Izrael frissítette azoknak az országoknak a listáját, amelyeknek az izraeli vállalatok kiberbiztonsági eszközöket adhatnak el. Az eddigi 102-ről 37-re csökkent a kedvezményezett országok száma - számolt be az izraeli Calcalist pénzügyi portál. A hírt a Reuters hírügynökség is kiadta. Az új lista az Egyesült Államok és Kanada mellett főként nyugat-európai és EU-s országokat tartalmaz, de Magyarország nincs közöttük. Konkrétan Magyarországról nem ír a cikk, de annak tükrében, hogy a Pegasus kémszoftver körül kialakult itteni botrány miatt a termék gyártója, az NSO a szerződésbontás lehetőségét is belengette, elképzelhető, hogy ez is szerepet játszhatott a döntésben. A lap által közölt indoklás is erre enged következtetni.
A november elején közzétett frissített listán nem szerepelnek olyan országok, mint Marokkó, Mexikó, Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek, amelyek a jelentések szerint azon országok közé tartoznak, amelyek támadó kibereszközökhöz jutottak az NSO-tól. A vállalat nem erősítette meg, hogy mely országokkal kötött üzletet, de azt állította, hogy csak a védelmi minisztérium által jóváhagyott országoknak adott el. Feltételezve, hogy ez az állítás igaz, úgy tűnik, hogy Izrael nagyon engedékeny volt a kibereszközök értékesítéséhez szükséges engedélyek megadásában, és tudott az NSO által végrehajtott összes értékesítésről.
Az új lista jelentősen megnehezíti az izraeli kiberbiztonsági vállalatok dolgát, különösen azokét, amelyek támadó kibereszközöket értékesítenek, és olyan országokban tevékenykednek, amelyekben totalitárius rezsimek vannak, vagy ahol az emberi jogokat megsértették.
Az izraeli kiberbiztonsági ágazat jelenleg 10 milliárd dollár éves bevételt termel, és a támadó kibereszközök vélhetően az eladások 10 százalékát teszik ki. Az összes kiberbiztonsági vállalat mintegy 13 százaléka Izraelben működik, és az ágazatba irányuló összes befektetés 29 százaléka izraeli vállalatoknál landol.
Nem világos, hogy a lista megkurtításának egyik oka az volt-e, hogy a védelmi minisztérium tudott arról, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium azt tervezi, hogy az NSO-t és az izraeli Candirut felteszi a kereskedelmi feketelistára. Az amerikai hivatal e hónap elején azt mondta, hogy az NSO és a Candiru kémszoftvereket értékesített külföldi kormányoknak, amelyek az eszközöket kormányzati tisztviselők, újságírók és mások megcélzására használták.
A védelmi minisztérium a Calcalistnak kifejtette, hogy Izrael folyamatosan felülvizsgálja a védelmi exportjának, beleértve a kibertermékek exportjának felügyeletére vonatkozó politikáját. Csak kormányzati szervezetek számára engedélyezi e kibertermékek exportját. Ezeket az eszközöket csak törvényes módon, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem céljából használhatják fel. A beszerző országnak erre kötelezettséget kell vállalni. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a beszerző ország nem az engedély feltételeinek megfelelően vagy nem a beszerző ország kötelezettségvállalásnak megfelelően használja a terméket, akkor [Izrael] a megfelelő eljárást kezdeményezik.
A frissített listán ezek az országok szerepelnek a Calcalist szerint: Ausztria, Olaszország, Izland, Írország, Észtország, Bulgária, Belgium, az Egyesült Királyság, Németország, Dánia, Hollandia, Görögország, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Liechtenstein, Málta, Norvégia, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország, Portugália, Finnország, Csehország, Franciaország, Horvátország, Ciprus, Románia, Svédország, Svájc, Ausztrália, India, Japán, Új-Zéland, Dél-Korea, Egyesült Államok és Kanada.
