A "Z" generáció tagjainak közel 80 százaléka a fizetést/bért és a juttatásokat nézi meg először egy álláshirdetésben, derül ki a Frissdiplomás Kft. - a HÖOK (a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak demokratikus alapú érdekképviseleti civil szervezete) közreműködésével végzett - 2023-as nagyszabású kutatásából. (A felmérés a 18-31 éves korosztályra, a közép-magyarországi régióra fókuszált. A kérdőívet 2806 fő töltötte ki.) A fiatalok számára szintén nagyon fontos (közel 75 százalék), hogy milyen elvárásokat támaszt a munkaadó az állással kapcsolatban. A harmadik a prioritási sorrendben az elvégzendő feladatok leírása (63 százalék), majd ezt követik (60 százalék) a munkakörülmények (munkaidő, munkarend, a munkavégzés helye, a biztosított eszközök stb.). Ezután hatalmas az ugrás: a munkaadóról szóló háttérinformációk mindössze az álláskeresők mintegy 14 százalékát érdeklik. A válaszok alapján megállapítható, hogy a munkavállalók számára a bérezés a legfontosabb, mégis az álláshirdetések alig néhány százaléka tartalmazza ezeket az adatokat. A munkaadóknak nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a "Z" generáció tagjai jellemzően pályakezdők, akik közül sokan elképzelni sem tudják, milyen egy irodában dolgozni. Érdemes tehát részletesen beszámolni a munkakörülményekről, leírni, hogy milyen is egy munkanap a cégnél.
Álláskínálat és közösségi média
Hasznos lehet a munkaerőt kereső szervezetek számára megismerni a fiatalok tartalomfogyasztási szokásait is. A felmérés szerint - nem meglepő módon - a YouTube, a Facebook és az Instagram megkerülhetetlen közösségi felület. Érdekes, hogy a TikTok is gyorsan teret hódít, különösen a 18-30 éves korosztály körében. Egyre markánsabb az érdeklődés a LinkedIn iránt: a 30 év alattiak 43 százaléka már aktívan használja ezt a platformot.
A YouTube-on a legtöbben az informatív tartalmakat nézik, ezt követik a sorban a szórakoztató és vicces tartalmak, valamint az élménybeszámolók. A Facebookon kimagasló a felmérésben résztvevők érdeklődése az informatív tartalmak iránt. A sorban a mémek állnak a második, míg a szórakoztató és vicces tartalmak a harmadik helyen.
A felmérés készítői szerint a Facebookon jelen lenni szükséges, de általában nem elégséges, különösen, ha a munkaadó célcsoportjának része a "Z" generáció. Az események létrehozására érdemes hangsúlyt fektetni, illetve mivel a Messenger az elsődleges kapcsolattartási felület, a Messengeren való kérdezési lehetőség pluszt jelenthet. Hatékonyak lehetnek a Messenger csoportok is.
Az Instagramon a legkedveltebb tartalmak a szórakoztató , vicces posztok, a mémek, valamint - a YouTube-bal és a Facebookkal ellentétben - az inspiráló, motiváló tartalmak. Míg a platform berobbanásakor előtérben voltak az esztétikusan megszerkesztett kreatívok, az idilli fotók, addig a "Z" generáció körében ma sokkal népszerűbb a valódiság.
A fiatalok körében a TikTok a negyedik legnépszerűbb közösségimédia-platform. Használói a szórakoztató, érdekes és informatív tartalmakat keresik leginkább. A színtiszta hirdetés helyett érdemes körültekintően becsomagolni az üzenetet, vicces vagy meglepő tartalmat létrehozni.
Nem lejárt lemez a hírlevél
Ha a Z generáció álláskeresési szokásait vizsgáljuk, a LinkedIn több szempontból is eltér az említett platformoktól. Először is a válaszadók 72 százaléka egyáltalán nem használja, akik pedig használják, merőben más céllal teszik, mint a Facebookot vagy az Instagramot. A LinkedInt elsősorban álláskeresésre, szakmai információ gyűjtésére, szakmai brandépítésre használják. Ebből fakadóan egy cég hitelességét leginkább a szakértői tartalmak, a kollégák rendszeresen megjelenő posztjai alapozzák meg.
Talán sokan meglepődnek rajta, hogy a hírlevél egyáltalán nem lejárt lemez. A kérdőívet kitöltők háromnegyede fel szokott iratkozni hírlevelekre, így ez a csatorna sem hagyható figyelmen kívül a munkavállalókat kereső szervezetek számára. A kedvezményeket kínáló hírlevelek a legnépszerűbbek, de sokan érdeklődnek az edukáló jellegű és a rendezvényekkel, eseményekkel kapcsolatos tartalmak, valamint az álláskereséssel, karrierépítéssel összefüggő információk iránt.
Arra is érdemes tekintettel lenni, hogy miért iratkozik le valaki egy hírlevélről. Az első helyen a "túl sok levelet küldenek" indok szerepel. A második helyezett a "már nem aktuális számomra a téma", a harmadik az "érdektelen tartalom".
Döntő a bér, háttérbe szorult a céges autó
A Műegyetemen 1995 óta rendeznek állásbörzéket. A tavalyi legutóbbi esemény, illetve több száz fő bevonásával végzett kutatás alapján megállapítható, hogy a munkavállalók és a munkáltatók szerint is a bérezés a legfontosabb szempont a munkahelyválasztás során. A munkavállalóknál a munkahely-magánélet egyensúlya a második a sorban, valamint előkelő helyen szerepel a szakmai fejlődési lehetőség. A kérdőívet kitöltők több mint kétharmada ezeket sorolta az első három helyre. Figyelemre méltó, hogy az adott vállalat mérete és hírneve a legkevésbé fontos az álláskeresők számára.
A felmérés rámutat, hogy a munkavállalókat leginkább a magánegészségügyi ellátás motiválja plusz juttatásként. Ezt követi a szakmai továbbképzés és az utazási támogatás. A céges autó, a lakhatási támogatás és a SZÉP kártya már nem szerepel a dobogón, míg az utolsó helyen végzett az önkéntes pénztári befizetés.
Partnerkapcsolatok és gyakorlati képzés
A Műegyetemi Állásbörze szervezőinek legújabb kutatásából kiderül: a hallgatók közel kétharmada fontosnak tartja, hogy oktatási intézménye szoros partnerséget ápoljon a vállalatokkal, ezzel is segítve majd az elhelyezkedésüket. A felmérés alapján megállapítható, hogy a megkérdezett cégek majdnem fele az informatikai és a mérnöki területek hallgatóit támogatná, de jelentős a szándék a gazdaság-, a társadalom- és a természettudományi területek esetén is.
Tíz válaszadó vállalat közül kilenc foglalkoztat gyakornokot, a cégek harmadánál működik mentorprogram. A vezetők 96 százaléka fontosnak tartja a munkavállalók releváns diplomáját és szakképzettségét, de ugyanilyen arányban érzik elengedhetetlennek a potenciális egyetemek támogatását is.
A válaszadók fontosnak tartják a felsőoktatási intézményekben a gyakorlati oktatást. A többség arról számolt be, hogy a tanórák valamivel több mint fele gyakorlat, de a hallgatók szerint ennek az aránynak 75 százalék felett kellene lennie.
A fiatalok "mindenevők", de kulcsszó az IT
Tavaly novemberben nyolcadik alkalommal rendezte meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) a "Mi a pálya?" műszaki pályaválasztó fesztivált. A hat magyarországi nagyvárosba ellátogató eseményen helyszínenként 20-25 kiállító, köztük az iparágban működő cégek, Szakképzési Centrumok iskolái, egyetemi csapatok és egyéb intézmények képviseltették magukat. Legutóbb a korábbi évekhez képest 20-25 százalékkal emelkedett a résztvevők és a kiállítók létszáma. A bemutatkozó szervezetek közül 37 a gépészet, 33 az erősáram, 27 a távközlés/informatika, 11 a gyengeáram, 9 az építőipar és 3 a vegyipar területéről érkezett.
A hat helyszínen összesen közel 9000 pályaválasztás előtt álló fiatal volt kíváncsi a bemutatókra. A rendezvényre 120 vidéki, valamint a főváros térségében lévő közel 200 településről érkeztek a többségében általános iskolás, valamint középiskolás gyerekek. Az online felületeken pedig ennél több tanulót értek el a szervezők.
- Az elmúlt évtizedben mindenütt tapasztalható gyors technológiai fejlődés maga után vonja, hogy szinte minden területen szükséges a szakember-utánpótlás. A megújuló energiák fokozott térhódítása, az ehhez kapcsolódó villamoshálózat-fejlesztések, az okos hálózatok terjedése, az energiatárolás iránt korábban soha nem tapasztalt igény miatt például nagy szükség van és lesz a jövőben sok jól képzett erősáramú szakemberre. A fiatalok "mindenevők", de szívesebben engedik be a modern, elsősorban az IT-érintett technológiákat képviselő szakmákat. De be kell látni, hogy ma már minden szakmát áthat az információtechnológia" - ad rövid összefoglalót a fesztivál tanulságairól Gelencsér Lajos, a MEE elnöke.
A "Mi a pálya?" rendezvénysorozatból nehéz lenne leszűrni, hogy a vállalatok - jellemzően az informatika területén - milyen képzési szintű szakembereket keresnek leginkább, állapítja meg Gelencsér Lajos. Más forrásokból viszont az látható, hogy a vállalatok, a nagy szakemberéhség miatt, szívesen alkalmaznak a képzési folyamat alacsonyabb szintjén álló embereket. Örömmel fogadnak BSc-diplomával rendelkezőket, sőt nem ritka, hogy a hallgatók már a képzési idő alatt elkezdenek dolgozni. - Ezen gyakorlatnak több oka van, egyrészt a cégek szeretnék jó előre magukhoz kötni a fiatalokat, másrészt a diákok munkája hasznos a vállalat számára. A korai elhelyezkedés természetesen csapdahelyzetet is teremthet mind a diákok, mind a gazdaság egésze számára. A rövid távú érdekek ugyanis sok fiatalt eltérítenek az MSc képzéstől, miközben országos szinten nagy szükség van mesterdiplomával rendelkező szakemberekre is - fogalmaz a MEE elnöke.
Képek forrása: frissdiplomás.hu, HÖOK
