Egész Európában, sőt a világ számos más helyén sok vállalatnak okoz problémát a digitalizáció. A magyar kis- és középvállalati szektorban sajnos az átlagnál is rosszabb a helyzet. Ezért is jött kapóra itthon is a Ruhr University Bochum kezdeményezte program, amelynek célja a digitális transzformációt támogató szakemberek, azaz a digital coachok képzése. A kurzus koncepcióját kidolgozó, tananyagát összeállító nemzetközi konzorciumba bolgár, görög és német szervezetek mellett két magyar szereplő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is belépett. Az európai uniós finanszírozású projektben 2023 végére készül el az új tananyag. A BME részéről a munkát az egyetem keretein belül működő Ipar 4.0 Technológiai Központ koordinálja. Vezetője, Kovács László a munka állásáról, a majdani digital coachok előtt álló feladatokról beszélt a Computerworldnek.
Kovács László: Régóta látjuk, hogy hiányoznak az iparból azok a szakemberek, akik képesek a cégeket végigsegíteni a digitalizációs folyamaton: megismerni a cég működését, digitalizációs érettségi felmérést készíteni, megállapítani, hogy mely területeken célszerű a céget digitalizálni, bemutatni a lehetőségeket, majd segítséget nyújtani a szükséges fejlesztések megtervezéséhez, támogatni a változásokat. Maguk a digitalizációs projektek igen szerteágazóak, megvalósításuk külön szakmai tudást kívánhat, így már nem szükséges, hogy az a digital coach feladata legyen. Szerepét mi abban látjuk, hogy a cég vezetése számára világossá tegye, milyen változásokra, ipar 4 megoldásokra van szükség, és hogy a digitalizációs átalakulás mint vállalati projekt beindítója, az abban foglalt alprojektek megvalósításának szakmai támogatója, felügyelője legyen. Egyedül ugyanis a legtöbb vállalat nagyon nehezen indul el a digitalizáció útján, és ez a hazai cégekre fokozottan érvényes. A tananyag tíz modulból áll, Magyarországon két modult fejlesztettünk. Gyakorlatilag az összes modul első verziója elkészült, az utolsó simításokat végezzük, ami azt jelenti, hogy lektoráljuk egymás moduljait.
Computerworld: Egy cég digitalizációja bonyolult feladat. Ha kiszáll a folyamatból a digital coach, már minden simán megy majd?
Kovács László: Mi abból indulunk ki, hogy nem lehet egyik napról a másikra óriásit ugrani. Apró lépésekkel kell haladni, és folyamatosan mérni kell, hogy mi változott, mi javult a digitalizáció hatására. Az iteráció tehát elengedhetetlen. A digital coachnak erre minden esetben fel kell hívnia a cégek figyelmét. Egyébként cége válogatja, hogy mi az elérendő cél. Befolyásolhatja ezt a vállalat típusa, mérete, tevékenysége, működési környezete. Nem biztos, hogy minden cégnek a digitalizációs folyamat tetejére kell feljutnia, lehet, hogy egy vállalat számára elegendő két-három digitalizációs lépést tenni. Érdemes összehasonlítani például egy svájci és egy magyar autószerelő-műhelyt. Svájcban a legkisebb autószerelőnél is minden digitalizált, rengeteg adatot gyűjtenek. Olyan, kvázi professzionális szerszámokat használnak, amelyek - például beépíthető Bluetooth modul segítségével - egy számítógépes rendszerbe továbbítják az adatokat. Magyarországon - egyelőre legalábbis - elképzelhetetlen, hogy egy kis műhely komolyan venné, ha a Svájcban használt megoldáshoz hasonlót javasolnánk neki. Idő és fokozatosság kell hozzá, hogy felismerjék a korszerű, digitális eszközök előnyeit: a minőség javítását, a sebesség, a hatékonyság növelését, az ügyfélkör bővülését.
CW: Láttak már példát megkezdett, de elakadt digitalizációs folyamatra, amiből tanulságok vonhatók le más cégek számára?
Kovács László: Sajnos bőven akad rá példa. Az egyik leggyakoribb elakadási pont, amikor váratlanul valamilyen gyártási probléma merül fel, vagy a cég hirtelen egy nagyobb megrendelést kap. Hiába kezdődött már el a digitalizációs projekt, ilyenkor a cég egésze félreteszi azt, és az aktuális, napi problémával foglalkozik. Jellemzően nem marad elég erőforrás arra, hogy a szakmai fejlesztéseket továbbvigyék. Pár hónapja közvetlenül is tanúi voltunk egy ilyen esetnek. Egy győri vállalat három embere keresett meg minket, hogy komolyan gondolják a digitalizációt. Az első, négy órásra tervezett képzésből mindössze két óra telt el, amikor kaptak egy telefont. A cég központjából jelezték, hogy gyártási probléma merült fel, mindenkire szükség van, azonnal menjenek vissza Győrbe. Ezzel véget is ért a tréning, és azóta sem jelentkeztek.
CW: Van más tipikus pont is, ahol a digitalizáció elakadhat?
Kovács László: A digitalizációban agilisebb cégeknél is fennáll a kudarc veszélye. Több helyen láttunk rá példát, hogy noha eljutnak a digitalizációs megoldás bevezetéséig, nem tudják leküzdeni a kezdeti nehézségeket. Természetes, hogy a digitális átállást követően másképpen kell dolgozni, más dolgokra kell fókuszálni. Ez adott esetben akár a termelés visszaesését is okozhatja. De ezek a problémák csak ideiglenesek. Ha beáll az új működési rend, egyértelművé válik a termelés hatékonyságának lényeges növekedése, a minőség javulása stb. Sok cégnél, amikor az első problémákkal szembesülnek, kimondják, hogy az egész nem ér semmit, és visszaállnak a régi rendre. Talán sokan emlékeznek még rá, hogy a kilencvenes évek elején az orvosi rendelőkben a következő szöveget írták ki az ajtóra: "Elnézést kérünk a hosszabb várakozásért, számítógéppel dolgozunk!". Sajnos a termelésben még ma is találkozunk hasonló hozzáállással. Emiatt is gondoljuk, hogy a digital coachokra nagy szükség van.
CW: Elképzeléseik szerint kikből lesznek digital coachok, és miként kapcsolódnak be a cég munkájába?
Kovács László: A digital coach lehet a cég alkalmazottja, aki az eredeti sapkája mellett - megfelelő képzést követően - ezt a munkakört is ellátja. A nagyobb cégeknél akár dedikált, csak erre a feladatra szakosodott, fix coach is dolgozhat. A kisebb cégek gondolkozhatnak külső tanácsadóban.
CW: Milyen keretek között, milyen formában indul majd itthon a digital coach képzés?
Kovács László: A projekt során - az eredeti terveknek megfelelően - egy angol nyelvű, tíz modulból álló önképző anyag készül. A modulokból összeállítunk egy tankönyvet, amiből az érdeklődők akár egyedül is el tudják sajátítani a tananyagot. Mi azonban a magunk részéről nem gondoljuk, hogy pusztán a tankönyv elolvasásával remek digital coachcsá válhat valaki, ezért mindenképpen szeretnénk valamilyen képzést indítani. Két irányban gondolkozunk. Az egyik az EDIH (European Digital InnovationHub) projekt, amelyről 2022 októberében írtuk alá a hároméves szerződést. A támogatást, amelynek fele az Európai Unióból, fele a magyar kormánytól érkezik, a hazai vállalkozások és kormányzati intézmények digitalizációjának segítésére használhatjuk fel. Mi az úgynevezett ADAT EDIH projektben vagyunk érintettek. Ennek keretében, számos egyéb mellett, a digital coach képzést is szeretnénk megvalósítani, teszt jelleggel. Első körben a tíz modulból a leginkább gyakorlat-orientált hatot lefordítjuk magyarra. Meghirdetjük a képzést, a jelentkezők megkapják az önképző anyagot, és mi modulonként egy-egy nap konzultációt biztosítunk. Akik végigcsinálják a hat modult, digital coach igazolást kapnak tőlünk.
CW: Mikor várható a digital coach képzés tesztje, és milyen irányban tervezik a továbblépést?
Kovács László: Pontosan még nem döntöttük el az indulás idejét, de várhatóan 2023 nyarán meghirdetjük a hatmodulos képzés pilotját. További tervünk, hogy a BME-n egy- vagy kétféléves posztgraduális képzés keretében indítunk majd digital coach kurzusokat. Ennek előfeltétele az akkreditáció, amihez - többek között - a tananyagot tovább kell finomítani. Ezen is dolgozunk már.
CW: Fizetősek lesznek a kurzusok?
Kovács László: Az EDIH keretében zajló pilot során ingyenes a képzés. Később, az egyetemi, akkreditált, posztgraduális kurzusok mindenképpen fizetősek lesznek.
CW: Milyen előképzettséget várnak el, vagy javasolnak a kurzusra jelentkezőknek?
Kovács László: Egy digital coachnak nagyon sok mindenhez kell értenie. Ahhoz, hogy felmérje a gyár digitalizálandó területeit, gyártásműszaki ismeretek szükségesek. Elengedhetetlen az is, hogy a gépek üzemeltetőivel, tehát a gyár dolgozóival jól tudjon kommunikálni. Képesnek kell lennie vezetői szinten gondolkozni, stratégiai döntéseket hozni, a javaslatait prezentálni. Megtérülés-számításokat kell végeznie, tehát gazdasági ismeretekkel is kell rendelkeznie. Végül, de nem utolsó sorban a digital coach értsen a projektmenedzsmenthez, hiszen a digitalizációra történő felkészítés tulajdonképpen egy nagy projekt. Természetesen nem arról van szó, hogy a digital coachnak magas szintű szakértelemmel kell rendelkeznie az összes területen, viszont valamelyiken célszerű a professzionalizmus. Aki inkább a menedzsment oldalon erős, annak a technológiában kell hozzátanulnia, aki a technológiában erős, annak a menedzsment ismereteit kell bővítenie.
CW: Milyen létszámú kurzusokban gondolkoznak?
Kovács László: Az EDIH projekt keretében annak idején tettünk egy kvázi vállalást, hogy hány céget fogunk behozni. Ennek megfelelően a teszt jellegű digital coach képzésben 60 fővel számolunk. Az egyetemi posztgraduális képzés indulása kicsit odébb van még. Célunk, hogy évente 20-30 fő végezze el a kurzust.
CW: Elsődlegesen mekkora cégekre gondolnak, hol segíthetik tudásukkal a digitális átállást a coachok?
Kovács László: Az Ipar 4.0 Technológiai Központ alapvető missziója a kis- és középvállalatok oktatása. A nagy cégek elég önjáróak, kevésbé szorulnak segítségre. A kkv-knál a tulajdonosi, vezetői réteget tekintjük célcsoportunknak. Ami a nagyvállalatokat illeti, tipikusan azon középvezetőknek javasoljuk, akik a cégen belül a digitalizációt levezénylik.
CW: Csak a termelő vállalatok digitalizációjának támogatására készítik fel a jövőbeli digital coachokat?
Kovács László: Szó sincs róla. A digitalizációt tekintve hasonló folyamatok zajlanak a szolgáltatási területen is. Gondoljunk például a logisztikára, ahol a digitalizáció abszolút előtérbe kerül. Minden olyan területről várjuk tehát az érdeklődőket, ahol a digitalizáció elengedhetetlen, elindítása, megvalósítása azonban akadályokba ütközik.
