Idén is nagy a hangsúly a munkát terhelő adók csökkentésén, miután a legfontosabb kormányzati cél, hogy 2024. a növekedés éve legyen a magyar gazdaságban, bár a magyarországi adórendszer 2010. óta tartó átalakítását is versenyképesség javításának vágyával indokolta a Pénzügyminisztériumnál. A kormány arra törekedett, hogy a munkavállalók terhei - a családokat támogató számos kedvezmény fenntartása, bővítése mellett - éppúgy mérséklődjenek, mint a munkahelyeket teremtő vállalatok adózása.
A magyar gazdaság gerincét adó kkv-k az általánosan elérhető, kedvező adószabályokon túl további előnyöket is élveznek, hiszen a legkisebb vállalkozásokat egyszerű, önálló adótípusok működtetésével is támogatja a kabinet. Méretük, ügyfélkörük és jövőbeni bővülési terveik alapján a kkv-k többek közt választhatnak az átalányadózás, a kata és a kiva között.
Az egyéni vállalkozók átalányadózásának átalakításával a szaktárca véleménye szerint sikerült egy megfelelő kompromisszumos (sokak szerint inkább kényszer) megoldást kialakítani az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók számára is, mert mára az átalányadózás vált a legnépszerűbb adózási formává. Ez az adónem teljesíti az arányosság követelményeit és megfelelő társadalombiztosítási ellátási alapot is jelent az azt igénybe vevők számára. Az átalányadózásban szerzett tapasztalatokra építve további, a vállalkozók számára kedvező módosítások is életbe léptek tavaly, miszerint a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó bevallását és megfizetését is elég havi gyakoriság helyett csak negyedévente teljesíteni.
Ezt az adónemet akkor alkalmazhatják a vállalkozók, ha a tárgyévben a bevétel nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, ami 2024-ben már 32 millió forintot jelent. Az átalányadózás egy(etlen) előnye az egyszerűsége, hiszen nem kell tételesen költségeket elszámolni, költségszámlákkal bíbelődni, mert az adó alapja az árbevételből automatikusan számítható.
A kisadózó vállalkozók számára a 2022 előtti változathoz képest az új kata már jóval kedvezőbb feltételeket kínál sajnos csak a kizárólag a lakosságnak értékesítő, szolgáltató vállalkozók számára. Például a korábbinál másfélszer magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig biztosít egyszerű és kedvezményes adózási módot a legkisebb egyéni vállalkozóknak. Az adó mértéke pedig minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak egységesen havi 50 ezer forint.
Azon vállalkozások számára pedig, amelyekben több foglalkoztatott is van és növekedni is szeretnének, a legjobb választás a kiva adónem, amellyel akár adómentességet is el lehet érni. Népszerűségének egyik oka, hogy mindössze tíz százalék az adókulcsa, és kiváltja a társasági adót valamint a szociális hozzájárulási adót is. Ha bővülni, fejlődni szeretne a cég, akkor olyan adómegtakarítást biztosít ez az adónem, amely uniós szinten is példaértékűvé teszi azt. Így a kiva - a beruházások és a fejlesztések ösztönzése révén - egyúttal Magyarország versenyképességét is növeli. A kiva alanyai 2022-ben átlagosan 1,9 millió forint adót spóroltak meg, vagyis anyagilag is kifizetődő volt erre az adónemre váltani.
Azon kkv-k sem maradnak támogatás nélkül, melyek az általános szabályok szerinti adózást választják. A társasági adóban a kis- és középvállalkozások már második éve vehetnek igénybe kedvezőbb feltételekkel fejlesztési adókedvezményt. Ugyanis a kisvállalkozás már ötven, a középvállalkozás pedig már százmillió forint értékű beruházása után jogosult lehet fejlesztési adókedvezményre, amellyel a fizetendő adóját csökkentheti.
Idén továbbra is megmarad a személyi jövedelemadó mértéke, a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmény és a négy vagy többgyermekes anyák adómentessége. A 30 év alatti anyák és a 25 éven aluli fiatalok kedvezménye esetében pedig - a bruttó átlagkereset emelkedése miatt - az eddigi évi csaknem hatmillió forintról mintegy hétmillió forintra emelkedik az adómentességre vonatkozó jövedelem-határ.