Az Egyesült Királyság hatóságai 2016 óta használnak arcfelismerő alkalmazásokat, melyek elméletben segíthetnek a körözött személyek beazonosításában és elfogásában. A technológia komoly negatív visszhangokat váltott ki, ugyanis az azonosításhoz használt képeket sokszor engedély nélkül szerezték be hozzá olyan forrásokból, mint például a Facebook - ráadásul párszor rajtakapták a kapcsolódó szolgáltatókat, hogy nem is nyilvánosra állított képeket gyűjtögettek. Most az angol bíróság is kimondta, hogy a hatóságok által használt algoritmusok sértik az emberek magánélethez való jogát.
Az arcfelismerő rendszerek tesztüzemben, de már élesben működtek a bűnüldöző szerveknél, azonban most ezt is fel kell függesszék, ugyanis jogvédő szervezetek a bíróságon egyetlen magánszemély panasza alapján megtámadták a technológiát, és megnyerték a pert. A mostani ügyben konkrétan említett megoldásokat Londonban és Nyugat-Walesben használták, azonban hosszas tesztelések után sem működtek megfelelően. A Londonban működő rendszerről egy független tanulmány azt állapította meg, hogy 81 százalékos hibaaránnyal dolgozok, pedig erről a londoni hatóságok azt állították, hogy jóval alacsonyabb. A hiba egy ilyen program esetében azt is jelenti, hogy ártatlan állampolgárokat kever össze bűnözőkkel, akiknek ebből meglehetősen sok kellemetlenségük származhat a továbbiakban.
Idén a korábban használt programokról átváltottak a Clearview AI nevű algoritmusra, mely a biztonsági felvételeket és az interneten található képeket hasonlította össze, hogy beazonosítsa a személyeket. A módszer meglehetősen nagy negatív visszhangot váltott ki, hiszen a képek sokszor a közösségi oldalakról származtak, ami már egy meglehetősen technokrata disztópia képét vetíti előre, melyben az embereket folyamatosan, tudtuk nélkül megfigyelik a hatóságok.
A brit döntés láncreakciót indíthat el világszerte a hasonló technológiák használatával kapcsolatban - ehhez képest érdekes, hogy egyetlen embertől indult el a per gondolata: egy Ed Bridges nevű brit állampolgár magánéletének megsértésére hivatkozta fogta perbe az ország hatóságait az algoritmus használata miatt, őt segítették jogvédő szervezetek a procedúra során. A bíróságok nemrég Bridgesnek adtak igazat és felszólították a rendvédelmi szerveket, hogy függesszék fel a technológia használatát. Mindez a felfüggesztés persze valószínűleg nem végleges, hiszen a mesterséges intelligencián és arcfelismerésen alapuló algoritmusok valóban nagy segítségére lehetnek a bűnüldözés során, viszont a mostani eset után csak úgy lesznek használhatók, hogy minden szempontból jogszerű keretek közé szorítják az adatgyűjtést és a használatot.
