Világszerte az éghajlatváltozást tartják továbbra is az első három legnagyobb kihívás egyikének a felső vezetők, amely így többek között a geopolitikai bizonytalanságot, a tehetséges szakemberekért folytatott versenyt és a változó szabályozási környezetet is megelőzi a listán, állapította meg szeptemberben közreadott jelentésében (2024 CxO Sustainability Report: Signs of a shift in business climate action) a Deloitte.
A klímaváltozás vezetői teendőket kitartóan befolyásoló erejét és a probléma súlyát jelzi, hogy a tavalyi felmérés során mért 75 százalékhoz képest idén már a felső vezetők 85 százaléka mondta, hogy vállalatánál növelték a nagyobb fenntarthatóságot célzó beruházásaikat, és a szervezetek fele már a kijelölt klímacélok eléréséhez szükséges technológiák bevezetéséhez is hozzálátott.
Immár harmadik alkalommal elkészített fenntarthatósági jelentéséhez a Deloitte több mint 2100 felső vezető megkérdezésével készített felmérést a világ 27 országában. Jóllehet a szervezetek ilyen irányú beruházásai, intézkedései és innovációi egyaránt növekvő trendet mutatnak, a begyűjtött válaszokból kitűnik az is, hogy az érdemi előrelépéshez a vállalatoknak még sokat kell tenniük ezen a téren.
Üzleti klímaváltozás...
A lehetőségek kiaknázása, amelyeket a fejlett technológiák hordoznak magukban, kritikus fontosságú a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében és a szénsemlegesség elérésében, de ehhez minden iparágnak, régiónak és szervezetnek saját, egyedi utat kell bejárnia, hívták fel a figyelmet a jelentés készítői. Minthogy a megkérdezett felső vezetők a technológia gyors fejlődésével, többek között a generatív mesterséges intelligencia térhódításával való lépéstartást is a következő 12 hónap legfontosabb feladatai közé sorolták, a vállalatok most kivételes helyzetben vannak, olyan megoldások bevezetésébe ruházhatnak be, amelyek egyszerre segíthetik fenntarthatósági és üzleti céljaik elérését.
Valójában a felső vezetők fele arról számolt be, hogy vállalatuknál már megkezdték az ilyen technológiai megoldások bevezetését, míg további 42 százalékuk mondta, hogy a következő két évben szintén ilyen projektek indítását tervezik. A klímatörekvéseiket már jelenleg is technológiai képességekkel támogató szervezetek több mint fele a bevezetett megoldásokat fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások tervezéséhez használja. A felső vezetők 38 százaléka szerint a következő öt évben ez a fajta innováció lehet a fenntarthatóság növelésére tett erőfeszítések egyik legnagyobb előnye.
A megkérdezettek felismerték az alacsony kibocsátású gazdaságra történő átállásban rejlő üzleti lehetőségeket, túlnyomó többségük (92 százalékuk) egyetért abban, hogy vállalata növekedést érhet el, miközben szénlábnyomát csökkenti. Idén a válaszadók valójában már a fenntarthatósági törekvések közvetlen környezeti és üzleti hatását is tapasztalták - több mint harmaduk (37 százalékuk) az ellátási lánc nagyobb hatékonyságát és állóképességét és a működési árrés növekedését is a klímacselekvés öt legnagyobb előnye közé sorolta, mindössze két százalékponttal a legnagyobbnak tartott előnyök - a klímaváltozás megválaszolása és a márka kedvezőbb megítélése - mögé.
A felső vezetők számítanak arra is, hogy fenntarthatóságát növelve vállalatuk a következő öt évben szakembereket is könnyebben tud majd toborozni és megtartani. Megerősítette ezt egyébként a Deloitte szintén idei felmérése (2024 Gen Z and Millennial Survey) is, amely szerint a legfiatalabb korosztályban 10 munkavállaló közül négy már váltott munkahelyet, keresett állást másik iparágban, vagy ezt tervezi, mert munkájának környezeti hatása aggodalommal tölti el. Az alacsony kibocsátású gazdaságra történő átállás már napjainkban is kihat a munkaerőre, és a klímaváltozás miatt világszerte több mint 800 millió munkahely került veszélybe, ami a felmérésben részt vevő felső vezetők figyelmét sem kerüli el - 49 százalékuk mondta, hogy vállalatuknál az alkalmazottakat már a zöld munkahelyek betöltésére készítik fel.
A szervezetek több mint fele két-három, házon belül és azon kívül egyaránt nagyobb hatást ígérő, de nehezebben keresztülvihető intézkedésre összpontosított az elmúlt időszakban, a felső vezetők javadalmazását például a fenntarthatóság növelésében elért eredményekhez vagy környezetbarát termékek, szolgáltatások fejlesztéséhez kötötte. A kép azonban korántsem egységes, míg a szervezetek 17 százaléka négy-öt hasonló intézkedésről számolt be, addig a szervezetek negyede elvétve vagy egyáltalán nem tett ilyen lépéseket.
Optimizmusra ad okot azonban a Deloitte szerint, hogy a vállalatok többsége, amely két-három komoly intézkedésével a mérsékeltek derékhadát alkotja, úgy véli, a klímaváltozás a következő 36 hónapban jelentős hatással lesz stratégiájukra és működésükre. Várható ugyanis, hogy ezt szem előtt tartva fenntarthatósági törekvéseikben is szintet lépnek. Vezetőiknek a jelentés készítői többek között azt tanácsolják, hogy klímacselekvésük fokozásához építsenek legnagyobb erősségeikre, a hatás növeléséhez keressenek új csatornákat és partnereket, továbbá gondolkodjanak minél átfogóbban arról, hogy a fenntarthatóság milyen sokféle módon teremthet üzleti értéket.
...és emberi fenntarthatóság
Üzleti kérdések priorizálása helyett a szervezeteknek az emberi fenntarthatóságra kellene összpontosítaniuk, hogy ügyfeleik mellett munkavállalóiknak, és tágabb értelemben véve a társadalomnak is jobb eredményekkel szolgálhassanak, hívta fel a figyelmet egy további jelentésében (2024 Global Human Capital Trends) a Deloitte, amelyhez 95 országban több mint 14 ezer résztvevő körében készített felmérést.
A megkérdezett vezetők válaszaiból kiderült, tisztában vannak vele, a sikeres működéshez döntően fontos, hogy a vállalatok humán teljesítményükre fókuszáljanak, de az elmélethez a gyakorlatnak jobban fel kellene zárkóznia. Szemben a vezetők 89 százalékával, az alkalmazottak mindössze 41 százaléka mondta ugyanis, hogy vállalatuk valamilyen formában növeli az emberi fenntarthatóságot. A munkavállalók kevesebb mint fele (43 százaléka) érzi például úgy, hogy ezen a téren előrelépést értek volna el, és a legnagyobb kihívások között a munkahelyi stressz növekedését, valamint a technológia állások elvesztésével fenyegető, gyors fejlődését említette.
A munka mostani dinamikája, területeken átívelő és nehezebben számszerűsíthető természete mellett az emberi teljesítmény értékelése persze nem egyszerű, ehhez a feladatvégzésre fordított munkaórák száma már nem ad kellő támpontot. A technológia, többek között a mesterséges intelligencia fejlődése, valamint a rendelkezésre álló adatmennyiség növekedése viszont lehetőséget ad a vállalatoknak a valóban értelmes mérőszámok kidolgozására.
Ügyelniük kell azonban arra, hogy miként kezelik ezeket az adatokat, és milyen információkat tesznek hozzáférhetővé. Transzparens adathasználattal a szervezetek erősíthetik a bizalmat munkavállalóik körében, és ez előnyükre válik. A felmérés szerint ugyanis sokkal (35 százalékkal) jobban megbíznak munkaadójukban, ha biztosak lehetnek adataik felelősségteljes kezelése felől - azonban a megkérdezettek mindössze 37 százaléka mondta, hogy mostani munkahelyén ezt a gyakorlatot kifejezetten felelősségteljesnek tartja.
Az idei jelentés többek között rávilágít arra is, hogy a szervezetek miként készítik fel munkaerejüket a mesterséges intelligencia és a generatív AI rohamos fejlődéséből eredő kihívásokra, a munkavégzés átalakulására. A válaszadók közel háromnegyede (73 százaléka) fontosnak tartja például, hogy az emberi képzelőerő lépést tartson a technológiai innovációval, az egyensúly megteremtésében elért, tényleges előrehaladásról azonban csupán 9 százalékuk tudott beszámolni. A Deloitte ezért digitális játszóterek kialakítását tanácsolja a vállalatoknak, amelyeken a munkavállalók az új technológiákkal és saját képességeik fejlesztésével is bátran és biztonságosan kísérletezhetnek.
Napjainkban az alkalmazottak csapataikat is szabadabban szeretnék kialakítani, hogy a szervezet értékrendjéhez hű, de igényeikhez legjobban illeszkedő környezetben, mikrokultúrában dolgozhassanak. A válaszadók 71 százaléka mondta, hogy az ilyen egyedi, fluid, agilis és sokszínű csapatok támogatása kulcsfontosságú a vállalati sikerhez - ehhez azonban a humántőke-kezelésnek, a HR területének is át kell alakulnia, amit az idei felmérésben megkérdezett felső vezetők 31 százaléka a három legnehezebb trend közé sorolt.
