A 2023-ban alakult szervezet céljairól, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásairól, valamint az ügynökségnek az ökoszisztémában betöltött szerepéről, ennek kapcsán pedig az innovációs célkitűzésekről is kérdeztük Bódis Lászlót, a NIÜ vezérigazgatóját.
ComputerTrends: Az Országgyűlés 2023 nyarán szavazta meg Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot (NJP), amelynek fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. Miért volt szükség az új stratégiára?
Bódis László: 2018-ban indult el a kormány egyik kiemelt céljának megvalósítása, vagyis a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása, amely az egyetemi modellváltásnak köszönhetően felgyorsult. Az elmúlt években számos stratégiai jelentőségű kezdeményezést indított el a kormányzat a kutatás és innováció területén, a Neumann János Programban ezek fókuszálását, finomhangolását tűztük ki célul hatásvezérelt módon. A Neumann János Program fókuszában a tudás alapú gazdaság megerősítése áll: hiszünk abban, hogy a magyar gazdaság hosszútávú versenyképessége nem alapulhat másra, mint az innovatív, a külpiacokon is sikert elérni képes magyar tulajdonú vállalkozásokra. A gazdasági hatás mellett pedig nem felejtkezünk meg az innováció társadalmi hatásáról sem: olyan megoldások fejlesztésébe invesztálunk, amelyek megkönnyítik a magyarok mindennapi életét és a magyar közösség által tapasztalt kihívásokra reflektálnak.
CT: Jelenleg hol állunk az innováció területén?
Bódis László: Az európai országokat rangsoroló Európai Innovációs Eredménytáblán (European Innovation Scoreboard), 2023-ban egyedül hazánk volt az, akit átsoroltak a feltörekvő országok közül a mérsékelt innovátor kategóriába - olyan országokkal egy csoportba, mint Olaszország vagy Észtország. Emellett a több mint 130 országot rangsoroló Globális Innovációs Index (Global Innovation Index) innovációs teljesítmény rangsorában tavaly egy helyet előre lépve a 33. helyre kerültünk. Ha emellé odatesszük, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP tekintetében a 49. helyen áll a világban, akkor látható, hogy gazdasági teljesítményünket meghaladja az ország innovációs képessége. Ugyanakkora azt is tudjuk, hogy ebben az eredményben jelentős szerepe van a hazánkban működő multinacionális nagyvállalatoknak. Nekünk azonban a magyar vállalatok az elsők. Ezért a célunk, hogy Magyarország 2030-ra a Globális Innovációs Index esetében a legjobb huszonöt, az Európai Innovációs Eredménytáblán pedig az első tízben szerepeljen.
CT: Mik kerültek a stratégiai intézkedéscsomag fókuszába?
Bódis László: Ahogy említettem, a Neumann program fókuszában a tudás alapú gazdaság megerősítése áll. E cél elérése érdekében 3 kiemelt célt fogalmaztunk meg: Az első, hogy legyen Magyarországon minél több, kiváló felkészültséggel rendelkező kutató-fejlesztő - a számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy ma egymillió lakosra 6.470 fő kutató-fejlesztő jut, az évtized végére 9-10 ezer fő magasságába kívánunk elérni. A második, hogy minél több hazai vállalkozás fejlesszen együtt egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Ma még csak az innovatív vállalkozások 11 százaléka működik együtt egyetemekkel. Azon dolgozunk, hogy ezt az arányt jelentősen emeljük. A harmadik célunk, hogy 2030-ra érjünk el oda, hogy minden második magyar kis- és középvállalkozás innovál. Ma még csak minden harmadikra igaz ez az állítás.
A program e célok elérése érdekében 3+1 kiemelt fókuszterületet határoz meg, amelyek nem csak releváns társadalmi-gazdasági kihívások jelölnek, de kitörési pontot is jelenthetnek a magyar gazdaság számára. Ebből az egyik a digitális átállás, ahol a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, az önvezető rendszerek fejlesztése terén léphetnek előre a hazai egyetemek, kutatóhelyek és vállalkozások. Főleg ezen a területen van jó esélye a magyar IT-szektor szereplőinek is a fejlődésre és versenyképességük növelésére. De talán nem kell magyaráznom, hogy a másik két fókuszterület, az egészséges élet, illetve a zöld átállás is olyan terület, ahol az informatikai cégeknek abszolút van keresnivalójuk, hiszen ma már szinte nem képzelhető el innovatív fejlesztés "IT láb" nélkül: mindent az online térben, digitális formában, felhő alapon intézünk. A plusz egy fókusz pedig a biztonsági és védelmi innovációkra összpontosít, ahol az IT-fejlesztések egyértelműen fontos szerepet játszanak.
CT: Az NJP mely területeken fogalmaz meg jelentős elvárásokat? Milyen eredményeket várnak kormányzati szinten az NJP-től?
Bódis László: A program 9 fő intézkedéscsoportot fogalmaz meg. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) jelentős fejlesztése. A HUN-REN esetében is társadalmi-gazdasági kihívásokra reflektáló kutatásokat és a hatást állítjuk a középpontba. A kutatási és innovációs pályázatok rendszerének megújítása is alapvető fontosságú volt: az elvárásokat megemeltük, a középpontba még erőteljesebben a kiválóságot és a gazdasági hatást állítottuk. Az állami invesztícióktól valós, mérhető gazdasági megtérülést várunk el. A Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Kutatási Kiválósági Tanács létrehozása a kiszámítható, vonzó kutatói életpálya kialakítását szolgálja. Ezek mellett tovább növeltük a doktori képzések vonzerejét, olcsóbbá és egyszerűbbé tettük az iparjogvédelmi eljárásokat, új piaci finanszírozási eszközöket vezettünk be a startupok fejlesztése érdekében, és nem utolsó sorban az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzuk a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztjük az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére.
Eredmények terén a már említett uniós és globális innovációs rangsorokban való előrelépés a cél.
CT: Melyek az idei programok és melyek azok a pályázati lehetőségek, amelyek a magyar vállalkozások és a magyar innovációval foglalkozó szervezetek számára rendelkezésre állnak? Az IT-szektor hogyan tud ebbe bekapcsolódni?
Bódis László: A Nemzeti Kutatás, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2024-es Programstratégiájának kialakításakor azt a célt tűztük ki, hogy tartson bárhol egy innovatív fejlesztés, találja meg nálunk a számára releváns fejlesztési lehetőséget. Ennek érdekében már egészen az ötletfázistól a nagyvállalatokig támogatjuk a magyar innovátorokat. A kezdő startup vállalkozások - közöttük az IT cégeknek kiemelt szerepük van - a Startup Factory program keretében professzionális piaci inkubátoroktól kaphatnak szakmai és pénzügyi támogatást, a Spin-off Programunk pedig a kutatási eredményekre alapuló startupokat támogatja legfeljebb 300 millió forint értékben. A KKV Fókuszterületi program zászlóshajó programunk: ennek keretében idén 50 milliárd forint, ezen belül a digitális fejlesztésekre 25 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vállalkozások részére - a program fókuszában az egyetemekkel, kutatóintézetekkel való együttműködés áll, a legfeljebb 800 millió forintos támogatásért cserébe új termék, szolgáltatás kifejlesztését, szabadalommal való megvédését és ebből származó árbevételt várunk el. A nagyvállalati fókuszterületi program pedig a nagyvállalatok hosszútávú, stratégiai együttműködéseit támogatja az egyetemekkel és kutatóintézetekkel.
A NIÜ mindeközben folyamatosan fejleszti szolgáltatási portfólióját a magyar innovatív vállalkozásokat célozva.
Az XPAND névre keresztelt, az innovatív magyar vállalkozások külpiacra lépését elősegíteni hivatott zászlóshajó programunkat április végén elindítottuk. A program segítségével a különböző felkészültségi szinten lévő kis- és középvállalkozásoknak lehetőségük nyílik gyakorlati példákon keresztül megismerni a nemzetközi piacra lépés folyamatát, annak kihívásait és azt is, hogy a különféle országokban milyen sajátosságokra kell odafigyelniük. A program jelenleg néhány fejlettség, illetve növekedési potenciál szempontjából kiemelkedő nemzetközi piacot céloz meg, az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Szingapúrt, Németországot, Kínát és Kazahsztánt.
Itt természetesen nem állunk meg: a vállalati szolgáltatások között hamarosan megtalálható lesz többek között a projektfejlesztési, innovációs, iparjogvédelmi, valamint üzletfejlesztési, tőkebevonási és piacra lépési szakmai támogatás is. Emellett a terveink szerint a nyár folyamán innovációs voucher programot is indítunk, amelynek keretében az innovatív vállalkozások a legkiválóbb piaci szereplőktől vehetnek igénybe tanácsadási szolgáltatásokat.
CT: Ha már a Nemzeti Innovációs Ügynökséget említette. Mi a NIÜ missziója és feladatai? Milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani a nagyvállalatoknak, KKV-knak, startupoknak, egyetemistáknak?
Bódis László: Kezdem onnan, hogy az állam alapvetően három csatornán keresztül tud hatást gyakorolni az innovációs ökoszisztémára. Az első a szabályozás: ahhoz, hogy vibráló startup ökoszisztéma legyen Magyarországon, olyan üzleti környezetet kell teremtenünk a cégeknek, hogy vonzó legyen számukra itthon vállalkozni. A szabályozási környezet optimalizálása a Kulturális és Innovációs Minisztérium feladata. A másik csatorna a finanszírozás: azt látjuk, hogy minden ország kiemelt figyelmet fordít a kutatás-fejlesztés és az innováció állami támogatására. Ez nálunk sincs másként és ezért felel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a már említett támogatási programok kialakításával és végrehajtásával. Harmadik csatornaként pedig olyan közvetlen projekteken és szolgáltatásokon keresztül tudunk hatást gyakorolni, amelyeket közvetlenül tudják dinamizálni az innovációs ökoszisztémát. Itt érünk el a Nemzeti Innovációs Ügynökséghez. A NIÜ olyan programokat (pl. oktatási, edukációs, tech-transzferhez vagy külpiacra lépéshez kapcsolódó) valósít meg, amelyeket a piaci szereplők számára pénzügyi értelemben rentábilis formában nem éri meg csinálni. De ez nem azt jelenti, hogy a piaci szereplők helyett szeretnénk dolgozni, hanem éppen ellenkezőleg: velük szoros együttműködésben.
Az NJP megalkotásakor azt ismertük fel, hogy az állam ugyan kulcstényezőként megjelenik az innovációban szabályozó és finanszírozó oldalon, de sok innovátornak az elképzelései megvalósításához első körben nem feltétlenül pénzre van szüksége. Sokkal inkább olyan támogatásra, amely eligazítja őket az innovációs ökoszisztémában és hozzásegíti őket az adott projekt igényeihez leghasznosabb segítséghez.
Ennek érdekében 3 nagy tématerületet fogalmaztunk meg, amellyel az ügynökség foglalkozik. Az egyik a vállalkozói és kutatói utánpótlás. Ahogyan korábban említettem, az a cél, hogy minél több piacképes, innovatív vállalkozás legyen Magyarországon. Ehhez arra van szükség, hogy legyen kutatói utánpótlás, legyenek olyan fiatalok minél nagyobb számban, akik nyitottak innovatív vállalkozás indítására. A Hungarian Startup University Program (HSUP) ezt a célt szolgálja: felhívjuk az egyetemisták figyelmét arra, hogy az egy igenis legitim és vonzó karrierpálya tud lenni, ha valaki startup-alapításba kezd a tanulmányai alatt vagy annak elvégzése után. Az elmúlt 4 évben már több mint 15 ezer hallgató vett részt a programban - ez egy szabadon választható kurzus 33 egyetemen, amely két féléves: az első félévben e-learning tananyagon keresztül sajátítják el az innováció, a startup-alapítás alapgondolatait, a második félév pedig gyakorlatiasabb, amely során csapatokat szervezhetnek és elkezdhetnek kidolgozni egy innovatív projektet. Ez végül úgy zárul, hogy a legjobb csapatok egy úgynevezett Demo Dayen vehetnek részt, ahol befektetők előtt pitchelhetnek.
A kutatói utánpótláshoz kapcsolódik a Selye János Diáklabor Hálózat is. Ahogy említettem, Magyarországon 1 millió főre 6500 kutató-fejlesztő jut, míg a vezető európai országok esetében ez a szám 9-10 ezer. Emiatt igyekszünk az általános és középiskolás diákok érdeklődését is felkelteni a természettudományos, műszaki, informatikai pályák iránt. Míg ma minden 3. hallgató választja a műszaki-természettudományos szakokat, addig szeretnénk, ha 2030-ra már minden 2. hallgató így tenne. A diáklabor program általános és középiskolákban segít fejleszteni laborokat, ahol a gyerekek iskolaidőn kívül is foglalkozhatnak érdekes kísérletekkel. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert úgy gondoljuk, már ebben az életkorban érdemes felkelteni az érdeklődést a természettudományos és műszaki tudományok iránt, hiszen az innovációk, a startupok elsősorban ezekről a területekről szoktak elindulni.
CT: És mi a helyzet a már működő vállalkozásokkal?
Bódis László: A másik nagy ügykörünk azoknak a startupoknak, vállalkozásoknak szól, akik már eldöntötték, hogy innoválni akarnak - függetlenül attól, hogy már jogi (céges) entitást öltöttek-e a projektek vagy még csak koncepcionális szinten vannak. Nekik megmutatjuk, az elképzeléseikkel hová forduljanak például kezdő befektetésért (ezt szolgálja a Startup Factory programunk, ahol inkubátorokat támogatunk, hogy minél több és jobb startupnak tudjanak segíteni), miként ragadják meg szakmailag, amit kitaláltak, vagy hogyan alapítsanak erre céget. Egy sor olyan kérdés merül fel, amelyre nem várható el, hogy mindenki azonnal tudja a választ. A NIÜ szakértői segítenek az innovátoroknak, cégeknek eligazodni az elmúlt években kialakult magyar ökoszisztémában azért, hogy piacra tudjanak lépni - akár itthon, akár nemzetközi szinten. A külföldi piacra lépést a már említett XPAND programunk segíti, ahol a vállalkozások több lépcsőben szerezhetik meg az ehhez szükséges tudást: egyrészt kideríthetik, jelenleg hol tartanak és milyen feladatokat kell elvégezniük a nemzetközi piacra lépéshez, másrészt konkrét gyakorlati és módszertani ismeretekre tehetnek szert, illetve konkrét célpiacokkal kapcsolatos tudást is elsajátíthatnak.
De nem csak a már létező projektekkel és vállalkozásokkal foglalkozunk: külön igazgatóság dolgozik a NIÜ-n belül azon, hogy az egyetemeken és kutatóintézetekben keletkező kutatási eredmények piacravitele minél nagyobb arányban valósuljon meg, hiszen ezek a deeptech startupok kiemelt jelentőséggel bírnak a hazai ökoszisztéma sikerességében.
CT: És melyik a harmadik tématerület?
Bódis László: A harmadik témánk az innovációs légkör, kultúra kialakítása Magyarországon. Azon dolgozunk, hogy központi és közérthető téma legyen az innováció (főleg a fiatalok körében), amihez igyekszünk minél több nemzetközi és hazai rendezvényt szervezni, kiadványokat, elemzéseket készíteni, hogy az innovációs ökoszisztéma eredményeit megismerjék itthon és külföldön is. Elemzések terén a közelmúltban indítottuk el weboldalunkon és közösségi oldalainkon a NIÜ Insights-ot, amely rövid, közérthető elemzésekkel, adatokkal, grafikonokkal mutatja be, milyen folyamatok zajlanak a magyar és a nemzetközi kutatási és innovációs térben. Ebből kiderül például, hogy Magyarország hol áll az innovációban nemzetközi összehasonlításban, miként fejlődik a hazai startup ökoszisztéma vagy hogy melyek a magyar innovatív vállalatok, hányan vannak és mi jellemzi őket.
Azt szeretnénk, hogy az innováció világa ne egy absztrakt, megragadhatatlan fogalom legyen, hanem egy mindenki számára egyértelmű és vonzó közeg. A kultúraformálás egyik fontos eleme, hogy itthon még mindig visszavető tud lenni, ha egy vállalkozás elbukik. Pedig a bukástól nem kell tartani: az Egyesült Államokban ez egy olyan pillanat, amely után a vállalkozók azt mondják, rendben, akkor legközelebb nem így fogom csinálni. Vagyis tanulnak belőle. Magyarországon - és teszem hozzá egész Európában - is az lenne az ideális, ha nem félnénk a gazdasági kudarctól, hanem a fejlődés egy lépcsőfokaként gondolnánk rá. Persze a gondolkodásmódot nem könnyű megváltoztatni, de ezért az innovációs ökoszisztéma szereplőinek közösen fellépve kell tennie.
CT: Milyen sikersztorikat tudna felsorolni?
Bódis László: Fontos lépés volt a közelmúltban, hogy a NIÜ partnerséget kötött az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health hálózatával, amely fontos mérföldkövet jelent az egészségügyi innovációval foglalkozó magyar vállalkozások számára, hiszen ez kaput nyit számukra az európai partnerekhez és rajtuk keresztül az európai és nemzetközi piacokhoz is. Emellett partnerségben állunk a globális startup ökoszisztéma meghatározó elemzőházaival: a Dealroommal, a Startup Genome-mal, valamint a PitchBookkal is.
A nemzetközi együttműködések bővítésén túl, fiatal ügynökség lévén elsősorban a HSUP-n résztvevő egyetemisták köréből tudunk sikertörténeteket említeni, hiszen a programban résztvevő csapatok közül szép számban értek már el startupként sikereket. A Refilamer startup például olyan gépet fejleszt, amely műanyagból állít elő a 3D nyomtatáshoz használatos alapanyagot, filamentet - ők nemrégiben egy elég komoly befektetőt is találtak. Vagy említhetem PetWiseCare-t, akik olyan platformot hoztak létre, ahol a kisállattartók szakképzett gondozókkal léphetnek kapcsolatba. A NitroGreen startup organikus nitrogénpótló készítményt gyárt öko- és biogazdaságok, egészségtudatos kiskertek számára, a HoloSapiens pedig az orvos- és egészségtudományi, egyetemi hallgatók számára interaktív, az emberi anatómiát 3D-ben bemutató alkalmazást alakított ki.
