Elsősorban a titkosszolgálatok megfigyeléseitől kívánja védeni az európai lakosságot az Európai Parlament, ezért szigorúbb adatvédelmi szabályok elfogadását tervezte. Az amerikai titkosszolgálatok megfigyelési gyakorlatát Edward Snowden leplezte le, és az ezen ügy miatt kirobbant botrány volt az ok, amiért a parlament szükségesnek ítélte a törvények újragondolását, szigorítását.
Az adatvédelem reformja az állampolgároknak több jogot ad:
- legyen lehetőségük véglegesen törölni az adatokat;
- más szolgáltatóhoz történő átköltöztetés "history" nélkül;
- joguk van megtudni, ki próbálta illegálisan megszerezni adataikat;
- a cégeknek 24 órás bejelentési kötelezettséget ír elő, ha adatbázisaikat támadás érte, hogy az adatok tulajdonosai minél előbb megtehessék a megfelelő intézkedéseket;
- tagországok szabályozó hatóságai meghatalmazást kaptak az adatok kikényszerítésére;
- a szabálysértők az eddiginél komolyabb büntetésre számíthatnak, amelynek mértéke elérheti éves bevételük akár 2 százalékát is.
Sokakban felháborodást keltett azonban, hogy nemcsak az adatkezelő vállalatokat perelhetik, hanem azokat a szervezeteket is, amelyek a cégek megbízásából ezen adatokat feldolgozzák.
Tagországonként eltérő előírások helyett az "egy kontinens, egy törvény" elv fog életbe lépni, azaz több tagállamban is működő cégnek elegendő csak a székhely szerinti adatvédelmi hatósággal tartani a kapcsolatot, mert a tagországi felügyeletek együttműködnek.
Félreértések adódnak az adatvédelemre vonatkozó törvények kapcsán, hogy európai, vagy amerikai környezetből szemléljük őket. A probléma abból adódik, hogy az európai, illetve az amerikai törvény teljesen különböző módon határozza meg a magánszférát és annak védelmét.
Amerikai megközelítés
Az Európai Közösség megpróbált megoldást kidolgozni arra, hogyan lehetne biztosítani, hogy az Egyesült Államokból működő cégek is megfelelő adatvédelmet tudjanak garantálni az európai felhasználóknak. Ennek eredményeként született meg a Safe Harbor nemzetközi megállapodás. Ehhez minden amerikai eredetű cég csatlakozhat, és bizonyítania kell, hogy megfelel az európai adatvédelmi előírásoknak. De van, amit a Safe Harbor nem garantál: mégis hozzáférnek a nemzetbiztonsági szervek a felhőben tárolt adatokhoz. Hogy miért? A Safe Harborben van egy mondat, miszerint "a törvény kivételt tehet", ez pedig azt jelenti, hogy például bűnüldözési, illetve nemzetbiztonsági ügy esetén felül lehet írni. Ezt a Patriot Act (hazafias törvény) engedélyezi. Tehát egy amerikai cég csatlakozása a Safe Harborhöz nem nyújt nagyobb védelmet adatbiztonság tekintetében egy európai felhasználó számára. Vagyis sajnos ez csak látszólagos intézkedés.
Európai megközelítés
Felhívják a figyelmet arra, hogy aki felhőszolgáltatást vesz igénybe, az bizonyos fokon elveszíti a kontrollt saját adatai felett. Hiszen korlátozott információkkal rendelkezik arról, hogy a szolgáltató pontosan hogy is kezeli adatait, milyen biztonsági megoldásokat alkalmaz, ki fér hozzá az adatokhoz. Mindezek ellenére azt kívánják elérni, hogy ugyanolyan adatbiztonságot tudjon nyújtani, mint amilyet a nem felhős környezet is garantál. Ügyelni kell arra, hogy kevésbé legyen kockázatos. Mindenben az európai szolgáltatásokat kívánja szabályozni, adatkezelésüket átláthatóvá és biztonságossá tenni, és az ezzel elért eredményekre hivatkozva az európai felhőszolgáltatások használatát népszerűsíteni.
Ha azt szeretné, hogy adatai biztonságban legyenek, próbálja ki felhőszolgáltatásunkat: https://www.arubacloud.hu/
