A Zoom Video Communications ugyan az Egyesült Államokban bejegyzett cég, de a San José-i központtal rendelkező vállalat sok szállal kötődik Kínához. Az alapítója eleve a Kínában született, de ma már amerikai állampolgársággal rendelkező Eric Yuan (eredeti nevén Yuan Zheng), aki 1997-ben érkezett a Szilícium-völgybe, majd csatlakozott a Cisco csapatához, ahol a Webex termékvonal alelnöki pozíciójáig jutott. Ezután alapította meg a Zoomot 2011-ben, és ugyan a cég vezetőségének több tagja amerikai, a vállalatot folyamatosan érik olyan vádak, hogy túlzottan összefonódik a kínai kormánnyal.
Az idei év elején már kipattant egy olyan botrány, mely szerint a Zoom "elfelejtett" szólni arról, miszerint a videós beszélgetések adatfolyamai kínai szervereken folynak át. Ezt végül gyorsan orvosolta a cég, és igyekezett hangoztatni, hogy a titkosított adatokat még így sem fülelhette le senki. Most viszont egy komolyabb vád is megfogalmazódott, amely szintén Kínához kapcsolódik.
Vezetői szintű kémkedés
A friss hírek szerint Brooklyn állami törvényszéke hivatalosan is vádat emelt Xinjiang Jin ellen, aki nemrég még a Zoom egyik fontos vezetői pozícióját töltötte be. Jin feladata többek között az volt, hogy egyfajta hivatalos közvetítőként segítse a cég és a kínai hatóságok kommunikációját és a vitás ügyek rendezését, viszont a vádak szerint ennél jóval többet is tett a távol-keleti diktatúra urainak.
A bírósági kereset azt állítja, hogy a vállalat kínai irodájában dolgozó vezető titokban együttműködött az ország hírszerzésével, akiknek készségesen átadta az általuk kért beszélgetések felvételeit, valamint egyes ügyfelek személyes adatait. Emellett pedig olyan tevékenységére is bizonyítékok vannak, miszerint közvetlenül megszakított és ellehetetlenített videós beszélgetéseket, amelyekben a kínai kormány számára "nem megfelelő" témákról volt szó, mint például a szólásszabadság kérdése.
Külön kitér a vádirat négy olyan videós meetingre, amelyet Jin megszakított, mivel a Tienanmen téri vérengzés 35. évfordulójával kapcsolatos témákat beszéltek meg benne a résztvevők. Ez az esemény a kínai diktatúra egyik kiemelkedően véres és megrázó jelenete volt, amikor 1989. június 3-án és 4-én a kínai hadsereg katonái megtámadták a pekingi Tienanmen téren április 14-én kezdődött diáktüntetés résztvevőit. A halottak számára vonatkozó különböző becslések kétszáztól tízezerig terjednek. Emellett azokban a napokban az ország több más településén is hasonló erőszakos katonai akciókra került sor azután, hogy a Szovjetunió és az európai keleti blokk gyengülésének hírére komoly népi mozgalom indult a többpártrendszer bevezetéséért és a demokratikus folyamatok beindításáért. A kínai vezetés azóta sem beszél a történtekről, és a beavatkozást szükséges lépésként könyvelte el.
Az amerikai nyomozás különösen gonosz módszerekre bukkant Jin tevékenykedése során: a vezető állítólag álneveken csatlakozott be, vagy csatlakoztatott be kínai ügynököket a megfigyelt beszélgetésekbe, majd pedig az innen szerzett adatokat arra használta fel, hogy az Amerikában élő kínaiakra terhelő bizonyítékokat biztosítson a titkosszolgálat számára. Akinél pedig ez a beszélgetéssel alapból nem sikerült, olyan helyzetekbe keverte a bújtatott résztvevők felhasználásával, mintha gyerekmolesztálásról vagy terrorizmusról beszélgetnének.
Érdekes módon a periratok nem említik konkrétan a Zoom nevét, csupán annyi szerepel bennük, hogy "egy amerikai telekommunikációs vállalat alkalmazottja" a gyanúsított, de a Zoom láthatóan elébe ment a problémának, és közleményben jelentette be, hogy egykori munkatársukról van szó, és az üggyel kapcsolatban minden szinten együttműködik a hatóságokkal, ugyanis a vádak alapján Jin a cég szabályzatait is megsértette. Vizsgálatukról annyit közöltek, hogy egyelőre "elenyésző mennyiségű kiszivárogtatott adatra és csupán néhány felhasználó személyes adataira" találtak bizonyítékot, és minden érintett felhasználó Kínában használta a szolgáltatást.
Törvényre törve
Az persze talán örökre titok marad, hogy valóban csak egy alkalmazott magánakciójáról volt szó, vagy esetleg a Zoom felső vezetésének tudtával és beleegyezésével történt mindez. Az viszont mindenesetre tény, hogy ha vezetői szinten "ártatlan" is a vállalat, még mindig egyike azoknak, akik képtelenek kezelni a kínai diktatúra szabályozásai és a szolgáltatásuk céljai közötti egyensúlyt. Sokan bírálják például a Google-t is azért, mert a kínai felhasználók számára a kormány igényeinek megfelelően szűrt keresési találatokat biztosít és blokkol olyan oldalakat, amelyek az országban hivatalosan nemkívánatosak. Ha egy tech-cég esetleg megpróbál külön utakon járni, akkor a hivatalos érvelés az, hogy "minden nemzetközi szolgáltatásnak be kell tartani egy adott ország hatályos jogrendszerét és törvényeit", ami persze burkoltan azt is jelenti, hogy vagy tetszenek engedelmeskedni, vagy lehet szépen elkullogni egy potenciálisan milliárdos felhasználói bázist kínáló piacról. És persze végül szinte mindenki beadja a derekát...
