A Kecskeméti Járási Ügyészség vádat emelt egy Somogy vármegyében élő férfi ellen, aki több mint két éven keresztül valótlan hirdetésekkel csapott be vásárlókat. Az elkövető különböző online piactereken kínált - soha nem létező - termékeket: szaloncukrot, súlyzókat, futópadot, mobilházat, sőt, főként dióbelet. A vevők vagy előleget, vagy a teljes vételárat előre utalták - összesen több mint 10 millió forint értékben.
A pénzeket nyolc különböző bankszámlára kérte - ezek közül három a saját, öt pedig az élettársa nevén volt. A nő tudott a csalásokról, de aktívan segítette a tranzakciók lebonyolítását, így pénzmosással vádolják.
A történet nemcsak bűnügyi érdekesség, hanem technológiai tanulság is. Az eset rávilágít arra, hogy a felhasználók gyakran túlságosan bíznak az online piacterekben, miközben az eladók ellenőrzése nem mindig kellően szigorú. Habár számos oldal kínál értékelési rendszert, tranzakcióvédelmet és panaszkezelési lehetőséget, a csalók kreatívan kerülik meg a szabályokat.
Az ilyen visszaélések elleni fellépéshez szükség lehet:
- automatizált, mesterséges intelligencián alapuló hirdetésszűrésre, amely kiszűri a gyanús termékeket vagy hirdetési mintázatokat;
- erősebb felhasználóazonosítási eljárásokra, különösen eladók esetében;
- valós idejű figyelmeztetésekre, ha egy profilhoz szokatlan pénzmozgás vagy hirdetésminta társul;
- a digitális pénzforgalom szigorúbb felügyeletére, különösen a több számlán átívelő átutalások esetén.
Bár a jogi felelősséget az igazságszolgáltatás fogja kimondani, a megelőzésben a platformüzemeltetők és a felhasználók is kulcsszerepet játszanak. Az ügyészség szerint az elkövető 35 embert tévesztett meg, 5000 és 1,37 millió forint közötti összegeket kicsalva.
Az eset újabb figyelmeztetés arra, hogy az online vásárlás során a megelőzés, az ellenőrzés és az informáltság az első védelmi vonal. A digitális világban való biztonságos navigáláshoz szükség van nemcsak fejlett technológiákra, hanem tudatos és körültekintő vásárlói magatartásra is.
