A program itthoni koordinátora, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat oktatói az 2015-ben 170 alkalommal 763 tanórát tartottak, összesen 20 006 felhasználónak. A nagy létszámú gyerekcsoportok - teljes gyereklétszám 17 069 fő - mellett 1136 szülőt és 1801 tanárt is sikerült elérniük, akik sok esetben meglepődve vették tudomásul, hogy a gyerekek mennyi problémával és kérdéssel szembesülhetnek az online világban.
Az előadások számos esetben kötetlen beszélgetésekké alakultak át, amelyeken az oktatók sok esetben javasoltak konkrét megoldást egy-egy problémára (hol jelenthetik be a káros tartalmat, hogyan kell módosítani a biztonsági beállításokat, milyen szűrőprogramot használjanak stb.).
A Városligeti Gyermeknapon májusban, két nap alatt közel 10 000 gyermek látogatta meg a Biztonságos Internet Sátor programját. Nyáron különböző táborokban tartottak foglalkozást az oktatók. A BalaBit Kft. és az Életrevaló Egyesület készített felméréseket az internetezési szokásaikról.
Balatonalmádiban, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával megrendezett VIII. Nemzetközi Médiakonferencián magyar médiaszakemberek mellett az INSAFE hálózat képviselői és Julie de Bailliencourt, a Facebook internetbiztonság-politikai menedzsere is részt vett, előadást tartottak a közösségi oldalak használatáról, a webes identitás és viselkedés kérdéseiről.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vállalta, hogy a 116-111-es hívószámon elérhető segélyvonalán fogadja a kifejezetten az internetbiztonsághoz kötődő kérdésekkel, az internethasználathoz kötődő rossz élményekkel egyedül maradó gyerekek, fiatalok, illetve aggódó felnőttek hívásait is. Tapasztalatuk szerint erre egyre nagyobb igény van. Tavaly összesen 26 518 alkalommal fordultak gyerekek a Kék Vonalhoz telefonon, chaten vagy az online levelező felületen. A szolgáltatást nagyrészt 12-18 év közötti kamaszok vették igénybe, de fiatalabb gyerekek, illetve velük kapcsolatban segítséget kérő felnőttek kérdéseit is fogadták. A legnépszerűbb csatorna változatlanul a telefon, de egyre több, összesen 2279 e-mailt is kaptak, ami több mint a duplája a 2014-esnek.
A tizenévesek identitásának, kapcsolatainak és közösségi életének alakulásában egyre nagyobb szerepet kap az online jelenlét. 2015-ben átlagosan több mint napi két beszélgetésben kapott főszerepet az internet, pontosan 707 ilyen konzultáció volt az évben. A legtöbben változatlanul az internetes ismerkedés, az online kapcsolatfenntartás dilemmái, nehézségei vagy éppen veszélyei miatt kértek segítséget. Egyre jellemzőbb az online ismerkedés, vagy a párkapcsolatok intimitásának, a szexualitásnak a neten való megjelenése, így a Kék Vonalhoz is többen fordultak olyan online helyzetekkel, amiben szexuális tartalmú üzenetek, képek bukkantak fel (szexting).
Az iskolai közösségi problémák, a kortárs konfliktusok gyakran nyilvánulnak meg a cyberbullying jelenségében. 2015-ben 267 online zaklatással, bántalmazással, megfélemlítéssel kapcsolatos megkeresés érkezett. Az internetbiztonsággal is összefüggő jellemző téma még a káros vagy akár illegális tartalmak bejelentése, erre a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bejelentő felületét, a Biztonságosinternet Hotline-t ajánlhatták. A szervezethez az online játékokkal, az internetfüggőség jelenségével kapcsolatos megkeresések is befutottak, továbbá a beszélgetésekben megjelent témaként az interneten olvasott hírek, információk hitelességének kérdése is.
A Hotline-ra összesen 1613 bejelentés érkezett, ebből 439, szexuális kizsákmányolásra utaló bejelentést továbbítottak az Országos Rendőr-főkapitányságnak. Darabszám alapján a rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom volt a második leggyakoribb bejelentési kategória (összesen 233). Erőszakos és zaklató tartalmak kategóriában 136 bejelentés érkezett. Ezeknek több mint 10 százaléka tartalmazott olyan információt, ami alapján a hotline rendőrségi feljelentést javasolt.
A Biztonságosinternet Hotline kiemelten figyel a pornográf tartalmak eltávolítására, ám ezek nagy része külföldi illetékességű, így a hotline-okat összefogó nemzetközi INHOPE szervezet közreműködését igényli. Tavaly az INHOPE hash-alapú adatbázisra tért át a korábban használt URL-alapú adatbázisról. Ennek - leegyszerűsítve - az a jelentősége, hogy tavaly novembertől minden bejelentett URL-t az új rendszer tartalomelemenként lement, és a hotline elemzők az adott tartalmakat (kép, videó) egyenként tudják kategorizálni, és minden egyes tartalomelem egyedi hash-értéket kap. A munka ugyan jelentős emberi erőforrást igényel, azonban hosszú távon ezeket a hash-értékeket a tartalomszolgáltatók felhasználhatják a rendszereik szűréséhez. Fontos megjegyezni, hogy a hash-értékből az eredeti tartalom semmilyen módon nem alakítható vissza.
