A rohamos tempóban fejlődő mesterséges intelligencia (AI), valamint a vállalatirányítási, ügyfélkapcsolat-kezelő és más rendszerekben elérhető, hatalmas adatkészletek találkozásával a folyamatfejlesztés új korszakába léptünk - hívja fel a figyelmet jelentésében (Automate to elevate) az IBM Institute for Business Value. Mesterséges intelligenciára épülő eszközként a folyamatbányászó szoftverek olyan értékes felismerésekhez juttatják a vállalatokat, amelyek birtokában folyamataikat érdemben továbbfejleszthetik, futásukat például felgyorsíthatják és költséghatékonyságukat is növelhetik.
Bár a folyamatbányászat egészen a közelmúltig olyan alapfunkciókra korlátozódott, mint a vállalati IT és a pénzügy, az üzleti vezetők ma már sokkal több területre - közöttük az ellátási lánc, az ökoszisztéma, vagyis a beszállítók, viszonteladók, ügyfelek, versenytársak és szabályozó hatóságok, valamint a fenntarthatóság kezelésére - terjesztik ki a gyakorlatot, mutatott rá az agytröszt. Minthogy a vállalat egészében gyűjtött működési adatokkal dolgozik, a folyamatbányászat változatos feladatokra fogható. Az eszköz segítségével a felhasználók például intelligens munkafolyamatokat alakíthatnak ki, digitális ikreket hozhatnak létre, azonosíthatják az automatizálás legígéretesebb lehetőségeit, és kiszámíthatják az adott feladatok automatizálásához szükséges beruházások megtérülését is. A kiterjedt és folytonos folyamatfejlesztésig vezető út azonban korántsem zökkenőmentes.
Aranyat érő naplóadatok
A folyamatbányászat a felhasználók és a rendszerek interakciói, illetve az automatizált feladatvégzés nyomán keletkező naplófájlokban rejlő információkat tárja fel. A mesterséges intelligencia képességeivel felismeri például a rossz hatékonyságra utaló jeleket, a fejlesztésre, javításra szoruló területeket - és ehhez az üzleti alkalmazások mellett bármely más, működésével digitális nyomot hagyó rendszer is használható adatokkal szolgálhat.
Folyamatbányászati projektjeikhez a vállalatok először összegyűjtik az ERP, CRM és más IT rendszerekben keletkező naplóadatokat, majd azokban fejlett AI algoritmusok - például a legújabb alapmodellek és a generatív mesterséges intelligencia - segítségével trendeket azonosítanak. A feltárt trendek alapján ezt követően folyamatmodelleket építenek a munkafolyamatok vizualizálásához, majd felkutatják a rendes, illetve tervezett működéstől való eltérések kiváltó okait. A vállalatok ezáltal azonosítani tudják a folyamatoptimalizálás lehetőségeit, amelyek kiaknázásához megfelelő erőforrásokat rendelhetnek, illetve automatizációs projekteket indíthatnak, foglalta össze technológiai szempontból a folyamatbányászat lépéseit az IBM IBV.
A folyamataikat bányászó és fejlesztő vállalatok számos üzleti mutató tekintetében túlteljesítik a gyakorlatot még nem alkalmazó szervezeteket - állapította meg az agytröszt a felmérés alapján, amelyet tavaly 13 országban és 22 iparágban kétezer felső vezető megkérdezésével készített az Oxford Economics és az American Productivity and Quality Center (APQC) közreműködésével. A válaszadó vezetők 72 százaléka mondta, hogy vállalatánál a folyamatbányászat révén javították a működés hatékonyságát, 65 és 63 százalékuk pedig az alkalmazottak és az ügyfelek növekvő elégedettségéről számolt be. A megkérdezettek több mint fele a növekvő nyereségességet, agilitást, innovációs erőt és technológiai kifinomultságot is a folyamatbányászattal elért eredmények közé sorolta.
A kutatás szerint emellett a szervezetek, amelyek mesterséges intelligenciával - többek között a generatív AI és a fejlett alapmodellek képességeivel - jutnak folyamatbányászati felismerésekre, és azok birtokában alakítanak ki intelligens munkafolyamatokat, éves árbevételük átlagosan 8 százalékos növekedését tapasztalják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy folyamatbányászati módszerekkel a vállalatok a különböző - például automatizációs - beruházások megtérülését is pontosabban kiszámíthatják, a legfejlettebb eszközöket pedig a robotikus folyamatautomatizálással (RPA) is integrálják az emberi képességek jobb kiegészítéséhez, a hatékonyság növeléséhez és a felhasználói élmény javításához a szervezet minden szintjén.
Egyre több vállalat hívja segítségül a folyamatbányászatot a digitális ikrek fejlesztéséhez, hogy a fizikai eszközök, valamint a szolgáltatások és a folyamatok digitális modelljein szimlulálhasson és elemezhessen különböző forgatókönyveket, "mi történne ha" lehetőségeket. Folyamatbányászó szoftvereiket a szervezetek közvetlenül is összekapcsolhatják digitális ikrek létrehozására és futtatására szolgáló rendszereikkel, így a kézi feldolgozást megkerülve még hatékonyabban használhatják erőforrásaikat.
Kiderült a felmérés során, hogy a vállalatok egészen a közelmúltig - még mindössze három évvel ezelőtt is - csupán olyan alapterületeken bányászták folyamataikat, mint a pénzügy és az informatika. Napjainkban azonban mind több területre terjesztik aki a gyakorlatot, így az ökoszisztéma kezelése terén több mint 300 százalékos, míg a fenntarthatóság kezelésében az eszközhasználat mintegy 150 százalékos növekedése várható a következő két évben. Hasonlóképp az ellátási láncért felelős igazgatók 77 százaléka is azt mondta, hogy a hozzá tartozó területen legalább a megvalósítás szakaszáig eljutottak a folyamat- és feladatbányászati eszközök alkalmazásában. Az üzleti vezetők 69 százaléka emellett az értéknövelés további nagy lehetőségét látja az összehasonlító teljesítményelemzés és a folyamatbányászat integrálásában, amit a válaszadók 73 százaléka big data analitikai rendszerekre is kiterjesztene.
Folyamatfejlesztés lépésről lépésre
A digitális technológiák gyors fejlődésével a vállalatok minden eddiginél részletesebb, időszerűbb és értékesebb betekintést nyerhetnek adataikból, a nagy adatot folyamatokba és munkafolyamatokba integrálva pedig még mélyebbre áshatnak a működés jobb megértéséhez, és hozzáláthatnak a folyamatok folytonos fejlesztéséhez.
Kiindulásképp, a koncepció bizonyításához és a folyamatbányászással elérhető érték bemutatásához a szervezetek jellemzően egyetlen használati esetet választanak, amelyben a működés hatékonyságát rontó tényezőket más, kézi vezérlésű módszerekkel nehéz lenne azonosítani.
A következő lépés a folyamatokból és más forrásokból nyert adatok előkészítése és szabványosítása. Az IBM IBV szerint a folyamatbányászati eszközök bevezetésekor a vállalatok gyakran ebben a szakaszban szembesülnek a legnagyobb kihívásokkal, mivel folyamataikat általában nem egyetlen keretrendszerben, egységes definíciók mentén, közös programnyelven alakítják ki. Az ebből eredő akadályokat elhárítva azonban továbbléphetnek, és folyamatbányászati eszközeikkel hozzáláthatnak a folyamatok elemzéséhez és vizualizálásához, hogy megtalálják a tervezett működéstől való eltéréseket, megértsék azok kiváltó okait, illetve megtalálják az automatizálás és az optimalizálás további lehetőségeit. A folyamatbányász mesterséges intelligencia előrejelző képességeit a vállalatok ezen a szinten a döntéshozás szolgálatába állíthatják, és a működést érintő intézkedések végrehajtására is használhatják.
Mindennek eredményeként a szervezetek intelligens munkafolyamatokat tudnak majd létrehozni, amelyek az addiginál hatékonyabban integrálják az üzleti folyamatokat, mutattak rá az elemzés készítői. A folytonos folyamatfejlesztés így az intelligens automatizálásban fog kicsúcsosodni, amelyben a mesterséges intelligencia, a robotok, a virtuális asszisztensek és a digitális ikrek az öntanulás, az önkorrekció és az önálló cselekvés révén felgyorsítják az üzlet fejlődését.
