Komoly változásokat hoz a digitalizáció terjedése az adatközpontok piacán. A befolyásoló tényezők közé tartozik az adatintenzív iparágak folyamatos fejlődése, a mesterséges intelligencia, a felhőalapú megoldások térhódítása. Az átalakuló környezetben az AI, a "dolgok internete" (IoT) és más digitális megoldások egyre fontosabb szerepet játszanak az adatközpontok biztonságos működésében, fenntarthatóságában, életciklus-menedzsmentjében, továbbá a gyors keresletnövekedés kezelésében. Egy felmérés szerint a generatív AI-alkalmazások - például a ChatGPT - adatigénye 2028-ra világszerte a feldolgozott munkamennyiségek 50-szeresét eredményezheti. Mindezek fényében elmondható, hogy a 2024-es év eseményei messze nem a szokásos módon zajlanak a szektorban. A téma részleteibe Kókai Róbert, az intelligens energiagazdálkodásban sok-sok éves tapasztalattal rendelkező Eaton üzletfejlesztési menedzsere avatja be a ComputerTrends olvasóit.
ComputerTrends: Pontosan milyen feladatokat látnak el a korszerű digitális megoldások az adatközpontokban?
Kókai Róbert: Bárhova megyünk, bármilyen eseményen, konferencián veszünk részt, az IoT és az AI mindig előkerül. Az adatközpontok számára az IoT és az AI lehetővé teszi a fenyegetések hatékonyabb észlelését, illetve az azokra történő gyorsabb reagálást. A szenzorok segítségével például megfigyelhetjük a kritikus infrastruktúrák környezeti értékeit, az adatok elemzésével azonosíthatjuk a potenciális problémákat vagy akár megakadályozhatunk kiberbiztonsági fenyegetéseket. Szintén hangsúlyos téma a biztonsági protokollok folyamatos fejlesztése, az IT-ben általában, és természetesen a mi gyakorlatunkban is. Az új technológiák bevezetése segít megelőzni a különböző kiberbiztonsági támadásokat, sérülékenységeket. Külön kiemelném azokat a sérülékenységi kockázatokat, amelyek a hálózaton keresztül érik el az adatközpontot. Ezt a problémát az Eaton például komoly, dupla szintű minőségbiztosítással próbálja megelőzni. Az Eaton Gigabit Network Cardmegfelel mind az UL 2900-1 kiberbiztonsági szabványnak, mind az IEC 62443-4-2 szabványnak. Ez a hálózati kártya védi az adatközpont szünetmentes áramellátását (UPS) és az áramelosztó egységeket (PDU) a kiberbiztonsági fenyegetések ellen.
CT: Milyen kapcsolat áll fenn az új technológiák és az adatközpontok fenntarthatósága, energiahatékonysága között?
Kókai Róbert: Ez szintén központi kérdés. Az adatközpontok rengeteg energiát fogyasztanak, így a fenntarthatóság roppant fontos tényező. Az új technológiák lehetővé teszik, hogy javítsuk az energiahatékonyságot. Az új típusú UPS-ek például kevesebb energiát fogyasztanak elődeiknél. Ezen a téren egyébként számos olyan technológia van, amelynek a jövője még nem eldöntött, vagy még nem látszik a kifutásának végeredménye. Megemlíthetjük a folyadékhűtéses rendszereket, a szabad levegős hűtési megoldásokat, a zöldenergiák használatát, vagy az energia tárolásának új, hatékonyabb technológiáit. Ezek jórészt még gyerekcipőben járnak, széleskörű elterjedésük még időt vesz igénybe.
CT: Az energiatárolás a fenntarthatósághoz és a környezetvédelemhez egyaránt kapcsolódik. Van ezen a téren komoly, remélhetőleg pozitív elmozdulás?
Kókai Róbert: Kritikus pont, hogy az adatközpont működtetéséhez szükséges óriási mennyiségű kapacitást milyen akkumulátorokban tudjuk tárolni. A hagyományos, hosszú távon környezetszennyező, ólomsavas akkumulátorok még mindig forgalomban vannak, és gyakorlatilag a legtöbb adatközpontban ilyenek működnek, illetve az igények növekedésével egyre több ilyen akkumulátort építenek be az adatközpontokba. A másik lehetőséget a lítium-ferro-foszfát akkumulátor-technológiák jelentenék. A piac azt várta, hogy a kitermelés hatékonyabbá tételével lassan csökkennek majd az árak. Ez sajnos nem történt meg, hiszen az autóipar óriási igénye magasan tartja az árakat. Nem tudok tehát biztató, pozitív elmozdulásról beszámolni ezen a téren, a lítium-akkumulátoros szünetmentes berendezések ugyan megjelentek a piacon, de tömeges elterjedésükre még várni kell.
CT: Vannak jelentős különbségek az adatközpontok között az energiahatékonyság, a fenntarthatóság tekintetében?
Kókai Róbert: Kisebb-nagyobb különbségek nyilván vannak, de az általános trend, hogy az adatközpontok igyekeznek hatékonyabban működni, kevesebb energiát felhasználni, környezetbarátabb módon biztosítani az energiát a működésükhöz, illetve olyan technológiákat alkalmazni, amelyek hosszú távon kevesebb energiát igényelnek. A magunk részéről igyekszünk a hatékonyság javításához hozzájárulni az Eaton technológiáival. Az Eaton Energy Saver System (ESS) segítségével akár 99 százalékos UPS hatásfok is elérhető. Az ESS rendszer felfüggeszti a teljesítménymodulokat, ha nem szükséges hálózati szintű áramkondicionálás, és lehetővé teszi az inverterek számára, hogy szükség esetén 2 milliszekundumon belül átkapcsoljanak kettős konverziós üzemmódra. Az ESS a leginkább kipróbált és legmegbízhatóbb energiatakarékossági rendszer a piacon, amelyet több éve használnak széles alkalmazási körben. Van, ahol például az adatközpontok hűtésekor megtermelt meleg levegőt fűtésre vagy vízmelegítésre használják fel. Sok remek kezdeményezést láthatunk a piacon, de ezek még nem mentek át az általános gyakorlatba, még nem váltak iparági sztenderddé.
CT: Nem segíthetné a hatékonyabb energiafelhasználást, a környezetbarátabb működést, ha minél több adatközpontot telepítenének például az Északi-sarkra?
Kókai Róbert: A gondolat abból a szempontból jó, hogy a berendezések alapvetően kevesebb hűtést igényelhetnek, hiszen ha alacsonyabb a külső hőmérséklet, elvileg kevesebb energiát kell a hűtésre fordítani. Vannak is erre példák, de az ötlet tömegesen nem valósítható meg, mert az alacsony hőmérséklet más jellegű kihívásokat is indukál. Az adatközpontokat jellemzően olyan helyekre telepítik, ahol tömeges igény van a szolgáltatásokra, és ahova - a földrajzi közelség miatt - könnyű kiépíteni a villámgyors adatkapcsolatot.
CT: Mennyiben befolyásolja az adatközpontokat az AI világméretű terjedése?
Kókai Róbert: Ez a másik dolog, ami az AI kapcsán kihívást jelent az iparági szereplőknek, illetve az Eatonnek mint gyártónak. Az AI technológiák ugyanis olyan óriási energiasűrűséget követelnek meg egy rack szekrényen belül, ami már a hagyományos hűtési és energiaelosztási rendszerekkel nehezen oldható meg. Például a Large Language Model (LLM) képzési szakasza rendkívül energiaigényes, a ChatGPT állítólag több mint 1,2 TWh-t fogyaszt. Mit is jelent ez? A hagyományos, sztenderd rackben található eszközök működtetéséhez 5-6 kW-os szünetmentes áramforrást kell biztosítani. Ezzel szemben az AI alkalmazásokat futtató adatközpontoknál egyetlen rack teljesítményigénye elérheti akár az 20-50 kW-ot is. Alaposan át kell tehát alakítani a hűtési rendszert, és megoldani a magas energiasűrűséggel együtt járó technikai kihívásokat A változtatások során biztonsági és egyéb szempontok is felmerülnek. Egyelőre különféle módszertanokkal próbálkoznak az adatközpont-szolgáltatók, az iparági sztenderdekre még várni kell.
CT: A nagy adatközpont-szolgáltatóknál megvan a szakértelem és az anyagi háttér, hogy az új technológiákkal járó lépéseket megtegyék. De mi a helyzet ott, ahol egy szervezet házon belül tartja adatközpontját?
Kókai Róbert: A saját telephelyen tartott kontra kihelyezett adatközpont már egy évtized óta megkerülhetetlen kérdés. Bár a felhőalapú technológiák a biztonság, az elérhetőség, a gyorsaság, az alkalmazhatóság szempontjából már bizonyítottak, ma is vannak olyan szempontok, például az adatok helyszíni elérhetősége, biztonsági előírások, titkosítás, a minősített adatokkal való speciális bánásmód stb., illetve jogi vagy belső előírások, amelyek miatt egyes szervezetek nem használnak külső szolgáltatót. A felhasználók számára nyilván többletköltséggel jár, ha igazán korszerű adatközpontot akar működtetni házon belül, de a legtöbb esetben nem a pénzügyek jelentenek akadályt. Azon szervezetek száma, amelyek kizárólag helyszíni adatközpontokkal működnek, folyamatosan csökken. Egyébként egyre többen olyan hibrid megoldással élnek, hogy bizonyos alkalmazásokat helyben futtatnak, más alkalmazásokat (egyre növekvő mértékben) külső szolgáltatótól vesznek igénybe.
CT: Nem jelent problémát az adatközpontok üzemeltetőinek a megnövekedett igényekhez szükséges berendezések beszerzése?
Kókai Róbert: A gyártók igyekeznek lépést tartani a kereslettel. Az Eaton például május elején Helsinkiben átadta azt az új gyárépületet, ahol már el is indult a nagyteljesítményű szünetmentes tápegységek gyártása. Egy kisebb üzemből költöztek át a vadonatúj létesítménybe, a létszám száz fővel nőtt. Olyan hatalmas berendezéseket gyártanak, amelyek akár egész stadionokat vagy komplett gyáregységeket is ki tudnak szolgálni kapacitással. Arra is lehetőség van, hogy az ügyfelek még a kiszállítás előtt, a gyárban teszteljék saját berendezésüket. Az Eaton kapacitásfejlesztése válasz az UPS-ek iránti piaci igény növekedésére. A berendezések elsősorban adatközpontokba kerülnek, de szállítunk az egészségügyi, a kereskedelmi, vagy akár a hajózási szektornak is.
Cikkünk a ComputerTrends magazin 2024. június 6-ai nyomtatott lapszámában jelent meg.
