2019 fontos év a jóslatok szempontjából. Az 1982-es sikerfilm, a Szárnyas fejvadász negatív utópiája 2019-ben játszódik Los Angelesben. Egy évvel később, 1983-ban pedig Isaac Asimov is arról adott interjút a Toronto Starnak, milyen lesz az élet 2019-ben.
Az általuk megálmodott jövő elemei közül azóta több is valóra vált. Asimov jól előre jelezte például a számítógépek, sőt a mobilszámítástechnika elterjedésének mértékét és társadalmi hatását. Mind Asimov, mind a Szárnyas fejvadász pontosan felmérte, milyen mértékben változtatja meg a robotika és az automatizáció az irodai munkát és az összeszerelő üzemek működését. Lehet, hogy Asimov űrutazásokra és a Hold lakhatóvá tételére vonatkozó jóslatainak megvalósulása még várat magára, de a közelmúlt befektetéseit és fejlesztéseit tekintve, talán már ez sincs túl messze.
Ami a bioszintetikus anyagokból készült robotok és a szuperintelligencia ábrázolását illeti, a Szárnyas fejvadász nem volt annyira pontos, mint Asimov. Még elég nagy utat kell megtennünk ahhoz, hogy fel tudjuk építeni az ilyen robotok külső vázát, annak viszont már ma tanúi lehetünk, hogyan fejlődik számos területen egyre gyorsuló ütemben a mesterséges intelligencia. A fordulópont - az a szingularitás, ahol az MI túlhaladja majd az emberi intelligenciát - persze még messze van. Ugyanakkor az analitika, a képmanipuláció, a hangvezérlés és a videokommunikáció terén már messze túlteljesítettük a Szárnyas fejvadász prognózisát, és bizonyos mértékig a mobil és online élményt tekintve is ez a helyzet.
Távol áll tőlem, hogy magamat is hasonló kaliberű látnoknak gondoljam, de azért elmondom, mire számítok az előttünk álló évben és azon túl. Sokkal könnyebb feladat ez, mint 35 évre előre látni… Tekintve, hogy milyen sok előrejelzés elérhető manapság (köztük a Fujitsu kiváló szakértője, Mark Phillips gondolatai a felhőről), én most azokkal kezdeném, ahol elég nagy a bizonyosság, és később szólnék a vitatottabb várakozásoktól.
Ami kevéssé vitatott…
A DevOps fejlődése és a szakemberhiány nyomán egyre hangsúlyosabb törekvés lesz az érett fázisba kerülő innovációk, új koncepciók és üzleti alkalmazások azonosítása és éles bevezetése. A DevOps + Ops új lehetőségeket kínál a munkatársak átképzésére és a hagyományos műszaki részlegek tehetséges munkatársainak felvételére. Ennek hátterében az áll, hogy az IT-funkció egyre értékesebb szerepet játszik majd az üzleti terület által irányított IT-kezdeményezésekben, támogatni fogja a piaci megkülönböztetést és a jobb márkaélmény nyújtását. Persze a DevOpsnak is meglesznek a maga kihívásai… de erről kollégámtól, Nick Herberttől tudhatnak meg többet.
Arra számítok, hogy ez év végétől az MI-szakértők is részt vesznek a DevOps csapatok munkájában, tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia nyilvánvalóan nélkülözhetetlenné válik a differenciált fogyasztói élmény nyújtásához és az üzleti projektek lebonyolításához. Az MI-vel később fogok részletesen foglalkozni. Az egyéb üzleti-operatív jellegű (IoT) technológiai projektek elindulásával az IT-részleg is visszanyeri relevanciáját. A nagy tömegű operatív technológiát hasznosító IoT projektek például ma épp olyan nagy kockázatot jelentenek megfelelés, adatszivárgás és internetes biztonság szempontjából, mint a hagyományos IT-alkalmazások és -infrastruktúrakörnyezetek. A hálózatperemi eszközök felügyelete és a szervezet minden szintjén működő ipari technológia sok vállalatnál továbbra is tátongó biztonsági rést jelent. Mivel egyáltalán nem, vagy csak kevéssé hatékonyan javítják a firmware-hibákat, fejlesztik a biztonságot, kezelik a bejelentkezési adatokat és titkosítanak, fennáll a hírnévvesztés veszélye. Erre reagálva a biztonsági részleg valószínűleg ragaszkodik majd a fejlesztésekhez, az ilyen projektek pedig az IT segítségével valósíthatók meg gyorsan, költséghatékonyan és nagy léptékben.
A digitális alkalmazások ökoszisztémáiban nélkülözhetetlenné válik a tudatos biztonsági megfelelés. Amint arról Mark Phillips is szólt a felhőről szóló előrejelzésében, a felhőnatív alkalmazások fejlődésével egyre gyorsabb ütemben terjednek a valódi többfelhős szolgáltatások. Ehhez azonban arra van szükség, hogy API-ba integrált mikroszolgáltatásokon keresztül megvalósítsák az adatkezelés és az üzleti folyamatok kiszervezését. Amikor egy cég a világ bámely tájáról igénybe vehet ilyen alkalmazásokat, kihívást jelent a teljes ökoszisztéma kézben tartása. Hogyan kezeljük az adatokat a különböző felhőszolgáltatásoknál? Hogyan győződhet meg az ember arról, hogy mindig valamennyi szolgáltatása és platformja biztonságos? Hogyan állíthatja vissza a működést adatvesztés vagy -sérülés után? Ebből eredően azt várom, hogy a biztonsági szervezetek sokkal körültekintőbben járnak majd el az adatszivárgási és megfelelési kockázatokkal kapcsolatban a valódi többfelhős környezetben.
A fejlesztési folyamatokba be fogják építeni a fokozott biztonságtudatosságot, valamint bizonyos kötelező biztonsági ellenőrzőpontok alkalmazását. A jó fejlesztők többsége ekkorra már végez majd többrétegű biztonsági teszteket, pl. a SonarQube-ot használva a kód minőségének ellenőrzésére és az infrastruktúra-konfigurációt érintő biztonsági fejlesztések automatizálására. Ezt ma még sokan a véletlenre bízzák - ám ahogy felhő használata és ismerete terjed, sok biztonsági szervezet egyre szigorúbban jár majd el ezen a területen.
A felhőnatív előrejelzésekkel kapcsolatban még azt szeretném kiemelni, hogy bár sokan vezetnek be (számos szervezetnél már mainstreamnek számító) Kubernetes-alapú szolgáltatásokat, egyre inkább az Istióval, a Spinnakerrel és a konténeralapú alkalmazásplatformokat támogató egyéb nyílt forráskódú technológiákkal végrehajtott integráció és felügyelet felé fordul majd a figyelem.
A felhőalapú átalakulási programok gyorsulni fognak és direktebbé válnak. Nem elegendő kiaknázni a felhőre való átállásban rejlő előnyöket. Ha a szervezetek minden lehetőséget hasznosítani szeretnének, gyorsabb ütemben és szélesebb körben kell átalakulniuk, és a lehető legrövidebb időn belül növelniük kell rendelkezésre állásukat és agilitásukat. A költségmegtakarításhoz emellett magas szintű automatizációra, gondos licenckezelésre, a felhő szerver nélküli szolgáltatásainak igénybevételére, valamint az épp használaton kívüli kapacitás átméretezésére vagy kikapcsolására van szükség. Sokan már piacvezető felhőszolgáltatói környezetük jobb kezelésével legalább 30%-os hatékonyságjavulást érhetnek el.
A felhő "iparosodása" szükségszerű lesz, ahogy az üzletileg kritikus alkalmazások következő hulláma is átkerül a felhőbe. Ehhez megfelelő hozzáértésre és tapasztalatra lesz szükség. A fejlettebb szervezetek már erősen előrehaladtak ezen az úton, de sokan még a véletlenre bízzák a dolgokat, és csak a saját kárukon tanulnak.
Az Amazon Lambda szoftverének élre törésével gyorsul a szervermentes funkciók terjedése. A Lambda nyílt forráskódúvá alakulásával szélesebb körben el fog terjedni a szoftver a legtöbb felhőprojektben - hasonlóan ahhoz, ahogy ez a konténereknél a Kubernetesszel történt. Ma szinte minden AWS-projektben a Lambdát használják annak köszönhetően, hogy gyorsan és egyszerűen tudja rendezni a logikát az üzleti folyamatoknál és alkalmazásoknál. Megítélésem szerint a Lambdának egyelőre nem nagyon van e téren versenytársa. Lehet, hogy indul majd valamilyen közös kezdeményezés a Google-höz, a Microsofthoz stb. hasonló cégek részvételével, mivel a Lambda túlzott alkalmazásával a szervezetek túlságosan az Amazon felhőjéhez lesznek kötve.
Az MI terjedése népszerű jóslat. Természetesen én is arra számítok, hogy a technológia érésével a mesterséges intelligencia segít nagyobb értéket kihozni a legtöbb új üzleti projektből és javítani fogja a felhasználói élményt.
Ez a többség számára valószínűleg nem nagy újdonság. Hadd ássak ezért mélyebbre, és hadd mondjam el, hogy a megindokolható MI-t egyre gyakrabban alkalmazzák majd az etikailag kihívást jelentő használati területeken, például az egészségügy és a jog világában. Ehhez időre lesz szükség, de mindenképpen érdekes irány, ha a kiegészítő emberi gondolkodást és megértést egy olyan technológiai területre alkalmazzuk, amely az embernél nagyobb pontossággal tud eljárni például a rákdiagnosztika területén. A "humán + MI" párosban óriási lehetőségek rejlenek, és most már azt is ki tudjuk deríteni, miért javasol az intelligencia egy bizonyos eredményt, ezáltal javul a pontosság, még jobb lesz a helyes diagnózisok aránya, sőt akár teljesen nullára csökkenthető a téves diagnózisok előfordulása.
Ami a munkavállalók szempontjait illeti, tapasztalni fogjuk az intelligens munkahelyek előretörését, hangvezérelt parancsokkal, közvetlenebb élménnyel, alkalmazkodó munkakörnyezettel, ahol hangokat, színeket és illatokat is felhasználnak a dolgozói produktivitás javítására, vagy éppen az ügyfélélmény alakítására és tökéletesítésére. A hatékony hangvezérlés - és az otthoni környezetben már ma is elterjedt automatizáció - az irodai környezetet is eléri.
És ami vitatottabb…
Úgy gondolom, hogy a következők annyira nem fognak erőteljesen érinteni minket 2019-ben, ugyanakkor sokak számára elszalasztott lehetőséget jelenthetnek. Remélem, hogy olvasóim legalább néhányat kipróbálnak és tesztelnek majd ezek közül a megoldások közül, hogy 2020-ban vagy azt követően, a szélesebb körű elterjedéssel versenyelőny szerzésére használhassák fel őket.
A blokklánc felhasználása az üzleti folyamatok átláthatóságának javítására nagyon izgalmas elgondolás, de még gyerekcipőben jár. Az elosztott autonóm szervezetek (Distributed Autonomous Organization, DAO) koncepciójának alakulását azonban érdemes figyelemmel kísérni. Úgy gondolom, hogy az első DAO-k már az idén felhívják magukra a figyelmet a piacon.
A rendkívül közvetlen üzleti élményt nyújtó (immersive) alkalmazások az idén még nem terjednek el, de már jó úton haladnak efelé. Javaslom, hogy mindenki tegyen egy próbát a virtuális valóság, a vegyes valóság vagy a kiterjesztett valóság alkalmazása terén. Én a virtuális valóság nagy rajongója vagyok, és meggyőződésem, hogy erre különösen a kiskereskedelmi és a médiaszektorban érdemes odafigyelni, tekintettel arra, hogy máris kétmillió Sony VR-headset és több millió Google Cardboard van használatban a piacon. A Facebook Oculus és a hasonló alkalmazások bővítik az elérhető tartalmak körét, ezért arra számítok, hogy egyre többen fognak kísérletezni majd az értékesítéssel és a márkamarketinggel ezen a területen.
A közvetlen vizuális vagy vegyes valóságot megelőzve érkezik el az alkalmazások utáni (post-app) korszak, amelyben a hangalapú és kiterjesztett eszközök észrevétlenül beépülnek az életünkbe. Korai lenne megjósolni, pontosan hol kezdődik meg elsőként alkalmazásuk, de az bizonyos, hogy a pénzügyi szolgáltatások, az egészségügy, a kiskereskedelem és a vendéglátóipar szereplőinek érdemes fontolóra venniük az innovációs beruházásokat és kiemelten odafigyelniük az emberi interakciós élményre. Ezen a területen újfent az Apple, a Google és a Facebook dominanciája várható.
Egy másik fronton, a pénzügyi előrejelzések készítésnél és a befektetések tervezésénél feltétlenül változtatásokra van szükség. Minden vállalatnak termékközpontúbb szervezeti modellt kell magáévá tennie - és el kell távolítania a befektetési akadályokat a kisméretű, inkrementális funkciókra épülő termékfejlesztés útjából. Ezen a területen nehezen kiszámíthatóak a kiadások, mivel a felhőből nyújtott szolgáltatások és az új felhasználói élmények a költségek megugrásához vezetnek. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi részlegnek és a költségvetés gazdáinak változtatniuk kell a gondolkodásmódjukon, és korrigálniuk kell folyamataikat. Ellenkező esetben gátolni fogják az innovációt és fékezni a fejlődést, miközben a versenytársak teljes gőzzel haladnak előre. Módosítaniuk kell a pénzügyi előrejelzések készítésének gyakorlatát, és el kell sajátítaniuk a befektetési irányváltáshoz szükséges agilis gondolkodást.
A dolgozói elkötelezettség és önállóság erősítéséhez a tehetséges munkatársakat is máshogy kell kezelni. A legagilisabb szervezetek és startupok gyakran használják az OKR (célok és főbb eredmények) kitűzésének módszerét, hogy ezzel adjanak sorvezetőt a munkavállalóknak úgy, hogy közben felszabadítják őket a kívánt eredmények eléréséhez vezető legjobb módszerek megválasztására. Ez rendkívül eredményes módja lehet a csapatok irányításának.
És néhány "aktuális téma", amelyet érdemes figyelemmel kísérni - ezekkel kapcsolatban az év hátralévő részében friss hírekkel fogok szolgálni.
Izgalmas téma az intelligens(ebb) csapatszervezés, amikor a vállalat különböző területeiről, vagy még inkább az iparág vagy az ökoszisztéma más-más részeiről vonunk össze csoportokat. A scrum/agilis csapatok igénybevétele az eredmények és tevékenységek szerint szerveződő haknigazdaság (Gig Economy) kialakulásának kezdete. A scrum csapatépítés fejlődésének következő szakaszában lehetőség lesz arra, hogy a megfelelő erőforrásokat az ökoszisztéma vagy akár a világ bármely pontjáról bevonva hozzanak létre agilis, multidiszciplináris csapatokat. Ennek megvalósításához azonban először eszközökre, tapasztalatra és bizalomra lesz szükség - így ez a téma várhatóan 2020-tól és azt követően válik majd igazán érdekessé. Az új munkamódszer széles körű elterjedése pedig csak 2025 körül várható.
Végül pedig, vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről a kvantumtechnológiát. A radikálisan gyorsabb problémamegoldást ígérő technológia már ma is létezik és gyors ütemben fejlődik. Egyes vállalatok már jelenleg is óriási megtérüléssel alkalmaznak kvantumtechnológia által inspirált megoldásokat. Széles körű elterjedésüket gátolja a komplexitás és az, hogy az üzleti problémákat csak kivételes szakértelemmel lehet a kvantumszámítástechnikával feldolgozható matematikai problémákká alakítani. Az MI-hez és az analitikai eszközökhöz hasonlóan ez a feladat is egyszerűsödik, vizuálisabbá és absztraktabbá válik majd az idő előrehaladtával. Reálisan nézve a kvantumtechnológia érettsége és általános elterjedése 2025 körül lesz aktuális. De addig is érdemes foglalkozni vele, megvitatni az innovációs csapat tagjaival, hiszen az új technológia máris óriási előnyöket nyújt a pénzügyi szolgáltatási piac és a gyártóipar egyes szereplői számára.