Jelentésünkben különös ellentmondást vizsgálunk, felmérésünk szerint ugyanis a vezetők 90 százaléka a vállalatánál kiépített IT infrastruktúrát kategóriájában legjobbnak tartja, mégis csupán 39 százalékuk gondolja úgy, hogy informatikai környezetüket a jövőbeni kockázatok kezelésére is kellően felkészítették - mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója.
Az IT infrastruktúra szolgáltató első ízben készített tanulmányt (2024 Kyndryl Readiness Report), hogy a megkérdezett döntéshozók válaszai, valamint a Kyndryl Bridge AI-alapú digitális üzleti platformról érkező adatok alapján feltérképezze a vállalatok informatikai felkészültségét. Az alapul szolgáló felmérésben 25 iparágból összesen 3200 felső vezető vett részt idén nyáron a világ 18 országában - eredményei így átfogó képet adnak az üzleti kihívások és lehetőségek megítéléséről, a kockázatok kezeléséről és a beruházási tervekről is.
IT modernizációs realitások
A digitális gazdaságban az üzleti vezetők az IT-re támaszkodnak a kockázatok csökkentésében, a tehetségek fejlesztésében és az új eszközök adta lehetőségek kiaknázásában. De míg 94 százalékuk szerint a technológiai modernizációt vállalatuk kiemelt prioritásként kezeli, a Kyndryl adatai azt mutatják, hogy a kritikus IT infrastruktúra 44 százaléka életciklusának végéhez közeledik, vagy már elérte azt, ami növeli a sebezhetőséget és akadályokat gördít a modernizáció elé. A vállalatvezetők elismerik, ezen a téren a döntéshozáshoz és a tehetségek fejlesztéséhez is segítségre van szükségük.
Martin Schroeter, elnök-vezérigazgató, Kyndryl
Válaszaikból kiderült továbbá, hogy AI beruházásaik megtérülését egyelőre megfoghatatlannak érzik. Míg a vállalatok 76 százaléka költ hagyományos mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra, csupán 42 százalékuk tapasztal pozitív megtérülést. A megkérdezettek szerint az AI bevezetését továbbra is olyan tényezők hátráltatják, mint az adatvédelemmel kapcsolatos aggályok (31 százalék), a bizonytalan megtérülés (30 százalék) és a törvényi megfelelés kihívásai (26 százalék). Nagyobb kihívást jelent azonban szinte minden modern vállalatnak, hogy rendszereit naprakészen tartsa. A vezérigazgatók 64 százaléka aggódik az elavult IT miatt, és a Kyndryl Bridge adatai szerint a kritikus IT infrastruktúra 44 százaléka valóban közeledik életciklusa végéhez, vagy azt már el is érte. A megkérdezettek több mint 40 százaléka ráadásul a technológiai készségek terén is hiányosságokat tapasztal, amelyek szintén akadályozzák a modernizáció előrehaladását.
A legnagyobb gondot továbbra is a biztonság okozza. A vezetők 65 százaléka aggódik a kibertámadások miatt, de csupán 30 százalékuk érzi úgy, hogy vállalatuknál készen állnak a kockázatok kezelésére. Hasonlóképpen, 59 százalékuk aggodalommal figyeli az éghajlati változásokat és az extrém időjárás okozta zavarokat, de csak negyedük hiszi, hogy rendszereikkel képesek lennének azokra hatékonyan válaszolni. A döntéshozók fokozott figyelemmel kísérik a törvényi szabályozás változásait is, de míg 48 százalékuk szerint a túl sok intézkedés lép életbe túl gyorsan, 66 százalékuk úgy véli, hogy a szabályozás hatása összességében kedvező.
A számos kihívás ellenére az IT környezetüket modernizáló vállalatok egyértelmű előnyöket realizálnak projektjeikből. Vezetőik többsége az elmúlt egy évben a hatékonyság (85 százalék), az innovációs erő (71 százalék), valamint a munkavállalói és az ügyfélélmény (60 százalék) javulását tapasztalta. A korszerűsítés hatását azonban egyelőre kisebb táboruk érzékeli az adatbiztonság és a megfelelés (34 százalék), valamint a fenntarthatóság terén, például az energiafogyasztás vagy kibocsátás (27 százalék) csökkenésében.
Még a fejlettebb IT eszközöket, például a teljes környezetet monitorozó és a problémamegoldást automatizáló megoldásokat bevezető vállalatoknak is van hová fejlődniük. A Kyndryl Bridge adatai szerint ugyanis az informatikai problémák átlagosan mindössze 8 százalékát orvosolja automatizáció emberi beavatkozás nélkül. A Kyndryl szerint viszont az informatikai problémák akár 30 százalékát is meg lehet oldani automatizációval, amivel a vállalatok a karbantartás költségeit és az állásidőket csökkentve évente több milliárd dollárt takaríthatnak meg.
Ütemterv jövőbiztos IT felkészüléshez
Miként felmérésünk eredményei is mutatják, az infrastruktúrájukat korszerűsítő szervezetek komoly döntések elé néznek, jelentésünkben ezért a vakfoltok és a nehéz kompromisszumok feltérképezésével útitervet kínálunk, amelyet követve a gyorsan változó üzleti környezetben a felkészültség magasabb szintjére léphetnek, mondta Ismail Amla, a Kyndryl Consult alelnöke.
Ismail Amla, alelnök, Kyndryl Consult
Az ütemterv például arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek felkészítése ugyanolyan fontos, mint a technológiai felkészültség. Az IT korszerűsítésében élenjáró szervezetek az üzleti és technológiai vezetők közötti összhangról számolnak be. A technológia egyre fontosabb szerepet játszik a munkahelyi kultúra és a folyamatok alakításában, ezért az üzleti felső vezetéssel együttműködő informatikai és technológiai igazgatók lesznek azok, akik az alkalmazottakat is meg tudják nyerni a fejlesztés ügyének. A munkaerő, a készségek fejlesztésére gondot fordító vezetők körében többen érzik úgy, hogy készen állnak a jövőbeni kockázatok kezelésére, ezért kulcsfontosságú, hogy a vállalatok különösen az AI és a kiberbiztonság terén beruházzanak a tehetséggondozásba.
Az okos beruházások megalapozásához a vezetőknek meg kell érteniük továbbá, hogy az új eszközök miként illeszkednek majd nemcsak a meglévő technológiához, hanem a vállalati kultúrához, folyamatokhoz és célokhoz is. Egyensúlyt kell találniuk az azonnali igények kiszolgálása és a hosszú távú beruházások között, hogy jobban eligazodjanak a modernizáció összetettségében. Az új képességek, mint például az AI, szilárd adatalapra épülnek - ha a vállalatok először az alapokba ruháznak be, hosszú távon nagyobb megtérülést érhetnek el.
Nem utolsósorban a technológiai adósság törlesztésével, vagyis az életciklusának végéhez közeledő IT infrastruktúra korszerűsítésével a szervezetek nemcsak működésük hatékonyságát növelhetik, hanem gyorsabb növekedésük lehetőségét is megteremtik - a modernizálással a jövőbeni agilitásba és innovációba ruháznak be.
Tanács AI használati esetek azonosításához
Sok szervezet továbbra is nehezen vagy egyáltalán nem talál megfelelő használati esetet a generatív AI bevezetéséhez, ezért szkeptikus a technológiával szemben. A globális felmérés eredményeit ismertető, online sajtótájékoztatón ezért arról kérdeztük a Kyndryl vezérigazgatóját, mit tanácsol a releváns használati esetek gyorsabb azonosításához?
- Egyetlen szervezet sem készülhet fel egyik napról a másikra a generatív AI és általában a mesterséges intelligencia használatára, ezt a folyamatot inkább egy utazáshoz hasonlítanám, amely a célok világos kijelölésével és az elérésükhöz szükséges eszközök, technológiák kiválasztásával indul - mondta lapunknak Martin Schroeter. - Fontos, hogy ezen az úton az üzleti vezetés és az IT terület egyetértésben, együtt haladjon a felső vezetés által kijelölt irányban.
A sikeres megvalósítások mintái azt mutatják, hogy az AI az olyan időigényes feladatok automatizálásával, mint például a tesztelés, az adatelemzés vagy a konfigurációs fájlok ellenőrzése, előnyösen kiegészíti vagy részben kiválthatja az emberi munkát a felkészülés során, így a leggyorsabban eredményt hozó, első használati esetek egyike lehet.
IT infrastruktúra szolgáltatóként ez számunkra és ügyfeleinknek is hatalmas lehetőség, megoldásainkban, mint például Kyndryl Bridge nyílt integrációs platformunkban a gépi tanulást kiterjedten használjuk a rendszerek optimalizálására, az alkalmazásteljesítmény és a rugalmas állóképesség javítására, a tervezett és a váratlan állásidő csökkentésére. Idén júliusban, amikor CrowdStrike hibás frissítése nyomán Microsoft Windows eszközök milliói álltak le világszerte, az incidens ügyfeleink 45 ezer szerverét érintette, de 24 órán belül minden üzletkritikus rendszert helyreállítottunk, ami a fejlett képességek kritikus fontosságát példázza.
A vállalatok AI utazása azonban adatokkal indul, sikeres alkalmazása az adatok minőségén múlik, ezért megbízható digitális alapokat kell teremteniük, amelyen az AI-t skálázhatják, és eredményeket érhetnek el vele. Az adatok természetéből adódóan mindezek mellett az adattulajdonosok, a felelősségi körök kijelölése, a biztos irányítás kialakítása szintén létfontosságú.
