Az Európai Bizottság pénteken küldte el a redmondi székhelyű Microsoftnak az úgynevezett kifogásközlését. A dokumentumban hivatalosan közzétették: az Európai Bizottság álláspontja szerint sérül a felhasználók választási lehetősége és az innováció azzal, hogy a szoftverszállító Windows operációs rendszerével együtt kínálja az Internet Explorer böngésző szoftvert.
Az Európai Unió azt követően indított eljárást a Microsoft ellen, hogy az oslói székhelyű rivális szoftverfejlesztő Opera Software ASA panaszt emelt az amerikai cég ellen, miszerint a Microsoft az operációs rendszerek terén elért domináns pozícióját arra próbálja felhasználni, hogy kiszorítsa a piacról a konkurens böngészőket.
Az Európai Bizottság véleménye szerint az Internet Exporer Windowshoz kapcsolása "torzítja a versenyt", és a Microsoft számára olyan "mesterséges disztribúciós előnyt ad, amivel más böngészők nem képesek felvenni a versenyt".
Az előzetes vádakra válaszul a Microsoft szóbeli meghallgatást kérhet; a versenyhatósági eljárás lezárására nincsen előre meghatározott határidő. A Microsoft közleménye szerint jelenleg tanulmányozzák a megállapításokat, és két hónapon belül válaszolnak azokra. A vállalat a közleményben hozzáteszi: a vállalat elkötelezett abban a tekintetben, hogy az üzletmenete megfeleljen az európai előírásoknak.
Évtizedes háború
A Bloomberg gazdasági hírügynökség emlékeztetett arra: az EU versenyellenes előírásait megsértő cégekkel szemben az éves árbevételük 10 százalékáig terjedő bírságot szabhatnak ki; a Microsoft forgalma az elmúlt üzleti évben mintegy 60 milliárd dollárt tett ki.
A világ legnagyobb szoftvergyártója már hosszú ideje "hadban áll" az Európai Unióval: a mostani ügyben már legalább egy éve nyomozást megelőző ügyekben többek között kimondták, hogy a Microsoft jogellenesen kötötte össze a Windows Media Player lejátszóját az operációs rendszerével. Ebben az ügyben az Európai Bizottság rekordösszegű, 497 millió eurós bírságot szabott ki a Microsoftra.
Az EU tervezett megoldási javaslata ugyanakkor további vitákat gerjeszthet. A korábbi ügyben a Windows operációs rendszer elválasztása a médialejátszótól kis piaci hatással járt, ugyanis a PC-szállítók továbbra is kínáltak olyan gépeket, amelyekre a Windows Media Playert feltelepítették. A Financial Times értesülései szerint a mostani ügyben éppen emiatt arra kötelezhetik majd a gépszállítókat, hogy a windowsos gépekre az Internet Exporer mellé a rivális böngészőket is telepítsék annak érdekében, hogy a fogyasztóknak több választási lehetőségük legyen.
A Microsoft dominanciája a böngészők terén az utóbbi években a versenyhatósági eljárástól függetlenül is folyamatosan olvad annak következtében, hogy a konkurens böngészők fejlesztői több innovációval álltak elő az elmúlt években. A webes statisztikákat összesítő NetApplications és a Xiti Monitor felmérései szerint az Internet Explorer a néhány évvel ezelőtti 90 százalék feletti piaci részesedése mára 70 százalékra, Európában pedig 60 százalékra esett vissza.
A nyílt forráskódú Firefox előretörése mellett tavaly újabb versenytárs jelent meg a Google személyében, amely a közelmúltban jelentette meg a Chrome böngészőjének végleges verzióját. Az előbbiek mellett növelte részesedését az Apple Safari és az Opera is.
Újabb huszonötmilliárdos közbeszerzés
Eközben itthon is újabb ügyben került a figyelem középpontjába a Microsoft: 25 milliárd forintos beszerzésre vonatkozó kiírást tett közzé a Miniszterelnöki Hivatal a Közbeszerzési Értesítőben. A feladat: a közhivatalok és iskolák korábban beszerzett szoftverlicenceinek bővítése, meghosszabbítása, valamint újak beszerzése - írta hétfői számában a Népszabadság.
Az államigazgatás, valamint az oktatási intézmények több százezer számítógépén immár évek óta szinte kizárólag a Microsofttól licencelt szoftverek futnak. A Miniszterelnöki Hivatal erre hivatkozva nevesítette a redmondi céget már a tavalyi - szintén 25 milliárdos - kiírásban is, hangsúlyozva, hogy "csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében" írták a felhívásba, hogy az Microsoft, vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciókra vonatkozik. Tavaly egy külön, 2,5 milliárdos keretszerződést írtak ki a Novell termékeire, vagy azzal egyenértékű licencekre, az idei kiírásban viszont egyesítették a kettőt, mindkét céget nevesítve.
A tavalyi tendert az úgynevezett nyílt forráskódú, vagyis szabadon terjeszthető és fejleszthető programok gyártói, illetve terjesztői a Közbeszerzési Döntőbizottságnál megtámadták. A 2008-as ajánlati felhívás ellen Morvayné Vígh Katalin jogorvoslati eljárást kezdeményezett - ő képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt a Közbeszerzések Tanácsában. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban úgy ítélte meg, hogy nem sérült az esélyegyenlőség elve, ezért a jogsértés hiányát állapította meg. A döntést Morvayné bíróságon támadta meg, első fokon azonban helybenhagyták a döntőbizottság ítéletét; a Népszabadság információi szerint a GVH valószínűleg fellebbez.
