Hamarosan minden nagyvállalatnak, valamint tőzsdére bevezetett kis- és középvállalatnak az új európai uniós törvény követelményei szerint kell majd információkat nyilvánosságra hoznia a társadalmi és környezeti kérdésekből eredő kockázatokról és lehetőségekről, valamint arról, hogy tevékenységével milyen hatást gyakorol az emberekre és a környezetre. Az európai zöld megállapodás részét képező szabályozásnak megfelelően közreadott jelentések hozzá fogják segíteni a befektetőket, a civil szervezeteket, a fogyasztókat és más érdekelt feleket, hogy pontosabb képet alkossanak a vállalatok fenntarthatóságáról, ez irányú törekvéseiről és teljesítményéről.
Az uniós CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelv tavaly januárban lépett hatályba, a vállalatoknak 2024-es pénzügyi évükről kell majd először jelentést készíteniük, és azt 2025-ben közreadniuk. Becslések szerint a törvényi kötelezettség mintegy 50 ezer vállalatot fog érinteni nemcsak Európában, hanem világszerte, mivel az unión kívüli cégeknek is jelenteniük kell, ha az itteni piacon elért éves árbevételük meghaladja a 150 millió eurót.
Felkészültségüket a PwC szintén első ízben vizsgálta felmérésében (2024 Global CSRD Survey), amelynek eredményeit június végén összegezte. A részt vevő, több mint 500 felső vezető, valamint pénzügyi, illetve kockázatkezeléssel és fenntarthatósággal foglalkozó szakember 60 százaléka Európai Unión belüli székhellyel rendelkező vállalat színeiben válaszolt a kérdésekre. Az általuk képviselt cégek a gyártóipar, a pénzügyi szolgáltatások, a technológia, a média és a távközlés, a kereskedelem, az energiaipar, a közművek és a nyersanyag-kitermelés, valamint az egészségügy területén tevékenykednek, több mint felük ér el 1 milliárd eurónál magasabb éves árbevételt.
Akadályok adatokon innen és túl
Bár a PwC felmérése szerint a vállalatok közel kétharmada (63 százaléka) biztos vagy teljesen biztos abban, hogy fenntarthatósági jelentését a CSRD követelményei szerint el tudja készíteni határidőre, vezetőik válaszaiból kiderül, hogy a megfelelést több körülmény is nehezíteni fogja. Legtöbbjük (59 százalékuk) a riportoláshoz szükséges adatok elérhetősége és minősége miatt aggódik.
A pénzügyi évüket leghamarabb záró, így 2025-ben az elsők között jelentő szervezetek mindössze ötöde győződött meg például arról, hogy a riport összeállításához minden adat a rendelkezésére áll, de a kettős lényegességi értékelést is alig több mint harmaduk (38 százalék) végezte el mostanra, és a riportolás opcióit ellenőrző cégek aránya (39 százalék) is szinte ugyanekkora.
Ráadásul az összes megkérdezett kevesebb mint 60 százaléka mondta, hogy vállalatánál az előkészítő munkába már bevonták az informatika területét - igaz, a legtöbb cég ezt azért tervezi. Kiderült továbbá, hogy az adatok összegyűjtéséhez és minőségük ellenőrzéséhez a vállalatok többsége nem használ speciális eszközöket vagy technológiát.
Jóllehet ilyen megoldásokat a szoftverszállítók már kínálnak egy ideje, akár az ellátásilánc-kezelő rendszerek részeként, akár azoktól függetlenül, helyettük a vállalatok csaknem háromnegyede (74 százaléka) táblázatkezelővel dolgozik. A fenntarthatósági adatok vállalati szintű, központi (például adattóban történő) tárolásáról a válaszadók mindössze 26 százaléka, a mesterséges intelligencia ilyen célú alkalmazásáról pedig 20 százaléka nyilatkozott - de ilyen fejlett eszközök jövőbeni bevezetésére további vállalatok is készülnek.
Érthető módon azok a vállalatok, amelyek már megtették a szükséges előkészületeket, sokkal magabiztosabban tekintenek a CSRD jelentés elkészítése elé, mint a lépéseket halogató társaik. A válaszadók különösen az eddigi riportokban is szereplő témakörök - például a munkaerő, az üzleti magatartás és a klímaváltozás - vonatkozásában biztosak abban, hogy az új követelményeknek is meg fognak felelni, ezt témánként 75-60 százalékuk jelentette ki. A kevéssé ismerős témakörök, közöttük az értéklánc mentén dolgozó munkások (44 százalék), a környezetszennyezés (44 százalék) és a biodiverzitás (35 százalék) esetében a jelentéstételi képességükben biztos vállalatok aránya látványosan csökken.
- Közeledünk a CSRD-megfelelés határidejéhez, ezért jó látni, hogy a vállalatok nagyrészt biztosak benne, készen állnak a jelentéstételre - fűzte a felmérés eredményeihez Nadja Picard, a PwC Németország globális jelentéskészítési vezetője. - Felkészülésükben azonban még mindig van hová fejlődniük. Többségük továbbra is összetett kihívásokkal szembesül, különösen a szükséges adatok menyiségét és minőségét illetően, mivel nemcsak saját működésükről, hanem teljes értékláncukról adatokat kell gyűjteniük. Minthogy a CSRD lényegében a pénzügyi jelentésekkel egyenrangú riportolást ír elő, a vállalatvezetők felismerték, hogy hozzáférhető, pontos és auditálható fenntarthatósági információkra lesz szükségük, nemcsak egy alkalommal, hanem minden évben. A CSRD globális hatása pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelentéstételi szabványokat fontos világszinten is közös nevezőre hozni a bonyolultság csökkentése és a jobb összehasonlíthatóság érdekében.
Felértékelődő fenntarthatóság
Miközben a CSRD szerinti jelentésre készülnek, a felmérésben részt vevő vállalatok bő háromnegyede véli úgy, hogy az új irányelv, illetve törvényi kötelezettség hatására a vezetőség az eddiginél nagyobb mértékben veszi majd figyelembe a fenntarthatóságot a döntéshozás során - míg az Európai Unión belüli cégek körében az arány 74 százalék, addig az unión kívüli székhellyel rendelkező vállalatok táborában eléri a 79 százalékot. A megkérdezettek 59 százaléka egyébként azt mondta, hogy vállalatuknál a döntések meghozatalakor a fenntarthatóság már jelenleg is nagyobb súllyal esik a latba. Az összesen 38 országból és térségből begyűjtött válaszok alapján a vállalatok pontosan háromnegyede pedig arra készül, hogy jelentéstételi kötelezettségének csoportszinten fog eleget tenni.
A PwC által megkérdezett vezetők több mint fele (51 százaléka) továbbá arra számít, hogy a CSRD szerinti megfelelési kötelezettség hatására vállalatának környezetvédelmi teljesítménye nagymértékben vagy nagyon nagy mértékben javulni fog. A válaszadók hasonlóan magas aránya (49 százaléka) az érdekelt felekkel kialakított együttműködésben is ilyen kedvező változást vár, míg 48 százalékuk a kockázatok eddiginél eredményesebb csökkentését is valószínűsíti.
Emellett a felmérés résztvevőinek közel harmada (28, illetve 26 százaléka) a bevételek növekedését és a költségek csökkenését is a CSRD várható, nagyobb előnyei között emelte ki. Az első jelentéstétel határidejéhez közelebb álló vállalatok körében azonban ezek az arányok még magasabbak - 38 százalékuk pénzügyi előnyökre, 34 százalékuk pedig a költségek lefaragására számít.
- Felmérésünk mutatja, hogy a vezető vállalatok a fenntarthatóságot mindinkább beépítik döntéshozásukba, a CSRD alkalmazásától komoly környezeti előnyöket, jobb kockázatcsökkentést várnak, és az érdekelt felekkel való együttműködés javulására számítanak - mondta Will Jackson-Moore, a PwC egyesült királyságbeli irodájának globális fenntarthatósági vezetője. - Látjuk azt is, hogy a vállalatok, amelyek előrébb járnak a CSRD megfelelés útján, nagyobb általános előnyöket várnak a követelmények teljesítésétől. Különösen a jelentéstételi határidőhöz közeledő cégek előtt már az olyan pénzügyi előnyök is határozottabb körvonalat öltenek, mint például a tőkéhez való hozzáférés, a bevételek növekedése és a költségek csökkenése.
