Ez a cikk a ComputerTrends magazin 2024. március 13-ai lapszámában jelent meg.
A tavalyi felmérés eredményéhez képest több mint a kétszeresére nőtt a vezérigazgatók aránya, akik a következő 12 hónapban a világgazdaság jobb növekedésére számítanak, miközben a saját vállalatuk hosszabb távú üzleti életképessége miatt aggódó vezetők aránya 45 százalékra emelkedett - mutatott rá januárban közreadott, idei jelentésében (27th Annual Global CEO Survey) a PwC. Az alapul szolgáló felmérésben, amelyben 105 országból 4702 vezérigazgató vett részt, a megkérdezett vezetők 38 százaléka nyilatkozott optimistán a világ rövid távon várható gazdasági teljesítményét illetően, míg 2023-ban csupán a válaszadók 18 százaléka volt hasonló véleményen.
Hagyomány szerint a tanácsadó cég idén is elkészítette a jelentés hazai kiadását. A februárban közreadott 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből - amelyben 297 cégvezető vett részt - kiderült, hogy vezérigazgatóink derűlátása átlagon felüli, 54 százalékuk a globális, 60 százalékuk pedig a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik.
Lassulást globális és magyar viszonylatban is mindössze 22 százalékuk jósol, szemben a tavalyi évben mért 76, illetve 85 százalékkal. A felmérés történetében először a magyar vállalatvezetők optimistábbnak bizonyultak a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, mint a saját bevételeik alakulását illetően. Azok aránya ugyanis, akik bíznak cégük idei gyarapodásában, a 2012-ben mért 47 százalékos szintre esett vissza. A külső, kockázati tényezők között a megkérdezettek fele az infláció hatását és a szakképzett munkaerő hiányát, míg a makrogazdaság volatilitását, valamint a geopolitikai konfliktusoknak és a kiberfenyegetéseknek való kitettséget a válaszadók bő harmada emelte ki.
Változtatni szükséges
Idén a hazai vállalatok több mint fele áremelést, több mint harmada pedig létszámbővítést tervez. Tízből csupán négy vezérigazgató vallja, hogy vállalatának üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a versenyképesség hosszú távú megtartásához.
A tavaly felméréshez képest nem változott azok aránya - 43 százalék, szinte megegyezik a globális átlaggal -, akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályán haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. A világszintű felmérésből azonban kiderül, hogy a kisebb - 100 millió dollár alatti éves árbevételt elérő - vállalatokat jobban fenyegeti ennek veszélye, mivel vezetőik 56 százaléka nyilatkozott hasonlóan.
Üzleti értékteremtő képességükön a hazai vállalatok az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54 százalék), technológiai képességek házon belüli kialakításával (32 százalék) vagy külső forrásból történő bővítésével (44 százalék) és stratégiai partneri kapcsolatok útján (47 százalék) javítottak. Ebben az összefüggésben a szabályozási környezet felemás értékelést kapott, a vezérigazgatók közel fele szerint ösztönzi, míg több mint egyharmaduk szerint akadályozza a vállalatok átalakulását. A transzformáció további gátját a megkérdezettek mintegy ötöde a szervezeten belüli bürokráciában, a munkaerő technológiai képességeinek hiányában, valamint a korlátozott pénzügyi forrásokban látja.
Világszinten ugyanakkor a vezérigazgatók kétharmada (64 százaléka) mondta, hogy a szabályozási környezet legalább részben hátráltatja az üzleti modellek átalakítását, és valamivel több mint felük említette a munkaerő hiányos képességeit. A globális felmérés szerint a vezetők a kevéssé hatékony vállalati működésében is a transzformáció komoly akadályát látják - véleményük szerint a döntéshozástól kezdve a levelezésig a rutinszerű feladatokra fordított idő durván 40 százalékát rosszul használják fel.
Generatív AI - lehetőség és kihívás
Világszinten a vezérigazgatók túlnyomó többsége a generatív mesterséges intelligenciában az üzlet átalakításának katalizátorát látja, amely a vállalatok hatékonyságát és innovációs erejét is növeli. A PwC globális felmérésében közel háromnegyedük (70 százalékuk) mondta, hogy a következő három évben ez a technológia jelentős mértékben át fogja alakítani az üzleti értékteremtés, -szállítás és -megragadás módját.
A megkérdezettek már rövid távon is sokat várnak a generatív mesterséges intelligenciától. A válaszadók közel háromötöde (58 százaléka) számít 12 hónap távlatában a termék- és szolgáltatásminőség javulására, több mint 40 százalékuk pedig a bevétel és a nyereségesség növekedésére.
Nemcsak lehetőségeket, hanem kihívásokat is látnak ugyanakkor maguk előtt a megkérdezettek, többségük (69 százalék) szerint a generatív AI transzformációs előnyeinek realizálásához például a munkaerő továbbképzésére is szükség lesz. Hasonlóan magas arányuk aggódik a technológiát kísérő, növekvő kiberkockázatok és a félretájékoztatás elterjedése miatt. A vezetők közel fele tart attól, hogy a generatív AI nem eléggé felelősségteljes alkalmazása miatt vállalatát megbírságolják, perbe fogják, vagy reputációja más módon csorbát szenved.
Magyarországon a generatív mesterséges intelligencia elterjedése viszont még várat magára. A hazai vállalatok mindössze 18 százalékának működésében játszik szerepet, és azt is csupán a vezetők alig több mint negyede (27 százaléka) mondta, hogy a generatív AI technológiai stratégiájukban már helyet kapott. Kivételt képez ez alól a technológiai és távközlési szektor, valamint a média- és szórakoztatóipar, ahol az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagnál.
A következő egy év távlatában azonban már itthon is jóval többen számítanak a generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepére. A vezetők 52 százaléka szerint a technológia javítani fogja a termékek és szolgáltatások minőségét, 56 százalékuk pedig a munkaidő hatékonyabb felhasználását is várja - ezek az arányok még a globális átlagnál is magasabbak. A hazai felmérés résztvevőinek több mint 60 százaléka véli úgy, hogy a generatív AI a következő három évben új készségek elsajátítását fogja megkövetelni a munkavállalóktól, továbbá meg fogja változtatni az üzleti értékteremtés módját és a verseny természetét iparágukban.
Egyébként a generatív mesterséges intelligencia vonatkozásában a magyar vezérigazgatók fele-háromnegyede is ugyanazon kockázatok miatt aggódik, mint nemzetközi kollégáik többsége.
Klímabarát beruházások
Bár a klímaváltozás miatt egyelőre a hazai vezetők alig több mint tizede (13 százaléka) aggódik, arányuk legalább nem csökkent a tavalyi felmérés óta. Vállalatuknál ők már megkezdték vagy az idei évben tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, hogy ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait.
A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84 százalék), új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64 százalék), vagy ügyfeleik klímaváltozással szembeni ellenálló képességét növelő megoldásokat dolgoznak ki (52 százalék). A vállalatok közel fele megkezdte az alkalmazottak ilyen irányú átképzését is, 40 százalékuk pedig már a pénzügyi tervezésben is számol a klímakockázatokkal.
Ugyanakkor a hazai vállalatok 13 százaléka nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését - figyelemre méltó, hogy közöttük a mesterséges intelligencia használatában élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló. A dekarbonizációt leginkább két tényező, a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése és a szabályozás összetettsége hátráltatja, amit a megkérdezettek közel fele emelt ki.
A PwC globális felmérése szerint viszont a vezérigazgatók növekvő tábora már nemcsak kockázatokat, hanem lehetőséget is lát a klímaváltozás iparágakra gyakorolt hatásában. Közel harmaduk mondja immár, hogy a következő három évben ez a folyamat az üzleti értékteremtés, -szállítás és -megragadás módját is át fogja formálni, míg a korábbi években ez az arány inkább 25 százalék körül alakult.
Vállalásaikat a gyakorlatban is igyekeznek teljesíteni. A válaszadók 76 százaléka az energiahatékonyság növeléséről, 58 százaléka pedig új, klímabarát termékek, szolgáltatások és technológiák fejlesztéséről számolt be. Mindössze 45 százalékuk mondta ugyanakkor, hogy a klímaváltozás kockázatait a pénzügyi tervezésben is figyelembe veszi, és mostanáig a vállalatok szintén kevesebb mint fele készült fel a klímaváltozás fizikai kockázatainak kezelésére.
A begyűjtött válaszok a szénmentesítés jelentős támogatásáról tanúskodnak, a megkérdezettek csupán negyede mondta, hogy azt vállalatuknál a felső vezetői támogatás hiánya valamelyest hátráltatja. A globális felmérésben részt vevő vezérigazgatók több mint fele - magyar kollégáihoz hasonlóan - inkább a törvényi szabályozás bonyolultságában és a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülésében látja a legnagyobb akadályt, bár úgy tűnik, utóbbi nehézséget kezdik felvállalni. Tíz nemzetközi vezető közül négy ugyanis jelezte, hogy az éghajlatbarát beruházások esetében jellemzően 1-4 százalékponttal alacsonyabb küszöbértékeket fogad el, mint más beruházásoknál.
