A manipulált információkkal pedig mi magunk is könnyebben leszünk manipulálhatóak. Azok az emberek, szervezetek, amelyek hozzáférnek ezekhez, nagy hatalmat gyakorolhatnak majd az emberiség felett, emellett rengeteg pénzt is kereshetnek a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel.
CW: Mekkora szeletet hasít ki magának a szektor?
Várkonyi Gábor: A TechJury áprilisi cikke szerint mára a mesterséges intelligenciát használó cégek száma lassan eléri a negyven százalékot. Vannak szervezetek, akik a megoldás révén segítik a vásárlóikat egy döntés meghozatalában, mások tartalmak ajánlására használják, hogy például a különböző videómegosztókon olyan zenéket hallgathassunk, amelyek közel állnak a zenei ízlésünkhöz. Megint mások az ügyfélszolgálatok munkáját igyekeznek könnyedebbé tenni csevegőrobotok "alkalmazásával". Az előrejelzések alapján azt mondhatom, az MI-technológia piaca 2030-ra meghaladhatja a másfél milliárd dolláros határt is.
CW: Milyen veszélyeket jelenthet az MI a hétköznapi emberek és a gazdasági szereplők számára?
Várkonyi Gábor: A mesterséges intelligencia lassan a mindennapi életünk szerves részévé válik. A hétköznapokat megkönnyítő megoldásokon túl számos üzleti alkalmazás is használja a technológiát. Az AI tartalmat gyárt, automatikus szöveges üzeneteket fogalmaz meg, prezentációt és egyéb előadásokat készít elő, adatokat elemez, de akár ellenőriz is. Értelemszerűen egy ilyen hatalmat sokan szeretnének birtokolni, majd azt a saját érdekeik mentén befolyásolásra használni.
Van-e okunk félelemre? Azáltal, hogy egyre közelebb vagyunk ahhoz az időszakhoz, amelyben a robotok már az emberekhez hasonló formát öltenek, valamint a legváltozatosabb tárgykörökben lesznek képesek "emberi" gondolatok megfogalmazására, tartalmak generálására, ráadásul a robotok folyamatosan tanulnak is, a válaszom az, hogy igen. Bizonyos szempontból beláthatatlanok a következmények. És akkor arról még nem is beszéltem, mi történik akkor, amikor a technológiát rászabadítjuk a világhálóra.
Adott az a kérdés is, hogy vajon mi történik akkor, ha valaki rossz célra használja, és olyan valótlan információt közöl általa, amely alapjaiban forgathatja fel egyes országok állampolgárainak életét, vagy akár az egész világét…
CW: Mi lehet a megoldás az ön által is említett kihívásokra?
Várkonyi Gábor: A mesterséges intelligencia körüli kérdések megválaszolására több kezdeményezés is napvilágot látott. Például az Európai Bizottság nem régen tette közzé az EUDI-tárca, azaz az európai digitális személyazonossági tárca megvalósításához szükséges közös uniós keretrendszer első változatát. Ezzel összhangban a magyar kormány is igyekszik megelőzni a bajt, elfogadásra került például a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program, amely rendelkezik az elektronikus tárca vagy az aláírás létrehozásáról is.
Ezt megelőzően, 2013-ban fogadta el az Országgyűlés az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényt (Ibtv.), amely 2013. július 1-én lépett hatályba. Ebben célként fogalmazták meg a nemzeti elektronikus adatvagyon, valamint az állami- és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszereinek, illetve a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonságának erősítését, továbbá deklarálják, hogy az elektronikus információs rendszerek biztonságáért az üzemeltető, működtető állami szerv a felelős. Ezzel együtt létrehozták a hazai kibervédelmi szervezetrendszert is, amelynek alapvető rendeltetése, hogy az állami szervek információbiztonsági feladatainak végrehajtását biztonsági szolgáltatásokkal támogassa, ellenőrizze, az állami szervezetrendszer egésze tekintetében a biztonságtudatosságot fejlessze. Mindezt 2021-ben még magasabb szintre emelték, amikor úgynevezett Poszt-kvantumtitkosítást vezettek be. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy rendkívül magas kvantumvédelemmel bíró, matematikailag feltörhetetlen eszközöket szükséges fejleszteni, amelyek hatásosan fogják kivédeni a támadásokat.
CW: A közelmúlt válságai, így a koronavírus világjárvány és az inflációs helyzet egyértelműen megmutatta a magyar kkv-k számára is, hogy a jövőben sokkal szorosabb kapcsolatot szükséges kialakítaniuk a virtuális világgal. Mindannak, amiről eddig beszéltünk, van pozitív oldala is.
Várkonyi Gábor: A mindennapi ügyintézés, az adatbázisok egyre inkább az online térben lesznek elérhetőek, ami előrevetíti, hogy minél előbb szükséges rálépnünk a digitális fejlődés útjára. Az online fizetések száma a Skandináv országokban már eléri a 70%-ot, de említhetem a Távol-Keletet is. Például Kínában olyan többcélú mobilalkalmazások születnek, amelyek egyszerre használhatóak üzenetküldésre, mobilos fizetési eszközként és közösségi hálózatként.
Persze kérdés, hogy a magyar piac, milyen ütemben éri utol az előbb említett régiók fejlődési tempóját, de optimizmusra ad okot, hogy például Magyarországon is folyamatosan nő az elektronikus fizetés aránya. Az átálláshoz nyújtanak segítséget a magyar kormány és a különböző szolgáltatók által biztosított megoldások is. Minden piaci szereplő arra törekszik, hogy lehetőség szerint minél több terhet levegyen a vállalkozások üzemeltetőinek válláról, ezért a meglévő, számos kényelmi szolgáltatással kiegészített, fizetős konstrukciójuk mellett kínálnak ingyenes bank-terminállal egybekötött megoldást is.
Mi, a CMO24 Hungary Zrt.-nél számlázó, pénztárgépi és elektronikus fizetési megoldásokat forradalmasítunk, amely törekvésünk egybeesik a magyar államéval. Például a gazdaság fehérítésének egyik eszköze az ePénztárgép, amely 2024-től váltja majd az online pénztárgépeket. Ráadásul a törvényi kritériumokhoz hamarosan jóval több adatszolgáltatásra, az ügyféligényekhez igazodva pedig innovatívabb fizetési opciókra lesz szükség. Jó, ha mindez egyetlen szoftvercsomaggal és eszközzel kivitelezhető. A CMO24 eszközei ilyenek: szoftveres alapokra épülve már most illeszthetőek a kereskedelmi rendszerekhez, valamint biztosítják az eNyugta, az NTAK adatküldés és a felhő alapú cikkek csatlakozását is.
Igyekszünk nemcsak beszélni az innováció fontosságáról, hanem elébe is menni a legmodernebb fejlesztéseknek, így a jövőben az eszközökben a mesterséges intelligencia és a kvantum számítógépek megjelenésével megjelenő új veszélyforrások ellen kvantum biztonsági megoldás is beépítésre kerül, így a vállalkozók adatai nem kerülhetnek majd illetéktelen kezekbe. Mindezeken túlmenően az ePénztárgépekből egyszerűen kinyerhetőek lesznek a nyugta és forgalmi adatok, ezzel is támogatva a NAV fejlesztési irányvonalát.
Nem titkoltan elfogultan azt szoktam mondani, hogy egy innovatív vállalkozásnak nem a múltat, hanem a jövőt kell képviselnie, amely ugyan egyre több kihívást tartogat, de számos lehetőséget is teremt arra, hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot.
