Nemcsak az a kérdés, miképpen kell megváltoznia az informatikusok tevékenységének, hanem hogy kellenek-e még a hagyományos IT-sok, és szükség van-e még a CIO-ra? Az idén Sümegen megrendezett CIO.hu konferencia előadói és résztvevői e kérdésköröket boncolgatták.
A konferencia nyitóelőadásában Braun Péter, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke elmondta: az informatika kettévált alapra és felépítményre. Az alapot az olyan területek tradicionális és fényesre csiszolt megoldásai adják, mint az anyaggazdálkodás vagy éppen a pénzügyi menedzsment. Az informatikusok innovációs ereje a felépítményben jelenik meg, az adatbiztonság végtelen mezején, az adatvizualizációtól az elemzőrendszerekig. Mindazonáltal, az informatikai közösségben nagyon gyenge a szabályozott folyamatok ismerete, azonban, aki nem ismeri a szervezeti folyamatok részleteit, az nem képes hatékonyan dolgozni. Ennek ellenére a gyakorlatban is hasznos ismeretek és az oktatás által nyújtott tudás között jelentős a rés. A jövőben az adatvédelem rendkívül fontos marad, mert az adattárak védelmi rendszereit továbbra is ki lehet játszani különböző technikai és kommunikációs technikákkal, emellett a dolgok internete valósággá válik, és a gamification is nagyon fontos lesz – hangsúlyozta Braun Péter.
Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökének előadása szerint az online banki csalások, az ipari kémkedés és a szembenálló országok egymás elleni internetes támadása is elérkezett mára. A megoldáshoz az összes privát és állami oldalon lévő érdekeltnek muszáj lenne együttműködni, szerencsére már egyre több ország és nemzetközi szervezet (például a NATO) jött rá, hogy erre áldoznia kell. Azonban az információbiztonság területén jelenleg nincs elég anyagi forrás, szaktudás és kooperáció, még az EU-országok között sem, pedig komoly GDP-veszteséget okoznak a kiberproblémák. Mára több ezer fős kiberhadseregek állnak szolgálatban Iránban, Észak-Koreában, Szíriában és Oroszországban, így nem csoda, ha a NATO a kibertámadást is háborús cselekedetnek tekinti, amelyben a szövetségesek felléphetnek egymás védelmében.
A ma már 100%-os német tulajdonban lévő Graphisoft amerikai kontinensért felelős alelnöke, Drajkó László szerint sokan azt állítják, hogy az igazi építész papíron tervez, ám az igazság az, hogy a 2D-modelleken már túllépett az ipar. Mégis, tervezői oldalon Észak-Amerikában az építésztervezők 40%-a színtisztán papíron dolgozik, Brazíliában ez az arány 99%. A kivitelezésben pedig egyszerűen nem akarnak bonyolult szoftvereket. Az ügyfeleknek Amerikában ipari szabványok kellenek, termelékenység, haladó megoldások, az emberi erőforrások elérhetősége és felkészültsége, a cég végrehajtó-képessége, és nem utolsó sorban kockázatkezelés. De amíg nincs egzakt módszer annak mérésére, hogy az üzleti hatás mekkora, addig nem változtatnak azon, ami bevált. Ezért a Graphisoftnak továbbra is nehéz piacon kell helytállnia.
Kovács Péter, az Oriana Kft. ügyvezető igazgatója kérdéssel kezdte előadását, miszerint „Hogyan felezzük meg az alkalmazásfejlesztések költségét és idejét?”. A válasz: az ügyfelek kiszolgáltatottságát kell csökkenteni. A gond csak az, hogy egyik szállító sem kérdezi meg, ezt az ügyfél hogyan is szeretné. Eddig vagy kötött funkcionalitású dobozos szoftvereket vettek a cégek, amelyekből szigetalkalmazások jöttek létre, vagy megkockáztatták az egyedi fejlesztést, de akkor meg gyakorlatilag prototípust kaptak. Az Oriana 100%-osan testre szabottan dolgozik, olcsóbban és gyorsabban a korábbi módszereknél, mert megváltoztatták az alkalmazásfejlesztést.
Kialakítottak egy sémagyűjteményt, amelybe alapműködések tartoznak, s ezekből összekombinálják az alkalmazásokat. Ha az ügyfél megkeresi őket, akkor 60-70%-ban készen vannak, mert a tapasztalataik alapján már rendelkezésükre áll egy sor használható dolog. Mivel széles spektrumon oldanak meg problémákat, sok nagy multinacionális cég van az ügyfeleik között.
Leveli András, az LSK Hungária Kft. üzletág-igazgatója az interaktív kollaborációs megoldások hasznosságáról beszélt előadásában. A cég elsősorban az oktatásban használatos interaktív tábláiról ismert. Már 20 ezer tanteremben működik ilyen rendszer, ebből 12 ezret az LSK szállított. Ezen iskolai tapasztalatok alapján kezdték el vizsgálni a vállalati igényeket az együttműködés területén. Mint kiderült, ha a CIO hozzá akar járulni a vállalat bevételeinek növekedéséhez, akkor olyan innovatív megoldásokat kell találnia, amellyel hatékonyabbá teszi a kommunikációt. Az üzleti eredményesség és a kollaborációs érettségi szint pedig szoros összefüggésben van.
Egy több mint 1700 vállalatot érintő globális felmérésükből kiderült, hogy a válaszolók 40%-ánál semmilyen kollaborációs stratégia nincs, 35% nincs integrálva, 15% integrált, és csak 7% kollaboratív. Az egységes kommunikáció és kollaboráció (UC&C) már valóban egy új dimenzió az LSK igazgatója szerint.
A technológia gyakorlati felhasználásáról az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közigazgatási főtanácsadója, Csegény Zoltán beszélt. Az ONYF két épülete közötti távolság áthidalásának az egyik legfontosabb eszköze az interaktív tábla, amely teljesen együttműködő csoportmunkát tesz lehetővé a munkatársak számára. A két helyszín közötti feladatok optimalizálásában, a brainstormingban, a projektmegbeszélésekben, prezentációkban fontos szerepet kap. A jövőben a megyei központok is csatlakozhatnak a rendszerhez, a felsővezetők is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak, továbbá a statisztikai terület is igyekszik prezentációihoz ezt a technológiát felhasználni.
Szarka Attila, az APC by Schneider Electric adatmegoldás-központ architektje előadásában kifejtette, hogy a rendelkezésre állás és az üzleti hatékonyság általában szemben áll egymással. Ez a kettősség megjelenik egy adatközpont üzemeltetésében is, szerencsére az Optimized Management Interface (OMI) rendszerek ebben nyújthatnak segítséget. Ha például egy hűtőrendszer követni tudja az adatközpont leterheltségét, akkor egy viszonylag egyszerű eszközzel igen jelentős mértékben lehet csökkenteni a költségeket, hiszen a vízhőmérsékletet mindig az optimális szinten képes tartani. Az adatközpont felépítésében az alsó rétegekért a üzemeltetés felel, a felsőkért az informatika. Ha ezek nem kommunikálnak megfelelően, akkor rossz a hatékonyság. Ám mivel a két menedzsment között nem kétirányú az információáramlás, nehéz megtalálni a valódi hatékonysági kihívásokat.
Az adatközponti infrastruktúra-menedzsment (DCIM) olyan információkat ad, amely a kapacitástervezéstől a szimulációkon át a biztonságos üzemeltetésig szolgáltatja az adatokat. A holisztikus megközelítés a kulcs az adatközpont üzemeltetési hatékonyságának javításához.
Vigh Róbert, az ügyviteli rendszereket fejlesztő és forgalmazó Libra Szoftver Zrt. projektigazgatója elmondta, hogy mind a kkv-, mind a nagyvállalati szektorban rendelkezésre áll a Libra Virtua felhőalapú szolgáltatás, amelyet az Invitellel közösen nyújtanak. Jövőre pedig egy új Libra-generáció érkezik, amely ugyanazt a felhasználói élményt adja majd a legkisebbtől a legnagyobb cégek felhasználóinak.
Habár az adatszivárgások miatt elég nagy az idegenkedés a felhőktől, de megfelelő biztonsági szint mellett olyan előnyökkel kecsegtet, amelyek mellett a vállalatok nem mehetnek el. A felhő azért hasznos, mert nem kell hardvert venni, valamint Oracle és Libra Virtua licenceket előre vásárolni, felfelé és lefelé is lehet skálázni akár egyesével is. Ezért csak annyit kell fizetni, amennyire éppen szükség van. Földrajzi kötöttség nincs, a rendszer bárhonnan és bármikor elérhető. Kiforrott a bevezetési technológiájuk, hazai fejlesztői és tanácsadói kapacitásuk van, így a gyorsan változó jogszabályi környezetnek is mindig meg tudnak felelni.
Németi Csaba, az Invitel üzleti ICT-megoldások szakértője a felhőszolgáltatások jelenéről és jövőjéről beszélt. A cég üzemelteti az egyik legmodernebb adatközpontot, ahol 6 gépteremben 4 ezer szerver működik. A felhőszolgáltatások lényege, hogy interneten keresztül érhetőek el és fogyasztás alapú az elszámolásuk. A szolgáltatás közmű jellegű, s a skálázhatóság akár automatikusan megtörténhet. Magyarországon az infrastruktúra-szolgáltatásuk a legkeresettebb.
Az informatikai igények abba az irányba tartanak, hogy a felhasználó működő szolgáltatást akar, és nem érdekli, hogy ez hogyan történik. A virtuális pool-szolgáltatásokat 2008-ban indították el. Ma pedig már egy portálon belépve az ügyfelek skálázhatják az igénybe vett kapacitásokat. A mentések sem szalagos egységekre történnek, hanem inkább a felhőbe. Öt felhasználási modell van a felhőszolgáltatásoknál. Vannak olyan rendszerek, amelyek csak időszakosan működnek, és különben áll bennük a pénz. A dinamikus növekedés a felhőnél pár kattintás. Ha extrém erőforrás-szükséglet lép fel, felhőből ezt előnyösebb lekezelni, és a költségek is csak addig magasak, amíg a csúcs tart. Kiszámíthatók az erőforrások, mert például a virtuális gépeket le lehet kapcsolni, és csak a tárolási díjat kell kifizetni. A törvényi megfelelőség, a rendszeres audit, a jogi garanciák is rendelkezésre állnak.
Nemes Dániel, a Biztributor Zrt. elnöke előadásában leszögezte: a wintel-dominancia eltűnt, a notebookok átvették a PC-k helyét, s a tableteket, okostelefonokat is bevonják munkába. A kommunikáció állandó, a felhasználók mindig elérhetők, projektor és tv mindenhol van már a cégeknél a gyors megbeszélések kiszolgálására. A munkatársaknak egyre kevésbé van saját asztaluk, értekezletekre a cégközponton belül mozognak az emberek és hordozzák az eszközeiket, a telephelyek és fiókirodák között is van mozgás, és otthonról is el lehet elérni a céges erőforrásokat. A hálózatnak követniük kell ezeket a mozgásokat. Vezetékes és vezeték nélküli technológiával, távmunkánál és fiókirodában ugyanazokat az erőforrásokat és biztonsági szintet kell nyújtani, illetve ugyanazt kell látni vezetéken és wi-fi-n csatlakozva. Az irodai rugalmasság fontos: átszervezés, bővülés és leépítéskor a mobilitás kényelmes és kevesebb műszaki költséggel jár (megtakarítható a switchek ára, a kábelezés költsége stb.) Sőt, a BYOD is megtakarítást jelent. A sok különféle eszközt nehéz ugyan menedzselni, de ez mégis megoldható. Végső soron a mobilitás kényelmesebb, modernebb, produktívabb, biztonságosabb, menedzselhetőbb rendszerek felépítését teszi lehetővé.
Fehér Péter egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Számítástudományi Tanszékének vezetője az idei CIO-kutatás tapasztalatait ismertette. A gazdasági környezet bizonytalansága még érezteti hatását, amivel a cégeknek még mindig a 2/3-a küzd. Az IT-költségvetések mérete 3,5%-kal csökkent. Az informatikai környezet stabilizálása 3 éves csúszással történt meg. Ott tudták növelni a büdzsét, ahol erősen innovatív és kiszolgáló jellege van az IT-nak, míg ahol az IT csak költséghely, ott inkább csökkentik a költségvetéseket. Nagyobb szerepet kapnak az informatikai területek innovációs kezdeményezései, ezért megvan a lehetőség, hogy kitörjön az IT a csak kiszolgáló jellegből. A cégek 29%-ánál partneri szerepet tölt be az informatika az üzleti részlegek számára. A válsághelyzetet jellemző intézkedések aránya újra megnőtt. A vállalatok 54%-a alkalmaz létszámstopot, 54% újratárgyalja a szállítási szerződéseket, 53% a szolgáltatások racionalizálásával, 50% pedig a projektindítás üzleti célokhoz kötésével igyekszik javítani a helyzetén. Mint kiderült, a felhőalapú szolgáltatások bevezetését tervező vállalatok aránya nő, és a kicsik felől a nagyok felé tolódik el a súlypont. A kutatásról részletesen elsőként a Computerworld év végi különszámából értesülhet!
A KPMG globális felmérést készített a disruptive, felforgató technológiák informatikára és az IT-menedzsmentre gyakorolt hatásáról. Kórász Tamás, a KPMG Tanácsadó Kft. igazgatója arról beszélt, hogy ezek a technológiák miféle új kihívások elé állítják a CIO-kat. A legnagyobb hatású technológiák a következő 3 évben a felmérés szerint a következők: felhők, adatelemzés, mobilplatform és alkalmazásai, a mesterséges intelligencia, 3D-nyomtatás, nanotechnológia, biztonság.
A felhő legfontosabb előnye a javuló üzleti hatékonyság, a legnagyobb vele kapcsolatos félelmek pedig a biztonságoz kötődnek. Az adatelemzésnél a hatékonyság mellett az innováció a második legfontosabb elem, de itt a költséghatékonyság elhanyagolható. A kihívások közül a technológiák komplexitása igen erős, s a fejlődés egyik gátja látnivalóan a szakemberhiány lesz.
A mobiltechnológiák alkalmazását a javuló üzleti hatékonyság, a gyorsuló innovációs ciklusok és az ügyfelek megtartásának igénye hajtja előre. A kihívások között itt is a technológiai komplexitás áll az első helyen, kérdés, hogy az ügyfelek mennyire fogadják el, és a kockázatmenedzsment is fontos. A dolgok internete az üzleti hatékonyságot a válaszadók 42%-a szerint javítani fogja az összes elképzelhető iparágban és felhasználási területen. A nagy kihívás az, hogy a hagyományos informatika kereteit szét fogja feszíteni a rengeteg adat feldolgozása miatt. A technológiának nyilvánvalóan a technológiai iparban lesz a legnagyobb hatása, de a fogyasztási piac és az egészségügy is az élmezőnyben van. A bankok a fejlődési sor hátsó fertályában rekedtek, mert ott már majdnem mindent tökéletesre csiszoltak. A válaszadók szerint pedig a kormányzatok a legkevésbé felkészültek arra, hogy ezeket a felforgató technológiákat befogadják. A CIO öt legfontosabb feladata az üzleti értéknövelés (világos módon) és az üzleti innováció elősegítése, az üzleti változások segítése (rugalmasság, alkalmazkodóképesség), az IT-befektetésoptimalizálás (maximális ROI), az IT képességek fejlesztése (ha az IT nem lesz elég gyors, akkor az informatika kiszorul az innovációból), és a megbízható IT fenntartása.
A második napon Hájer Csaba, a Sicontact vezető ügyfélkapcsolati menedzsere a biztonság hiányzó láncszemeiről tartott előadást. Az új fenyegetés maga a komplexitás. A 2013-14-es év a tapasztalatok szerint az adatlopások időszaka. Az Adobe meghackelt rendszere (fiókok tízmilliói sérültek) egy olyan szerveren volt, amelyek egy vagyonos emberek által használt limuzinszerviz adatait is tárolta, emiatt Donald Trumptól Tom Hanksig sokak utazási szokásai, hitelkártya-adatai kerültek illetéktelenekhez. Azaz a támadások ma már mindenkit elérnek.
Van, hogy az ügyvezető jelenti a legnagyobb fenyegetést (különösen a kkv-knál), mert mindenhez hozzáfér. Vannak problémás felhasználók (az összes körülbelül 20%-a), akiken keresztül a támadások történnek. Ezeket megfelelő eszközökkel (többek között a Cyberoam alkalmazással) könnyen ki lehet szűrni. Például befolyásolja a kitettséget a hierarchiában betöltött pozíció, a cégnél eltöltött évek száma. Az adminjogosultságok részletes testreszabása mindig rendkívül fontos.
Nagy jelentősége van a biztonsági problémák komplex kezelésének, a hálózat átlátásának, és felügyelni azt is, hogy melyik felhasználó mit csinál rajta.
Sárecz Lajos, az Oracle dél- és közép-európai értékesítéstámogató csoportvezetője elmondta, hogy az IDC előrejelzése szerint 2017-re már 107 milliárd dolláros forgalma lesz a publikus felhőszolgáltatásoknak. Eddig a software as a service szolgáltatásaik voltak erősek, de a platform as a service és az infrastructure as a service területen is erőteljesebben megjelennek. Privát vagy publikus felhőket is lehet használni, mert azonos architektúra, azonos szabványok, azonos termékek jelennek meg mind a kettőnél, azaz transzparensen mozgathatók a terhelések a privát és publikus felhő között. Az Oracle cloud mögött 24 ezernél is több virtuális gép áll, s 354 petabájt a rendelkezésre álló tárolókapacitás. Különböző szolgáltatások (az üzleti intelligenciától a mobil vagy tárolási funkciókon át az adatbázis-, java- és a rendszerellenőrzésekig) futtathatók a privát felhőben is. A felhők felé közeledésnél mindig meg kell határozni, hogy mi a cégek célja, hogyan állnak e folyamatban? A lépések a silóktól, a standardizáción és konszolidáción át a privát és hibrid felhőkig tartanak.
„Ne csatákat, hanem háborúkat nyerjünk!” – szólított fel előadásában Virágh Tamás, az Association of Enterprise Architects (AEA) magyar tagozatának elnöke. A vállalati stratégiák a célok kitűzésétől a megoldásokig húzódó folyamatokat írják le. Az enterprise architecture megközelítésben ezeket az utakat vizsgálják, hiszen nem nyilvánvaló, hogy mely termékek és szolgáltatások szükségesek a célba éréshez, s milyen időrendben kell ezeket elérhetővé tenni, hogy ne jelentsen a bevezetésük túl nagy terhet. A cégek sajnos nem látják átfogóan a működésüket, de így jövőt nem lehet építeni. Ahhoz, hogy ez sikerülhessen, szükség van az egyes megoldások szintjén a megoldás-architektúrára, de az egész rendszer tervezéséhez kell az enterprise architecture. Ennek négy tartománya az üzleti architektúra, az adat-architektúra, az alkalmazás-architektúra és az IT-technológiai architektúra.
A (TOGAF) keretrendszer egy olyan módszertant tartalmaz, amely az építkezés folyamatait írja le, egy szabványos grafikus nyelvvel pedig le lehet írni pontosan az architektúrát. A keretrendszer és a nyelv közös pontja a nézetek kialakításának képessége, amely a különböző vállalati funkciókban ülő szakemberek helyzetét, igényét képes figyelembe venni.
A következő előadásban Fehér Péter és Mester Sándor az informatikai vezetőknek indítandó akadémiai képzésről beszéltek. Együttműködési képességek, eredményorientáltság, ügyfélközpontúság, vezetői képesség, stratégiai orientáció állnak a CIO-któl elvárt képességek elején, az informatikai szakterületek ismerete csak ezek után következik. A magyar CIO valóságos superman kéne, hogy legyen a megfogalmazott elvárások alapján. Az informatikai és az üzleti területek vezetői a hangsúlyokat máshogyan látják. Ott, ahol hagyományosan az üzleti vezetők tevékenykedtek, nem tartják fontosnak, hogy a CIO-k megjelenjenek. Pedig a CIO-nak éppen az elvárt üzleti orientáció miatt szakértelmet kell mutatni ezeken a területeken is. Azaz az informatikai vezetőnek képesnek kell lennie létrehozni a kapcsolatot az üzleti és informatikai terület között. Ezen területekre a legnehezebb szakembert kapni: IT-biztonság, első számú IT-vezető, architektúra-szakértő, szakterületi vezető, programozó és fejlesztő, illetve projektmenedzser a sorrend.
A Corvinus Egyetemen a gazdaságinformatikus képzés 7 félév (nappali és levelező) szakmai gyakorlattal, amelynek a mesterképzése további 4 félév szakmai gyakorlattal. Erre épülnek 2-4 féléves programok (informatikai menedzser, üzleti analitikák, executive MBA) szakmai tapasztalattal. A képzési struktúra tetején helyezkednek el a vezetői szakértői képzések. Erre jött létre a Corvinus-Computerworld Akadémia, amely moduláris felépítésben üzleti megoldásokkal, menedzsmenttel és az új technológiai trendekkel foglalkozik.
Hónig Péter, a jelenleg coachként, tanácsadóként tevékenykedő volt közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter elmondta, hogy a CIO helyzete attól függ, hogy a szervezetben a vezetői kompetenciája milyen, és ez nagyban függ a hierarchiában betöltött helyétől. A CIO-k 20%-a a CEO, 30%-a a COO, 40%-a a CFO alatt helyezkedik el. Ugyanakkor a kutatások azt bizonyítják, hogy a CIO-k megítélésében az informatikai hozzáértés 20%-ot, a kommunikáció ennek többszörösét nyomja a latban. Ezért a személyes fellépés és a kommunikációs teljesítmény rendkívül fontos a minél magasabb szintű elfogadottság kialakításában.
Ehhez egyszerű fortélyok is rendelkezésre állnak. Ilyen a SOFTEN, azaz smile (mosoly), open (nyitottság), forward step (fizikai közeledés), touch (érintés), eye (szemkontaktus), nodding (megértő bólintás) szabály betartása.
A vezetői pozícióhoz nem érdemes ragaszkodni minden határon túl. Fontos, hogy egy szakember megőrizze az integritását, szavahihetőségét, és referenciaként szolgálhassanak azok az évek, amelyeket eltöltött az adott munkahelyen.
A konferenciát kerekasztal-beszélgetések is színesítették a konferencia előadói és gyakorló CIO-k részvételével Mester Sándor, a Computerworld lapigazgatója, illetve Takács Tibor, a VISZ elnökhelyettese moderálása mellett. Ezeken egyebek mellett kifejtették a véleményüket az IT-vezetők várható feladatairól, amelyek között a legfontosabb helyet az üzleti értékteremtésben való részvétel és az üzleti területekkel való együttműködés kérdései szerepeltek. A konferencia végső kicsengése ezek alapján abban foglalható össze, hogy CIO-kra a jövőben is szükség lesz, de a szerepük és a feladatkörük jelentősen átalakul az új technológiák térhódítása és az üzleti értékteremtési folyamatokban való részvételük iránti igény felerősödése miatt.
