Legfőbb prioritásaik közé sorolják a vezérigazgatók a fenntarthatóságot, amiben nemcsak üzleti szükségszerűséget, hanem lehetőséget is látnak az IBM globális felmérése szerint. A megbízható adatokból nyert felismerések hiánya és a beruházásmegtérülés mérésének nehézsége azonban hátráltatja a vállalatokat zöld céljaik elérésében.
Világszerte a vezérigazgatók közel fele tartja számon a fenntarthatóságot szervezetének legfontosabb prioritásai között, ami jelentős növekedés a tavaly mért 37 százalékhoz képest - állapította meg az IBM Institute for Business Value idei tanulmányában (CEO study, Own your impact: Practical pathways to transformational sustainability), amelyhez negyvennél több országban és 28 iparágban több mint 3 ezer vállalatvezető részvételével készített felmérést.
Az évente megismételt felmérés idei, immár 25. fordulójában ugyanakkor a válaszadók több mint fele a fenntarthatóságot a következő három év legnagyobb kihívásai közé sorolja, elsősorban a döntéstámogatáshoz szükséges, megbízható adatok és analitikai felismerések hiánya, a nehezen kimutatható beruházásmegtérülés, valamint a működés megfelelő átalakításához szükséges technológia bonyolultsága miatt. Miközben a megkérdezettek csaknem mindegyike (95 százaléka) arról számolt be, hogy vállalatánál a fenntarthatósági stratégia megvalósításával legalább a próbaprojekt szakaszáig eljutottak, a vezérigazgatók kevesebb mind negyede (23 százaléka) mondhatta el, hogy stratégiájukat már szervezetük egészében átültették a gyakorlatba. Mindez jól érzékelteti a zöld törekvések útjában álló akadályok komolyságát.
- Háború, infláció, szakemberhiány és a Covid-19 világjárvány, az egészségügyi válság utóhatása, a vezérigazgatók példátlanul összetett környezetben végzik munkájukat - mondta a tanulmány májusi közreadásakor John Granger, az IBM Consulting vezető alelnöke. - Mindezen kihívások ellenére a vállalatvezetők nem tesznek le a fenntarthatóság növeléséről, azt egyre nagyobb számban sorolják legfőbb prioritásaik közé. Sokan közülük mégsem értékelik eléggé, hogy az adat és a technológia milyen mértékben képes áthidalni a stratégia és a kézzelfogható eredmények, az elért hatás közötti szakadékot.
Zöld hajtóerő
Az IBM idei felmérésében a vezérigazgatók 48 százaléka jelentette ki, hogy a fenntarthatóság növelését vállalata a legfontosabb prioritások között fogja kezelni a következő két-három évben - míg tavaly a válaszadók nagyjából harmada nyilatkozott hasonlóan. Felsővezetői elkötelezettségre aligha lehet panasz. A vezérigazgatók közel 70 százaléka mondta ugyanis, hogy vállalatánál közvetlenül részt vesz a fenntarthatósági stratégia meghatározásában. A megkérdezettek túlnyomó többsége (80 százaléka) meggyőződéssel vallja, hogy a fenntarthatóság növelését célzó beruházások öt év távlatában jobb üzleti eredmények eléréséhez fogják segíteni vállalatát, 45 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a fenntartható működés felgyorsítja az üzlet bővülését.
Bár mindez kedvező irányba mutat, a szemléletváltás és a stratégiaalkotás csupán az első lépés, és a vezérigazgatók válaszaiból kitűnik, hogy a további előrehaladást ezen az úton akadályok nehezítik, miközben a vállalatokat az érintett felek széles köre sürgeti fenntarthatóságuk növelésére. A tavalyi 32 százalékhoz képest idén már a megkérdezettek 51 százaléka sorolta a fenntarthatóságot a következő két-három év legnagyobb kihívásai közé, így az a törvényi szabályozást és megfelelést (50 százalék), a kiberfenyegetéseket (45 százalék), a technológiai infrastruktúra átalakítását (41 százalék) és az ellátási láncok fennakadásait (38 százalék) is megelőzte a ranglistán.
A vezérigazgatókra a vállalati igazgatótanács tagjai (72 százalék), a befektetők (57 százalék), az ökoszisztéma-partnerek (49 százalék), a szabályozók (49 százalék) és a kormányok (46 százalék) gyakorolják a legnagyobb nyomást a fenntarthatóság növelése érdekében - amit több körülmény is nehezít. A megkérdezettek közel 60 százaléka szerint a fenntarthatósági célok elérését leginkább az hátráltatja, hogy nem világos, az ilyen irányú beruházások megtérülését és üzleti előnyeit miként lehet kimutatni. A vállalatvezetők közel fele (44-43 százalék) a döntések megalapozásához szükséges adatok és az elemzésükkel nyerhető betekintés hiányát, valamint a törvényi szabályozást is a legnagyobb akadályok között említette, de a válaszadók több mint harmada (35 százalék) szerint a fenntarthatóság növelését vállalatuknál a technológia bonyolultsága is hátráltatja.
Minden nehézség ellenére a vezérigazgatók nemcsak beszélnek a fenntarthatóság növeléséről, hanem érdemben is tesznek érte. Válaszaik szerint fenntarthatósági beruházásaik a bevétel százalékában kifejezve több mint kétszeresére nőttek az elmúlt öt évben. A megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) pedig abban is biztos, hogy vállalata el fogja érni ezen a téren kijelölt céljait, és csupán ötödük (20 százalék) véli úgy, hogy a fenntarthatósági célok, amelyeket a kormány jelentett be iparáguk számára, nem teljesíthetők.
Transzformációs akcióterv
Soha nem volt még időszerűbb, hogy a vezérigazgatók a fenntarthatóságot az üzlet alapvető szempontjaként kezeljék, mutatott rá tanulmányában az IBM. Egyértelmű, hogy hosszú távon a környezettudatos szervezetek számíthatnak sikerre - ezért itt a cselekvés ideje. A fenntarthatóság növelése azonban nem egyszerű, ha könnyű lenne a feladat, akkor már mindenki elérte volna a kijelölt célokat. A vezérigazgatók tapasztalják a nehézségeket, egy részük mégis valódi előrehaladást, eredményeket ér el ezen a téren.
Sikerük egyik titka nyilvánvalóan a stratégia. A fenntarthatósági stratégiájukat világosan meghatározó szervezetek elkötelezett vezetők irányításával sokkal jobban kezelik a törvényi szabályozás, valamint az érdekelt felek - a befektetők, a partnerek, az ügyfelek és általában a fogyasztók - változó követelményeit és elvárásait, mutattak rá a felmérés készítői.
A vonatkozó kérdések mentén beruházásaikat részletesebben leíró vezérigazgatók válaszaiból a tanulmány a fenntarthatóság négy jellegzetes megközelítését azonosította.
Közülük a transzformatív megközelítés a legérettebb, amely a fenntarthatóságban üzleti lehetőséget lát, a vállalat működését minden vonatkozásban átalakítja - amiben nyílt technológiákra és innovatív partneri ökoszisztémákra támaszkodik -, az értékteremtést pedig hibrid felhős, analitikai, automatizációs és más fejlett megoldásokkal gondolja újra. Operatív megközelítéssel a vállalatok egy-egy területen hajtanak végre beruházásokat, a folyamatokat okos technológiákkal optimalizálják, és elsősorban a működés hatékonyságának növelésével igyekeznek fenntarthatóbbá válni. A megfelelésre törekvő szervezetek beruházásai a fenntarthatóságra vonatkozó törvényi követelmények teljesítésére irányulnak, és a technológiát leginkább monitorozásra használják. Bár érzik a rájuk nehezedő nyomást, a helyzetet felmérő vállalatok még nem valósítottak meg fenntarthatóságot célzó beruházásokat, abban elsősorban a költséget látják, és a fejlesztések késlekedését a szükséges technológiai képességek, szakértelem hiányával magyarázzák.
Tanulmányában az IBM ezért egy akciótervet is felvázol, amellyel a vállalatok elindulhatnak a fenntarthatósághoz szükséges átalakulás útján. Első lépésként a vezérigazgatónak személyesen is felelősséget kell vállalnia a vállalat fenntarthatósági stratégiájának kidolgozásáért és megvalósításáért, majd gondoskodnia kell az ehhez szükséges technológiai alapok megteremtéséről és folyamatos karbantartásáról - beleértve az irányításhoz, összehangoláshoz, együttműködéshez, közös újításhoz, agilitáshoz és adatalapú döntéshozáshoz szükséges alapokat is. Tanácsos nyílt, egymással együttműködő technológiákba beruháznia, amelyekkel az adatok, a szoftverek és az innovatív megoldások is gyorsan skálázhatók, kiterjeszthetők szervezeti szintre.
Önmagában a technológia persze kevés lenne a sikerhez, ezért a vezérigazgatónak hasonló gondot kell fordítania a tehetséges és elhivatott szakemberek megnyerésére és megtartására, valamint arra is, hogy aktív szerepet kapjanak a fenntarthatósági kezdeményezések megvalósításában. Mindez nemcsak a beosztottakra vonatkozik, középvezetői szinten is érvényes. A vállalatnak hasonló szellemben érdemes bővítenie, illetve átalakítania partnerkörét is, egymás képességeit kiegészítve és erősítve ugyanis gyorsabban haladhatnak közös fenntarthatósági céljaik felé.
Miközben eredményeket várnak tőle, a vezérigazgató biztos lehet benne, hogy a körülmények folyamatosan változni fognak. Az előrehaladás, a teljesítmény transzparens mérése ezért ugyanolyan fontos, mint a hosszú távú célok kijelölése. Az IBM azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy gondolkodjanak nagyban és kezdjék kicsiben, de átalakulásukat gyorsan méretezzék fel, hogy minden érintett félnek meggyőzően bemutathassák a fenntarthatóság értékét.
