Ahogy közeledett az év vége, a dolgozók is egyre türelmetlenebbül várták, hogy számíthatnak-e béremelésre a következő évben. A bértervezési folyamatok év végéig zajlottak, hiszen sok munkahelyen az éves teljesítményértékeléskor dőlt el végül, milyen megállapodás születik. Mindazonáltal, a munkavállalók igényei is folyamatosan változnak, amely a toborzás és a meglévő munkaerő megtartása tekintetében is új kihívásokat állít a munkáltatók elé. Mindezt még égetőbbé teszi az év végén megszületett hároméves bérmegállapodás, amely 9%-os és 7%-os minimálbér-emelést irányzott elő - ez pedig garantáltan hatással lett a magasabb fizetésűek keresetére is.
A minimálbér-emelés a teljes bérskálát felfelé tolja 2025-ben
A 2025-ös évre vonatkozó minimálbér-emelést illetően sikerült megegyezniük a munkavállalói szervezeteknek és a munkaadói oldalnak: 2025. január 1-től 9%-kal, illetve 7%-kal emelkednek a kötelező legkisebb keresetek. Így a minimálbér bruttó 290.800 forintra, a garantált bérminimum (a köznyelvben "szakmunkás minimálbér") pedig bruttó 348.800 forintra nőtt. Ennek függvényében az adókedvezmények nélküli nettó minimálbér 193.382 forint, míg a szakmunkás minimálbér nettó 231.952 forint lett havonta.
"Ugyan a minimálbér-emelés célja az, hogy felzárkóztassa az alacsonyabb jövedelműeket az átlagbérekhez, ez kétségtelenül hatással volt a magasabb bérkategóriákra is, és a teljes bérskálát felfelé mozdította. Ugyanis a minimálbér mindig egyfajta viszonyítási alapként szolgál, és általában azon munkavállalók alkupozícióját is erősíti, akik magasabb fizetést kapnak" - hangsúlyozta Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum cégvezetője.
Ez bérfeszültséghez is vezethet, hiszen a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók is igyekeznek megőrizni a minimálbérhez képest korábban fennálló távolságot.
Azok, akiknek adókedvezmény jár, értelemszerűen magasabb nettó jövedelemre tehetnek szert: ez vonatkozik a 30 év alatti anyákra, a gyereket nevelő munkavállalókra, a friss házasokra, a tartós fogyatékossággal járó betegségben szenvedőkre, valamint a 25. életévüket még be nem töltött dolgozókra és diákokra is. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy a napibér vagy órabér változásának kiemelt jelentősége van a részmunkaidős diákmunkában és a gyakornoki, valamint nyugdíjas foglalkoztatásban is, ahol az elszámolás alapját általában a ledolgozott munkaórák vagy munkanapok képezik. Ez az elszámolás jellemző volt a legutóbbi Black Friday, karácsony, újév körüli szezonális részmunkaidős foglalkoztatásra is, amikor az alkalmi munkák száma és az ezek iránti kereslet is jelentősen megugrott.
Intenzív maradhat a béremelkedés üteme a fizikai munkavégzésért járó fizetésekben
2008-ban a szellemi munkát végzők kicsit több mint kétszeresét keresték a fizikai munkát végzőknek, azonban ez 2023-ra 1,6-szorosára csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a fizikai munkát végzők reálkeresete 15 év alatt 1,7-szeresére, amíg a fehérgalléros dolgozóké csak 1,3-szorosára emelkedett. Hogy miért nőtt gyorsabban a kékgalléros munkavállalók bére, az egyrészt a beruházásoknak köszönhető, amely túlkeresletet generált a munkaerőpiacon: a szakemberhiány miatt a cégek egymás elől szívták el a képzett munkaerőt, amit egyre magasabb bérrel tudtak elérni.
Másrészt a minimálbér emelése is hozzájárult, mivel az meghaladta az átlagkereset növekedését. Ez az intenzív bérnövekedés tovább folytatódhat 2025-ben a minimálbér emelésével, amely jelentős hatást gyakorol majd az alacsonyabb kategóriájú bérek alakulására is.
A szektorokat tekintve az elmúlt időszakban a mezőgazdaság, az ipar - különösen a feldolgozóipar - és az építőipar esetében jelentősen visszaesett a termelés volumene. Emellett az FMCG-piac is nehéz éven van túl, mivel a magasra kúszó infláció és a reálbércsökkenés visszavetette a vásárlási kedvet. A szolgáltató központok (SSC-k és BSC-k) szintén jobban megszenvedik a jelenlegi gazdasági körülményeket, ami a munkaerőpiacra is rányomja a bélyegét.
A fehérgalléros munkakörökön belül a műszaki végzettségű szakemberek - köztük a mérnökök és technikusok - továbbra is kiemelten keresettek a munkáltatók körében, mivel ezeken a területeken a munkaerőhiány gyakorlatilag szinte állandósult az elmúlt években. Ezzel szemben az ügyviteli (azon belül az adminisztratív és ügyfélszolgálati) állások rövidebb időn belül kerülnek betöltésre és gyakran tapasztalható túljelentkezés: "A Humán Centrumnál az a meglátásunk, hogy az ügyviteli vagy asszisztensi állásokra pályázók közül azok a jelöltek tűnhetnek ki vagy kerülhetnek előnybe a pályázás során, akik valamilyen speciális kompetenciával rendelkeznek - legyen szó egy ritka nyelvtudásról vagy egy digitális megoldás, eszköz magabiztos használatáról" - emelte ki a szakértő.
Atipikus megoldásokra van szükség
Ha gyors bérfelzárkóztatásra kerül sor, az jelentősen növeli a bérköltségeket, amely alapos körültekintést és alternatív megoldásokat igényel. Ennek kapcsán Dénes Rajmund kiemelte:
"A növekvő bérköltségek miatt, és ahol ezen felül munkaerőhiány vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését, a vállalatok nyitottabbak a költséghatékony, azonnal bevethető atipikus foglalkoztatási formák iránt: legyen szó részmunkaidős lehetőségekről, szövetkezeti - nyugdíjas- és diák- - foglalkoztatásról vagy a munkaerő-kölcsönzésről. Ennek egyszerű oka van: ugyanis például a kölcsönzés esetében sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, miközben rövid határidővel oldja meg a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is."
A szakértő szerint az atipikus foglalkoztatás térnyerésével az inaktívak - köztük a szeniorok, nyugdíjasok, kismamák és diákok - számára is több rugalmas munkalehetőség nyílhat meg.
Így készüljünk fel a fizetéselemelésre!
Fizetésemelés előtt fontos lépés az országos, összesített adatok elemzése is: a legfrissebb statisztikák szerint a bruttó mediánbér 524.100 forint volt tavaly, 16,5 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Emellett legalább olyan lényeges, hogy a munkavállaló tisztában legyen a munkakörére és az adott ágazatra jellemző átlagbérrel - erre is nagy mennyiségű adatot szolgáltat a KSH, valamint a különböző országos bérfelmérések, de érdemes megnézni a bért feltüntető munkaadók álláshirdetéseit is, hogy felmérjük más munkáltatók mennyit kínálnak a hasonló feladatkört betöltő alkalmazottaknak.
Dénes Rajmund szerint a fentiek tükrében nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban megugrott az érdeklődés a bérfelmérések iránt:
"A Humán Centrumnál rendszeresen vizsgáljuk a munkaerő-piaci adatokat földrajzi hely, iparág és cégméret szerint. Közel 7000 béradatot is tartalmazó álláshirdetést néztünk át, melyekből eddig nagyrészt a munkaadók tájékozódtak, hogy felmérjék, versenytársaik milyen kínálattal vonzzák be a szakembereket. Az utóbbi időben azonban egyre többen szeretnének informálódni a munkavállalói oldalról is, ami szintén utalhat a bérigények növekedésére és az ezzel kapcsolatos bizonytalanságra."
