A rugalmas munkaidő, illetve a munkavégzés helyének rugalmas megválasztása világszerte létfontosságú tényező a munkavállalók legalább fele számára - derült ki az Ericsson felmérésből.
Az Ericsson Industry and ConsumerLab 2022 folyamán végezte el a Future of Work elnevezésű kutatást, amelyben 38 ezer, 18 és 65 év közötti munkavállaló töltött ki online kérdőívet 30 országból, illetve 3600 vállalati döntéshozó 18 országból. A kutatásban részt vett egyebek mellett Argentína, Ausztrália, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország, India, Japán, Kanada, Kína, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Törökország. Magyarországra nem terjedt ki a kutatás.
A felmérés rámutatott, hogy a rugalmas munkaidő és a munkahely rugalmas megválasztása a munkavállalók 52 százalékának létfontosságú. Minden negyedik válaszadó számára ez minden másnál fontosabb, beleértve a fizetést is, és akár felmondani is hajlandó, ha a munkáltató nem veszi figyelembe ezeket az igényeket.
A munkavállalók fele úgy vélte, a jövőben bárhonnan képes lesz ellátni a munkáját.
A kutatók rámutattak: az otthoni munkavégzés terjedésével az elmúlt években a munkáltatók egyre gyakrabban figyelik munkaidőben a dolgozók tevékenységét alkalmazottfigyelő szoftverekkel, így például a billentyűleütések, egérmozgások követésével, képernyőképek készítésével. A megkérdezett munkáltatók 70 százaléka szerint a jövőben ez általános gyakorlat lesz, és minden második válaszadó mondta, hogy ez jótékony hatással lesz a produktivitásra.
A távmunka már meg is nyitotta az utat az előtt, hogy bizonyos munkakörökben, például az informatikában dolgozók akár más országokban, más földrészeken működő cégeknél helyezkedjenek el. Ezt a jelenséget azonban eltérőn látják a fejlett és fejlődő országokban. Európában az alkalmazottak 65 százaléka tart tőle, hogy az alacsonyabb munkaerőköltségű országokból bedolgozók veszélyeztetik az állását. A fejlődő országokban működő munkaadók 72 százaléka pedig attól fél, hogy a gazdagabb országok cégei elszipkázzák a tehetségeket.
A közlemény idézte Andreas Erlandssont, az Ericsson IndustryLab vezetőjét, aki elmondta: a munka jövője egyre inkább az infokommunikációs megoldásoktól, például a nagy sebességű, világszerte elérhető mobilkapcsolatoktól függ. "A távmunka egyértelműen velünk marad - talán nem olyan szinten, mint a világjárvány idején, de lényegesen magasabb szinten, mint a pandémia előtt" - fogalmazott.
