Az orosz internetfelügyelet, a Roszkomnadzor jogi problémákra hivatkozva korlátozta a Signal üzenetküldő alkalmazáshoz való hozzáférést.
A Signalt sokáig biztonságos üzenetküldő eszközként reklámozták, de kritikusai arra figyelmeztettek, hogy az amerikai hírszerzés finanszírozásával fejlesztették ki és tartották életben.
A Roszkomnadzor pénteken a médiának adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a tiltás "az orosz jogszabályok követelményeinek megsértése miatt történt, amelyek végrehajtása szükséges ahhoz, hogy megakadályozzák az üzenetküldő felhasználását terrorista és szélsőséges célokra".
A nyilatkozat néhány órával azután érkezett, hogy az alkalmazás orosz felhasználói elkezdtek panaszkodni az üzemzavarokra.
A Signalt egykor az NSA informátora, Edward Snowden és a technológiai mogul Elon Musk is ajánlotta, mint a hírszerző ügynökségek kíváncsiskodó szemei elől elzárt üzenetváltási lehetőséget. Az alkalmazással kapcsolatos aggodalmak azonban majdnem ugyanilyen régre nyúlnak vissza.
Az Open Technology Fund, amely a 2010-es évek elején a Signal fejlesztőjének kezdőtőkét biztosított, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának programja volt, Hillary Clinton akkori külügyminiszter "Internet Freedom" kezdeményezése keretében. A New York Times szerint Washington arra törekedett, hogy "árnyék internet- és mobiltelefon-rendszereket hozzon létre, amelyeket a másként gondolkodók az elnyomó kormányok aláásására használhatnak, például színes forradalmakkal".
2017-ben a WikiLeaks feltárta, hogy a Signal titkosításait a CIA könnyen megkerülheti a Vault7 nyilvánosságra hozatalában leírt hackereszközökkel. 2022 januárjában a svájci hadsereg adatvédelmi aggályokra hivatkozva betiltotta a Signal, a WhatsApp és a Telegram használatát.
A Signal amerikai kormányzati finanszírozása a jelentések szerint tavaly decemberben elfogyott, és az alkalmazás küszködött fennmaradásával. Musk, aki 2021-ben támogatta az alkalmazást, májusban figyelmeztetett az "ismert sebezhetőségekre", amelyeket "nem kezeltek".
Az orosz hatóságok az elmúlt években számos nyugati internetes platformmal szemben igyekeztek fellépni, általában adatvédelmi aggályokra, valamint az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos ellenséges politikájukra és cenzúrájukra hivatkozva.
