Az IT munkaerőpiac jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon. Szekendy Ákos, a Sysdata Program- és Rendszerfejlesztő Kft. ügyvezetője szerint a magasan képzett és tapasztalt szakemberek iránti kereslet továbbra is erős, különösen a szoftverfejlesztők, rendszergazdák és adatbázis-szakértők esetében. Ugyanakkor a bootcamp képzések nem tudják biztosítani azt a mélyreható elméleti tudást, amit az egyetemi képzések nyújtanak, így a munkáltatók egyre inkább a jóhírű felsőoktatási intézményekben végzett, tapasztalt és motivált szakembereket keresik. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése új kihívásokat hoz, de a folyamatos tanulás és fejlődés elengedhetetlen marad az IT szektorban.
ComputerTrends: Az IT munkaerőpiaci lufi - mit lát egy nagy múltú szoftverfejlesztő cég az aktuális fejlesztői igényekről?
Szekendy Ákos: Kicsit távolabbról kezdeném a választ. A 2020 előtti "boldog békeidőkben" a nyugat-európai, de általában a globális vállalatok bíztak a globalizált gazdaság töretlen fejlődésében és egészen rózsaszín, mai szemmel talán túl optimista képet festettek a jövőbeni, folyamatosan növekvő globális fogyasztási trendekről. Az üzleti tervek is a folyamatos növekedést tükrözték, tehát hosszabb távra előre vetítették az arany évek amúgy is magas fogyasztásának további bővülését. A Covid megjelenésével, majd az energiaválság és az orosz agresszió miatt a korábbi, majdnem tökéletesre optimalizált globális termelési és szállítási láncok akadozni kezdtek, nem tudták azt a mennyiséget gyártani, amit korábban. Az előbb említett okok és az energiaárak tovagyűrűző áremelkedési hatásával viszont a fogyasztás keresleti oldala szakadt be. Új, negatív elemként talán említhető még az európai és kínai ipar közötti rivalizálás is. Mind a gyártásban, mind a fogyasztásban tapasztalható zavarok kevesebb eladáshoz, magasabb költségekhez vezetnek, ami a nagy cégeket óvatosabb, sokkal konzervatívabb tervezésre kényszeríti. Ennek közvetlen negatív hatása van a gyártás mellett a termék- és ezzel járó szoftverfejlesztésre is. Ha egy autógyártó például kevesebb darabszámot tud eladni a szállítási láncban fellépő nehézségek, illetve a fogyasztás csökkenése miatt, akkor költségcsökkentésbe fog, a jövőbeli terveit szintén kevésbé optimistára veszi, lefele módosítja, ami miatt egy új modell kihozatalát későbbre halaszthatja, illetve az új modellbe kevesebb újdonságot épít be. Ez a visszavágás végig gyűrűzik a teljes beszállítói láncon, aminek sok európai és magyar cég a tagja. A csökkenés duplán negatív hatással van a fejlesztői megbízásokra, hiszen kevesebb feladat van, az is időben kitolva. A váratlan események, piaci turbulenciák általában fokozott óvatosságra intik az üzleti döntéshozókat.
Egy felfelé ívelő gazdasági periódusban szükség van kevésbé képzett, kevesebb tapasztalattal rendelkező munkavállalókra is a tapasztaltak mellett. A lefelé tartó folyamatoknál viszont érthető módon azoktól igyekszik megválni először egy cég, akik kevésbé képzettek, kevésbé látják át az egész terméket, rendszert.
Azt gondolom, hogy a hosszú távú tendenciákat nézve azonban az európai, illetve globális termelési volumen növekedik. Tehát folyamatosan növekvő létszámú szakemberre, szoftverfejlesztőre van szükség. A demográfiai helyzettel és folyamatokkal is tisztában kell lennünk, ami ebben a tekintetben nem megnyugtató. Magyarország lakossága évente kb. 40e fővel lesz kevesebb csupán a halálozások és születések számának különbségéből adódóan. Ehhez jön hozzá a kivándorlás, ami a jól képzett fiatalok körében magas. Tehát manapság kevesebben vannak azok, akik belépnek a felsőoktatásba, majd onnan kilépnek, mint mondjuk 20 éve. Itt nem is látszik trendforduló. Ami pozitív a szóba jöhető szakemberek számának vonatkozásában az, hogy a felsőoktatási intézmények több informatikust, szoftverfejlesztőt képeznek, mint korábban, és emellett megjelentek a "gyorstalpaló", bootcamp intézmények is.
Az IT munkaerőpiac Magyarországon folyamatosan változik, és az igények is ennek megfelelően alakulnak. Jelenleg két fő trend figyelhető meg. Az egyik, hogy a magasan képzett, tapasztalt szakemberek iránt továbbra is nagy a kereslet, különösen a szoftverfejlesztők, rendszergazdák és adatbázis-szakértők esetében. A másik pedig, hogy az elmúlt években a "gyorstalpaló" képzésekkel piacra lépő új jelöltek száma is növekedett, bár ők általában nem rendelkeznek azzal a mélyreható tudással, amelyet a felsőoktatási képzés biztosít. Nem is rendelkezhetnek, hiszen a szakirányú felsőoktatásban éveket töltenek az alapok elsajátításával, ami nem összehasonlítható egy néhány hónapos képzéssel. A rövidebb képzéseken végzettek továbbá sokszor szakmát váltanak, tehát teljesen más alapképzettséggel rendelkeznek. Ez most komoly hatással volt a piacra, több fejlesztő iskola is bezárta a kapuit, mivel időközben megváltozott a munkáltatói elvárás és az ezekben az iskolákban végzettek iránti kereslet lényegesen lecsökkent.
Ráadásul az elmúlt évben jelentős elbocsátási hullám söpört végig a technológiai szektoron, ami világszerte több tízezer IT-munkavállalót érintett. Magyarországon is számos vállalat döntött költségcsökkentés mellett, amely elbocsátásokhoz és bérbefagyasztáshoz vezetett. Ennek ellenére az IT szakemberek iránti kereslet nem szűnt meg teljesen, de az igények már nem olyan intenzívek, mint korábban. Az is jól látható, hogy az elvárások is átalakultak és a kereslet inkább a seniorok felé fordult.
CT: Miben látja a lényegi különbséget a képzések között?
Szekendy Ákos: A bootcamp képzések kétségtelenül népszerűek, hiszen rövid idő alatt, intenzív képzési programok keretében nyújtanak gyakorlati tudást. Azonban ezek a képzések nem tudják megadni azt a mélyreható, elméleti alapokra épülő tudást, amit egy egyetemi képzés biztosít. A neves főiskolai és egyetemi oktatás széleskörű, alapos ismereteket nyújt a programozás és az informatika területén, ami elengedhetetlen a komplex problémák megoldásához és a hosszú távú szakmai fejlődéshez.
Az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy számos munkaadó egyre inkább olyan szakembereket keres, akik nem csupán a gyakorlati tudással rendelkeznek, hanem erős elméleti alapokkal is. Ez különösen fontos a senior pozíciókban, ahol a tapasztalat és a mélyreható tudás elengedhetetlen. Az egyetemi képzésekben részt vett fejlesztők általában jobban felkészültek az ilyen kihívásokra, mivel alaposabban megértik a rendszerek, az algoritmusok működését, a szoftverfejlesztési módszertanokat és a rendszerek tervezését. Érteni kell a kapcsolódó informatikai rendszereket, a hálózatok, a számítógépek elméleti és gyakorlati működését. Ez a gyakorlati munka során is megjelenik. Amikor egy összetett problémával találkozik a fejlesztő kolléga, akkor elengedhetetlen a megfelelő elméleti tudásra és tapasztalatra épülő gondolkodás.
Ezen túlmenően, ahogy korábban említettem, a senior pozíciók iránti igény növekedett az IT szektorban. A vállalatok olyan szakembereket keresnek, akik nemcsak a technikai tudásukkal, tapasztalatukkal, hanem hozzáállásukkal, a csapatban betöltött szerepükkel is hozzájárulnak a cég sikeréhez. A jó nevű felsőoktatási intézményekben kapott képzések és a hosszú távú szakmai tapasztalat együttesen biztosítják azt a hátteret, amire ezekben a szerepekben szükség van.
CT: Egy ilyen gyorsan változó piacon hogyan lehet megtartani a jó fejlesztőket?
Szekendy Ákos: A jó fejlesztők megtartása az IT szektorban nem csupán a versenyképes fizetések biztosításáról szól. A jó fizetés ugyan most is a legfontosabb szempontok között van, de nem egyedüli szereplő az elvárások listáján.
A magyar IT szektorban a bérek széles skálán mozognak, és a szoftverfejlesztők, különösen a Java, Python, és C++ programozási nyelvek szakértői iránti kereslet továbbra is magas. Az köztudott, hogy az informatikai szektorban dolgozók fizetése jelentősen meghaladja a más iparágakban elérhető jövedelmeket, ami tovább növeli az ágazat vonzerejét.
Az elmúlt években nagyon erős béremelkedésen ment át a szektor, ugyanakkor 2023-ban lelassult az emelkedés üteme. Meglátásom szerint 2024-ben is marad ez a tendencia, tehát a fizetésemelések mértéke elmarad a korábbi évek magas inflációval együtt járó emeléseitől. Ezek persze az IT munkaerőpiacra vonatkozó általános tendenciák. A cégvezetés számára elengedhetetlen feladat, hogy folyamatosan vizsgálja felül a béreket, tisztában legyen a piaci adatokkal és szükség esetén beavatkozzon.
Figyelnünk kell arra, hogy ne veszítsük el versenyképességünket Magyarországon. Ugyanis az elmúlt évek bérdinamikáját nagyon nehezen lehet a magyar vagy a nemzetközi piacon érvényesíteni. Középtávon fennáll a veszély, hogy bizonyos témákat globális vállalatok áttranszferálnak kedvezőbb bérköltségű országokba.
CT: Említette, hogy a szakemberek megtartása nem csupán a bérezésen múlik. Hogy látja, milyen egyéb tényezők számítanak?
Szekendy Ákos: Fontos, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat, és olyan munkakörnyezetben dolgozzanak, amely támogatja a szakmai és személyes fejlődésüket. Mi nagy hangsúlyt fektetünk a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésére. Magunk számára a nyugat-európai munkakultúrát tartjuk kívánatosnak és követendőnek. Ennek részeként elsősorban tudatosan az európai piacra dolgozunk, ahol nincs időzóna eltolódás miatti túl korai vagy túl késői munkavégzési igény a munkatársaink számára. A szabadság szentsége szintén egy nagyon fontos nyugat-európai érték. Szabadság alatt, karácsonyi szünet alatt az ügyfeleinkhez hasonlóan mi is csak a legritkább és kritikus esetekben kontaktáljuk munkatársainkat. Magyarországon nem mindenhol magától értetődő sajnos, de mi kiemelten ügyelünk a transzparens munkaidő-elszámolásra, a túlórák korrekt kezelésére, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésére. Ezt támogatja az is - és nagyon fontosnak tartom kiemelni - hogy a részmunkaidőben dolgozó kollégáink aránya is magas, ami segít abban, hogy különböző élethelyzetű munkavállalókat is be tudjunk vonni a cég működésébe. Emellett külön figyelmet fordítunk arra, hogy a munkatársak számára biztosítsuk a szükséges szakmai fejlődési lehetőségeket és a támogató közösséget. Ezek mérhetően jól működnek, hiszen nálunk alacsony a fluktuáció szintje.
A fejlesztők megtartásában kulcsfontosságú tényező, hogy a munkavállalók érezzék, értelmes és értékes munkát végeznek egy olyan szervezetben, amelynek világos céljai és jövőképe van. A visszajelzések ebben a folyamatban különösen fontosak; a pozitív megerősítés nemcsak a motivációt növeli, hanem segít abban is, hogy a munkavállalók elkötelezettebbek maradjanak a cégnél. Az olyan vállalatok, amelyek rendszeresen kommunikálnak a munkavállalókkal az elért eredményekről, és elismerik a teljesítményt, nagyobb eséllyel tudják megtartani a tehetségeiket. A szakmai fejlődés támogatása, valamint a munkatársak számára biztosított világos karrierútvonalak szintén fontos elemei ennek a stratégiának.
Továbbá, a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése ma már szinte ugyanolyan fontos, mint az anyagi elismerés. Az IT szektorban dolgozók számára különösen értékes a rugalmasság a munkavégzés helyét és idejét illetően. A világos és őszinte kommunikáció elengedhetetlen a munkáltató és munkavállaló között, mivel csak így lehet megérteni, hogy kinek mi a legfontosabb az adott karrierpontján. Van, aki a ranglétrán való előrelépést tartja szem előtt, míg mások a mélyebb szakmai tudás elsajátítására törekednek. Ha a munkáltató képes azonosítani az egyes munkatársak valódi igényeit és támogatni azok elérését, az nagyban hozzájárul a dolgozók hosszú távú megtartásához.
CT: Milyen hatással van a mesterséges intelligencia a fejlesztői piacra?
Szekendy Ákos: A technológiai innovációk továbbra is meghatározó szerepet játszanak a magyarországi munkaerőpiac átalakulásában. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése átszervezi a hagyományos munkaköröket és új készségek elsajátítását teszi szükségessé. Ez különösen az IT szektorban jelent kihívást, ahol a folyamatos tanulás és fejlődés elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a mesterséges intelligencia kiválthatja a fejlesztők munkáját. Valóban vannak részterületek, amelyeken meggyorsíthatóak a munkafolyamatok, de még mindig elengedhetetlen a valódi elméleti tudásra épülő szakmai tapasztalat, az emberi irányítás. A mesterséges intelligencia pedig egy jó eszköz lehet, ha megfelelően használja a fejlesztő a folyamatok felgyorsítására.
A (nem saját tulajdonú) mesterséges intelligenciát legtöbben asszisztensként fogják használni a rutinfeladatok megoldására, rutinműveletek elvégeztetésére. Mindig kell azonban egy olyan képzett ember, aki a feladatot szakszerűen és üzleti és műszaki titkoktól mentesen kiadja a (nem saját tulajdonú) mesterséges intelligenciának, a kapott eredményt pedig leellenőrzi. Az eredményt ugyanis le kell ellenőrizni és felelősséget kell érte vállalni. Ezt sem teszi meg a mesterséges intelligencia. Továbbá nagyon kell arra figyelni a cég alkalmazottjainak, hogy a cég szempontjából fontos üzleti adatokat, folyamatokat, szellemi tulajdont, műszaki megoldásokat ne adjanak át a mesterséges intelligencia számára pl. egy kérdésfeltevés vagy dokumentumfeltöltés során, mert azt megtanulja és másnak is átadja.
Azok a cégek, amelyek saját mesterséges intelligenciát képesek építeni és betanítani, azok vannak jóval kevesebben és az ő mesterséges intelligenciájuk nem is lesz annyira képes, mint a nagy globális cégek szolgáltatásai.
Egyelőre véleményem szerint a mesterséges intelligencia okos használata gyorsabb és hatékonyabb működést eredményez egy cégnél. A nagy időigényű, de kevésbé komplex, illetve rutinfeladatokat végző munkatársak munkáját tudhatja a mesterséges intelligencia átvenni. Sokan használják már most is, nem a használata jelent versenyelőnyt, hanem inkább a nem használata versenyhátrányt az adott cégnek.
A Sysdata PSE Kft.
A Sysdata PSE (Program and System Engineering) Kft. szoftverfejlesztéssel és szoftverfejlesztési projektek teljes körű lebonyolításával foglalkozó magyarországi vállalat. A cég több mint 20 évnyi, Siemens-leányvállalatként szerzett tapasztalatát innovatív ötletekkel ötvözve, színvonalas információtechnológiai, szoftverfejlesztési és rendszertámogatási megoldásokat szállít multinacionális és hazai üzleti partnerei számára.
A Sysdata PSE Kft. 1991 óta van jelen Magyarországon. 1993-ig a Siemens Telefongyár Kft. fejlesztési osztályán, 1993 és 2003 között Sysdata Kft. néven, majd 2003. október 1-jétől Siemens PSE Kft.-ként végez kutatási és fejlesztési tevékenységet. 2015 júliusától a vállalat Sysdata PSE Kft. néven folytatja tevékenységét.
