Az egyik, hogy január 10-én az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) spot bitcoin ETF-ek bevezetését engedélyezte az amerikai piacon, ami lehetővé tette az intézményi befektetők számára a kriptopiachoz való szabályozott hozzáférést. Ennek következtében a vagyonkezelők nagy mennyiségben kezdték el gyűjteni a "digitális aranyat", és két hónappal a döntést követően a bitcoin (BTC) árfolyama új csúcsot ért el 73 750 dolláron. A másik a bitcoin felezés, amelyre nagyjából négyévente kerül sor. De mit is jelent ez, és milyen hatása lehet a kriptopiacra?
(A cikk a ComputerTrends 2024. májusi nyomtatott lapszámában jelent meg.)
Blockchain alapok
A Bitcoin koncepciója a hagyományos, központilag irányított, fiatalapú pénzügyi rendszerek alternatívájaként jelent meg a pénzügyi válság közepén, 2008-ban. Alapja a blockchain, magyarul blokklánc technológia. Ez egy decentralizált főkönyv, amely számítógépek kiterjedt hálózatán rögzíti az összes tranzakciót. Ez biztosítja a transzparenciát és a biztonságot, és szinte lehetetlenné teszi az adatmanipulációt vagy a kettős költést. A rendszer sajátossága, hogy az adatok módosítása vagy törlése rendkívül bonyolult, mivel minden egyes blokk tartalmazza az előző blokk adatainak digitális lenyomatát, ezzel biztosítva a lánc összefüggését.
A kriptovaluták digitális érmék, melyek létrehozásához és a tranzakciók hitelesítéséhez titkosítást, azaz kriptográfiát használnak. A bitcoin egy decentralizált digitális valuta, amelyet 2008-ban egy ismeretlen személy vagy csoport hozott létre Satoshi Nakamoto álnéven. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy értéket küldjenek egymásnak az interneten keresztül, közvetítők nélkül. A Bitcoin hálózat natív tokene a bitcoin, ami a világ első kriptopénze volt, és amely mind a mai napig vezető szerepet tölt be a kriptovaluták világában.
Mi az a felezés?
A Bitcoin hálózat biztonságát és a tranzakciók megerősítését a Proof of Work nevű konszenzus mechanizmus biztosítja. A speciális számítástechnikai hardvereket használó bányászok egymással versenyeznek, hogy megoldjanak egy komplex matematikai feladványt, amely a blokklánc következő blokkjának létrehozásához szükséges. Az első bányász, aki megoldja a feladványt, hozzáadhatja a következő blokkot a blokklánchoz, és jutalomban részesül bitcoin formájában, valamint a blokkban lévő tranzakciókhoz kapcsolódó tranzakciós díjakban. Kezdetben a blokkonként járó jutalom 50 bitcoin volt, ez azonban az évek során folyamatosan csökkent.
A bitcoin iránti érdeklődés a következő hónapokban várhatóan tovább nő. A felezés, vagy angolul "halving", egy előre meghatározott esemény, amelyet a Bitcoin forráskódjába programoztak, és minden 210 ezredik blokk létrehozása után következik be, nagyjából négyévente. Ez az esemény a bányászok által kapott jutalom mennyiségét a felére csökkenti, ami közvetlenül befolyásolja a bitcoin kínálatának növekedését. 2012, 2016 és 2020 után idén április 19-én megfeleződött a bányászok jutalma: blokkonként 6,25 btcoinról 3,125-re.
A Bitcoin forráskódjába van programozva, hogy maximum 21 millió bitcoint lehet kibányászni, ennél több nem kerülhet forgalomba. Ez a mesterségesen korlátozott kínálat ellensúlyozza azt az inflációs nyomást, amely a hagyományos (fiat) pénzeknél tapasztalható, ahol a központi bankok képesek új pénzt nyomtatni. A felezések révén a Bitcoin hálózat egy előre meghatározott, csökkenő kibocsátással járó ütemet követ, ami elősegíti a pénz értékének megőrzését. A felezés tehát jelentősen befolyásolja a kínálati oldalt. Az esemény közeledtével jellemzően nő a piaci spekuláció.
Korábbi felezések
Az első felezés 2012. november 28-án volt, amikor a bányászok jutalma 50 bitcoinról 25 bitcoinra csökkent blokkonként. Akkoriban a bitcoin még viszonylag új és kevésbé ismert eszköz volt. A felezés előtt az ár körülbelül 12 dollár körül mozgott, de 2013 végére már elérte a 1100 dollárt, ami kilencvenháromszoros drágulás volt bő egy esztendő alatt.
A második felezés 2016. július 9-én zajlott le, amikor a blokkjutalom 12,5 bitcoinra csökkent. A felezés előtti időszakban az ár stabilan 600 dollár körül mozgott. Az eseményt követően lassú, de határozott emelkedés jött: 2017 végére az árfolyam közelítette 20 ezer dollárost. Ez ugyanakkor már "csak" harmincszoros növekedés volt.
A legutóbbi, 2020 május 11-én bekövetkezett felezés előtt a BTC 8000 dollár körül mozgott. A felezés után - bár a piac kezdetben visszafogottan reagált - a bitcoin ára 2020 végére megközelítette a 29 ezer dollárt, majd 2021 elején átlépte a 40 ezer dolláros szintet. Egy korrekciót követően pedig az árfolyam meg sem állt egészen 69 ezer dollárig, azaz nagyjából megnyolcszorozódott a kriptó.
(Forrás: CNBC)
Minden ciklus ugyanolyan…vagy mégsem?
A felezések a korábbiakban mindig pozitív hatással voltak a BTC árfolyamára. A felezést követő 12-18 hónapban ugyanis a bitcoin rendre új történelmi csúcsot ért el. A mostani ciklus azonban különleges ebből a szempontból, mivel az árfolyam már a felezés előtt egy hónappal, március közepén 73 ezer dollárt meghaladó új rekordot állított fel, amelyre korábban még nem volt példa.
Ennek egyik oka a már korábban említett spot bitcoin ETF-ek jóváhagyása és bevezetése volt, aminek következtében az amerikai vagyonkezelők gyors ütemben elkezdték felvásárolni a forgalomban lévő bitcoinokat - vagyis a kereslet nagy mértékben nőtt. Ezen túlmenően vélhetően szerepet játszott a kripto árfolyamának alakulásában az is, hogy a piaci szereplők már előre spekuláltak a felezés várható hatásaira: arra, hogy a megnövekedett kereslet mellett a felezésnek köszönhetően még szűkösebbé válik a kínálat, ami még tovább emelheti a bitcoin árfolyamát.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy a bitcoin árfolyama megtízszereződhetne idén, vagy akár a következő 5-10 évben. A bitcoin és a kriptopiac érettségi szintje, a technológiai fejlődés, a szabályozási környezet, és a globális gazdasági tényezők mind befolyásolják az árfolyamot. Bár a korábbiakban a felezést követően jelentős emelkedések történtek, az is látszik, hogy a piac egyre érettebbé válik. A piaci kapitalizáció növekedésével egyre nagyobb tőkebefektetésre van szükség azonos mértékű növekedéshez. Az infláció, a gazdasági helyzet és egyéb makroökonómiai tényezők pedig jelentős befolyást gyakorolhatnak a kriptopiacra is.
Bár a csillagok most együtt állnak ahhoz, hogy a bitcoin átlépje a 100 ezer dolláros álomhatárt (ahogy az már számos elemzésben meg is jelent), még mindig az egyik legkockázatosabb befektetési eszközről van szó. Annak ellenére, hogy a kriptoszektor jelenleg egy bikapiac közepén van, még nem jelenti azt, hogy ne lennének korrekciók és ne esne vissza időnként az árfolyam. Éppen ezért - mint bármely egyéb eszközbe való befektetés esetében - elengedhetetlen, hogy megértsük az adott instrumentum működését és hogy megfelelően kezeljük a vásárlásával együtt járó kockázatokat. Ezek nélkül ugyanis könnyen és gyorsan lehet sok pénzt veszíteni.
A 2024-es év egyik főszereplője kétségtelenül a bitcoin lesz tehát, ezért a Peak csapata egy külön Fintech Sparks kiadvánnyal tiszteleg a bitcoin titokzatos megalkotója, Satoshi Nakamoto előtt. A kiadvány erre a linkre kattintva érhető el.
