Sok nő eleve kizárja az informatikai karriert, holott volna kedve hozzá, csak hiányzik az önbizalma. Vajon miért? Tény, hogy még mindig sok negatív hatású sztereotípia él a társadalomban, a környezet gyakran elbizonytalanítja a lányokat. Nem ritka azonban, hogy a nők jobban teljesítenek az alkalmassági teszteken, mint férfitársaik, a fontos készségek szélesebb skálájával rendelkeznek, és jobban megfelelnek egy sikeres IT-karrier elvárásainak. Többek között a CodeCoolnak is ez a tapasztalata.
A programozóiskola nőnapi kerekasztal-beszélgetésén nők és férfiak osztották meg gondolataikat. A CodeCool egyik volt diákját korábban a családja tántorította el az informatikától. A lány maga kezdett el foglalkozni a programozással, de a családja szerint ez a szakma csak zseniknek való. Elhitte a - természetesen - megalapozatlan véleményt, és másfelé vette az irányt. Sok-sok év után tért csak vissza az informatikához. Beiratkozott a CodeCool képzésére, elvégezte azt, majd az IT világában helyezkedett el. Ma ő is a programozóiskola egyik tanára.
A problémák között az is elhangzott, hogy hiába megy jól a középiskolában a matek, az informatika, a lányok nem kapják meg a megfelelő támogatást a tanáraiktól, fel sem vetik nekik az informatikus pálya lehetőségét. Sőt, inkább eltántorítják őket az informatikától.
Tíz évesen, még előítéletek nélkül
Némileg más szemszögből világította meg a problémát egy női felsővezető, aki több mint húsz éve dolgozik az informatikai és telekommunikációs piacon. A szóban forgó informatikai vállalatnál hölgyek is vannak a fejlesztők, a kódolok között, de nem csak e területeken alulreprezentáltak, hanem például a kereskedelmi oldalon és a döntéshozói szinten is. A probléma tehát korántsem csak az IT világát érinti.
Egy non-profit szervezet képviselője is részt vett a kerekasztal-beszélgetésen. Küldetésük, hogy a téma iránt érdeklődő lányokat és hátrányos helyzetű csoportokat segítsék bekapcsolódni a számítógépes kódolás világába. A foglalkozásokon már 10 éves kortól részt vehetnek a gyerekek. A szervezet munkáját több nagy technológiai vállalat támogatja. Az a tapasztalat, hogy a 10 évesekben még nincs semmiféle előítélet. Ők még komolyan gondolják, hogy bármilyen szakmát választhatnak. A törés 13-14 éves korban következik be. Erre a korosztályra már erős hatással vannak a családi, baráti, iskolai sztereotípiák, ezeket kell megfelelően kezelni, ellensúlyozni.
Rossz az irány
Kétségtelenül vannak tehát jó kezdeményezések, de sajnos a rossz hír, hogy Magyarországon az utóbbi években, a 2017-ig tartó felívelés után csökkent a mérnök- és természettudományi területen dolgozó hölgyek száma. Az okok vélhetően többrétűek. Bizonyára nem minden informatikai végzettségű nő helyezkedett el saját szakmájában, de úgy tűnik, a Covid sem tett jót a női informatikusoknak. Az otthoni munkavégzés a férfiak malmára hajtotta a vizet, mivel több vezető nem bízott meg a női munkatársakban. Úgy vélték, egy nőt az otthonában jobban elvonják a munkától a családdal, a háztartással kapcsolatos teendők, mint a férfiakat. Ezért inkább férfiakat alkalmaztak. Ezáltal még rosszabb lett az arány a fejlesztők körében, még inkább jellemzővé vált, hogy a fejlesztések eredményei zömében harmincas férfiak kezéből kerülnek ki.
Az irány egyértelműen rossz. Számos példa bizonyítja, hogy azokban a csapatokban, ahol hölgyek is dolgoznak, sokkal nagyobb a kreativitás, jobb eredmények születnek, mint a homogén férficsoportokban.
A nők nem elég merészek
Nehezíti a fiatal nők informatikába való bekapcsolódását, hogy az IT-ban nagyon kevés a női példakép. Nem könnyű olyan valakit megnevezni, aki sikerrel vette az akadályokat, elfogadott szakember, így jó példa lehet a lányok számára.
- Nagy hibánk, hogy nem vagyunk elég merészek - jelentette ki a beszégetés egyik női résztvevője. Bizonyított tény, hogy egy férfi simán jelentkezik olyan álláspályázatra, ahol csak 20 százalékban felel meg a követelményeknek. Ha például öt év szakmai tapasztalat az elvárás, két éves múlttal sem hátrál meg. A nők ezzel szemben inkább kevebbet állítanak magukról a valóságnál. A hölgyek tanulhatnának egy kis fineszt az uraktól.
Egy vezető beosztású hölgy szerint a női informatikusoknak sokat kell kommuikálniuk a munkatársaikkal, a főnökeikkel, meg kell mutatniuk magukat, hangsúlyozniuk kell az előnyeiket. Tapasztalata szerint a nők egyik fő erőssége, hogy strukturáltan tudnak gondolkozni. Véleménye szerint azokat a dolgokat kell erősíteniük magukban, amikben igazán kiválóak. Nem jó leragadni a szorosan vett informatikánál, a napi 8-10 óra kódolásnál, élni kell a komplex gondolkodás adottságával.
Kettős mérce
A Yettel országos, reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a válaszadók több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív előítéletekkel a munkahelyükön. Habár a kutatás szerint mindkét nemnek vannak kihívásai a munkaerőpiacon, a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy könnyebb férfiként érvényesülni egy munkahelyen, illetve közel felük (47%) gondolja ugyanezt az álláskeresés terén. A nők láthatóan több akadállyal szembesülnek a munkahelyükön, mint a férfiak: 59 százalékuk érezte már azt az elvárást, hogy minden helyzetben kedvesnek, megértőnek kell lennie, míg a férfiak csupán 31 százalékánál jellemző ugyanez.
A kutatásból az is kiderül, hogy minden második nő tapasztalta már legalább egyszer, hogy a neme miatt kevésbé tartják relevánsnak a véleményét. Emellett sokan jelezték, hogy volt már olyan, amikor nem találták alkalmasnak egy pozíció betöltésére (44%), esetleg azt éreztették vele, hogy nem tud olyan minőségben elvégezni valamit, mint a másik nem képviselője (41%).
Mindkét fél számára fontos a befogadás
A PwC friss nemzetközi tanulmányai (PwC Women in Work Index, PwC Inclusion Matters) szerint a nemek közötti munkahelyi egyenlőség megvalósítása világszerte lassú ütemben halad. Magyarországon 2021-hez képest 2022-ben kicsit javult a helyzet. Ugyan még messze vagyunk a nemek közötti egyenlőségtől, a javuló mutatók arra utalnak, hogy az ennek elérése érdekében tett vállalati erőfeszítéseknek kezd megmutatkozni az eredménye. Ilyenek például a nők karrierfejlődését támogató céges programok vagy a kisgyermekes anyák reintegrációját és a rugalmas foglalkoztatási formákat alkalmazó jó gyakorlatok.
A PwC 2023-as kutatása megerősíti, hogy a fizetésbeli egyenlőtlenség fájdalmas pont a nők számára: csak 39 százalékuk érzi úgy, hogy méltányos javadalmazásban részesül a munkájáért. Egy másik kutatási megállapítás, hogy jelentős különbség van a férfiak és a nők előléptetés- és fizetésemelés-kérési hajlandósága között, a férfiak javára.
A nők fluktuációs hajlandósága növekedett: minden negyedik nő azt tervezi, hogy a következő 12 hónapban munkahelyet vált, ami alig marad el a férfiakétól.
A szervezeti kultúrában és rendszerekben tetten érhető befogadás (összetartozás, méltányosság, inkluzív döntéshozatal) fontosságát az is alátámasztja, hogy a magasabb munkahelyi befogadásiindex-pontszámmal rendelkező nők agilisabbak a többieknél, 1,2-szer kisebb valószínűséggel váltanak munkahelyet, és 1,7-szer nagyobb valószínűséggel keresnek aktívan lehetőségeket a tanulásra és az új készségek elsajátítására. Szintén ők azok, akik nagyobb előnyökre számítanak a mesterséges intelligenciából adódóan a munkahelyükön, világos elképzelésük van arról, hogy a munkájukhoz szükséges készségek hogyan változnak a következő öt évben, és biztosabbak abban, hogy munkáltatójuk támogatni fogja a kulcsfontosságú készségek fejlesztését.
Hátrányban a női vállalkozók
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94 százaléka kizárólag férfiak által alapított vállalkozásokba áramlik. A probléma Magyarországon is jelen van. Hogy a strukturális egyenlőtlenség csökkenjen, kifejezetten a nőkre szabott programokra van szükség - vélik a Healthy Investment Central Eastern Europe (HICEE) projektben részt vevő partnerszervezetek, köztük a Magyar Üzleti Angyal Egyesület (HunBAN) is.
Kedvcsináló
Lányokra szabott mérnöki pályaorientációs programot indított az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSz). Az általános- és középiskolás lányoknak szánt "Női mérnök leszek" ingyenes program célja, hogy a 12-18 év közötti fiatalok közvetlenül ismerhessék meg a női mérnökök munkáját, erről saját élményeket szerezhessenek, valós képet kaphassanak a mérnöki karrierekről, életpályákról, és ezáltal reális alternatívaként tekintsenek a műszaki felsőoktatás által kínált lehetőségekre.
Az EJMSz tavaly év végén közzétett, országos, reprezentatív, a 11. osztályosok továbbtanulási terveit felmérő kutatásából kiderült, hogy a lányok hiába teljesítenek jól a műszaki- és természettudományos tantárgyakban, mégsem a mérnökség jár a fejükben, amikor a jövőjükön gondolkoznak. Sokkal közelebb érzik magukhoz az orvosi, egészségügyi pályákat. Ennek sokszor az az oka, hogy alig, vagy egyáltalán nem tudják, hogy valójában mivel foglalkoznak a mérnökök, és sokan élő példákkal sem találkoztak. Az EJMSz programja keretében olyan kérdések is szóba kerülnek, mint például a kereseti lehetőségek, a férfiakkal való együttdolgozás, vagy a munka-magánélet összeegyeztetése.
