Bernard Marr, a világhírű üzleti és technológiai futurista, influencer és véleményvezér szerint ennek oka, hogy 2024-ben a vállalkozások már nem csak a felhőbe való átállás idő- és pénzmegtakarítási lehetőségeit keresik. Az újonnan megjelenő felhasználási esetek minden iparágban egyértelművé teszik, hogy gyakran ez lehet a kulcsa annak, hogy innovatívabbá, agilisabbá és sikeresebbé váljunk.
Sok vállalkozás számára még mindig jelentős kihívások merülnek fel - gyakran a biztonsági és adatvédelmi kérdések körül. Az olyan új modellek azonban, amelyek arra törekszenek, hogy a legjobb megoldásokat kínálják, mint a hibrid felhő és a "federated" felhőrendszerek, tovább fogják lebontani az akadályokat.
2024-ben a felhő továbbra is az innováció és a lehetőségek dinamikus és izgalmas mozgatórugója lesz. Íme egy áttekintés arról, hogy melyek a legjelentősebb trendek ezen a területen.
AI As-A-Service
A felhőalapú infrastruktúrának nagy szerepe van abban, hogy a mesterséges intelligencia tömegek számára elérhetővé váljon, az általa várhatóan generált gazdasági és társadalmi előnyökkel együtt. A mesterséges intelligencia modelleket, például a ChatGPT-t működtető nagy nyelvi modellt (LLM) hatalmas mennyiségű adaton tanítják be, hatalmas mennyiségű számítási teljesítményt használva. A legtöbb vállalkozásnak nincs elég erőforrása ahhoz, hogy ezt saját maga elvégezze, de a felhőplatformokon keresztül elérhető AI-as-a-service segítségével képesek kihasználni ezt a nagy teljesítményű, átalakító technológiát.
Hibrid és többszolgáltatós felhő
Az előrejelzések szerint a multifelhő-stratégiát alkalmazó (azaz a felhőszolgáltatásokat egynél több szolgáltatótól vásároló) nagyvállalatok száma 2024 során 76%-ról 85%-ra emelkedik. Ez költség és rugalmassági előnyöket kínál, de bonyolultabbá teszi az adatkezelést és a régi rendszerekkel való integrációt. A multi és a hibrid cloud (a felhő és a helyben lévő infrastruktúra keverése) olyan fejlett infrastrukturális megoldások, amelyek népszerűsége tovább fog nőni, mivel a szervezetek igyekeznek egyensúlyt teremteni a biztonság és a rugalmasság között, és kiválasztani a megfelelő szolgáltatásokat.
Valós idejű felhőinfrastruktúra
2024-ben a szervezetek egyre inkább a valós idejű adatok felhasználására törekednek majd: ahelyett, hogy elavult információk alapján cselekednének, napra, sőt perce kész betekintést szeretnének nyerni. Ugyanakkor az általuk gyűjtött adatok egyre nagyobb része streaming formájában érkezik majd - filmek és zene a Netflix és a Spotify kínálatából, videóadatok a Zoom vagy a Teams hívásokból, valamint a streamelt szórakoztatás új formái, például a felhőalapú játékok. Ez azt jelenti, hogy az azonnali hozzáférést előtérbe helyező adattárolók, például a flash és más szilárdtest-tárolóeszközök egyre keresettebbé válnak a felhő-ügyfelek körében.
Felhővezérelt innováció és átalakulás
A már említett mesterséges intelligencia mellett a felhőalapú számítástechnika alkalmazása számos más átalakító technológia, például a tárgyak internete (IoT), a blokklánc és a kvantumszámítástechnika kapuja is lehet. Azáltal, hogy a vállalkozásoknak nem kell közvetlenül az architektúrába és az infrastruktúrába beruházniuk, a felhőalapú számítástechnikának köszönhetően 2024-ben minden eddiginél könnyebben indíthatnak gyorsan nyerő/gyorsan kudarcot valló kezdeményezéseket a feltörekvő technológiák előnyeinek értékelésére.
Felhőbiztonság és ellenállóképesség
A titkosítás, a hitelesítés és a katasztrófa utáni helyreállítás a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások három olyan funkciója, amelyekre egyre nagyobb szükség lesz, ahogyan szembenézünk a 2024-es év változó fenyegetettségével. Az adatlopások és adatbetörések gyakorisága és súlyossága növekszik, ahogy a hackerek új, mesterséges intelligencia alapú támadási formákat fejlesztenek ki, és minden olyan rendszer, amelyhez embernek kell hozzáférnie, mindig ki lesz téve a social engineering támadások veszélyének. Ez azt jelenti, hogy a biztonság és az ellenálló képesség minden felhőszolgáltató és ügyfél számára kiemelt fontosságú.
Fenntartható felhőalapú számítástechnika
A nagy felhőszolgáltatók mindannyian elkötelezettek a nettó nullás kibocsátás irányába, nemcsak saját működésükre vonatkozóan, hanem azért is, hogy segítsék a szolgáltatásaikat igénybe vevő ügyfeleket szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében. Az Amazon vállalta, hogy 2040-re nulla kibocsátást ér el, a Microsoft pedig tíz évvel kívánja ezt túlszárnyalni. A Google-lal együtt mindannyian kinyilvánították azt a szándékukat, hogy a működésük során felhasznált energia 100 százalékát megújuló forrásokból állítják elő. Hogy ezt sikerül-e megvalósítaniuk, még nem tudni, de a zöldebb és kevésbé környezetterhelő felhőalapú számítástechnika felé való törekvés 2024-ben is erős trend lesz.
Egyszerűsített felhőalapú számítástechnika
Napjainkban az low code/no code eszközök lehetővé teszik a nem műszaki szakemberek számára, hogy olyan alkalmazásokat hozzanak létre, amelyekhez korábban képzett szoftvermérnökökre volt szükség. Hasonlóképpen, a felhőszolgáltatók a drag-and-drop felületek és a természetes nyelvi eszközök segítségével kiküszöbölik a fejlett műszaki ismeretek szükségességét, és "demokratizálják" a felhőszolgáltatások és -infrastruktúra telepítését és kezelését.
Adatvédelem a felhőben
A felhőalapú adatvédelem a technológiai, szabályozási és jogalkotási megoldások folyamatos fejlesztésére utal, amelynek célja, hogy a vállalkozások úgy használhassák ki a felhőt, hogy közben ügyfeleik bízhatnak abban, adataik teljes körű védelmet élveznek. Amikor egy vállalkozás felhőszolgáltatást vesz igénybe, akkor általában adatokat ad át egy harmadik félnek - többnyire a felhőszolgáltatónak. Ennek adatvédelmi vonatkozásainak kezelése 2024-ben is fontos téma lesz a felhőalapú számítástechnikában.
Szervermentes és Pay-As-You-Go felhőszolgáltatás
A szervermentes felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás egy olyan modell, amely kiküszöböli, hogy a vállalkozásoknak saját szervereket kelljen kezelniük. Míg egy tipikus felhőszolgáltatás a vállalkozásnak az infrastruktúráját hosztolni kívánó szerverek számáért számíthat fel díjat, a szerver nélküli modellben a vállalkozás csak a közvetlenül használt erőforrásokért fizet. Ez növeli a hatékonyságot azáltal, hogy nem kell fizetni a szerverekért akkor sem, amikor azokat nem használják, és felszabadul a vállalkozás ideje, amelyet az alapvető tevékenységeire fordíthat.
Edge computing mindenhol
Az edge computing egy olyan felhővel kapcsolatos paradigma, amelyben az információk feldolgozása a lehető legközelebb történik ahhoz a helyhez, ahol azokat összegyűjtik. Erre példa lehet egy viselhető, valós idejű szívmonitor, amelyet a ritmuszavarok észlelésére terveztek. Mivel az általa gyűjtött adatok többsége "normális" szívritmus lenne, az összes adat elküldése a felhőbe elemzésre, majd vissza a felhasználónak, hogy elmondja neki, minden rendben van, sávszélességpazarlás lenne. Az adatoknak az eszközön történő elemzése kiküszöböli ezt a költséget, és azt is jelenti, hogy a felhasználó gyorsabban értesülhet, ha rendellenes adatokat észlel. 2024-ben a kisebb, energiatakarékosabb processzorok, a memóriahatékonyabb algoritmusok és az olyan fejlett hálózatok, mint az 5G, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az edge egyre több alkalmazás számára váljon életképessé.
