Úgy fest, hogy a gyártók arra a szegmensre koncentrálnak, amely az iparágban egyedüliként ért el növekedést 2008-ban. A Lenovóról a tajvani beszállítók kiszivárogtatták, hogy olyan netbook piacra dobását tervezi, amely "kilóg" az Intel netbookokról készített definíciójából. Az Intel és az LG együttműködése révén megszületik az első fecske, és az Intelnek a platform bejelentése óta dédelgetett tervei szerint az Atom versenyre kel a mobilpiacot uraló ARM-mal.
Lehet egy hüvelykkel és néhány megahertzcel több?
A tajvani beszállítók szerint a Lenovo egy Intel Atom N280-ra épülő, 12 hüvelykes kijelzőjű netbook piacra dobására készül. A források már a gép nevét is tudják: IdeaPad S20. A lépéssel a Lenovo egyfelől pluszt kínál a konkurensek tíz hüvelykes kijelzővel szerelt gépeihez képest, és ezért abban bízik, hogy vásárlókat nyer vele. Ugyanakkor az Intel specifikációik szerint az S20 már nem netbook, hanem noteszgép.
Ezzel a Lenovónak jó esélye van arra, hogy az Atom N280-at és a hozzá tartozó lapkakészletet nem azon az áron kapja meg, mint a hasonló kaliberű gyártók, hanem annál darabonként 10 dollárral drágábban - gyakorlatilag a nagykereskedelmi listaáron. A források már az S20-as árát is tudni vélik, ami természetesen magasabb, mint a 10 hüvelykes IdeaPadé vagy a hasonló méretű kijelzővel szerelt konkurens modelleké: Windows XP-vel körülbelül 586 dollár, azaz nagyjából 135 ezer forint.
A források már tudni vélik az első, Atom N280-val szerelt konkurens netbookok árát is. A 10 hüvelykes kijelzőve, de optikai meghajtóval is rendelkező Asus Eee PC 1004DN 379 dollárba, azaz nagyjából 88 ezer forintba kerül majd. Az Acer egyes piacokon már forgalmazza az Aspire One 103-as modellt, melynek a kijelzője 10,1 hüvelykes, maga a gép az új Atom verzióra épül, és opcionálisan 3G-modullal is ellátható. Ennek ára körülbelül 17 ezer tajvani dollár, azaz cirka 115 ezer forint.
Atom az LG okostelefonban és MID-ben
Az Intel és az LG a héten zajló Mobile World Congressen jelenti be együttműködését. A következő 18 hónap alatt az LG Electronics piacra dobja az első MID-jét (Mobile Internet Device) és okostelefonját, melyek az Intel Atom platformjára épülnek. A még névtelen okostelefonba és MID-be az Intel Moorestown kódnevű platformja kerül. Az előbbin a Moblin, egy Linux-alapú, kifejezetten mobiltelefonokra szabott operációs rendszer fut majd, és az Ericsson 3G-s technológiájára épül. Először a MID érkezik majd a piacra, míg az okostelefonra 2010-ig kell várni. A platform szíve a Lincroft kódnevű system-on-a-chip megoldás, mely a 45 nanométeres gyártástechnológiával készülő Atom processzoron alapul.
ARM vs. Atom
Míg az Atom processzor a jelenlegi piaci penetrációt tekintve leginkább a netbookokhoz köthető, az Intel a piacra dobása óta dédelgeti a terveket, hogy a segítségével meghonosítja az x86-os technológiát a MID-ekben és az okostelefonokban. Az vállalat már korábban is szeretett volna belépni az ARM dominálta mobiltelefon- és okostelefon-piacra, de igencsak minimális sikerrel. Az Atom révén olyan konkurenciával készül megküzdeni, mint a Qualcomm - mely mostanság vásárolja meg az AMD mobiltelefonokba szánt processzorok fejlesztésével foglalkozó üzletágát -, a Samsung, a Texas Instruments, a Freescale és mások.
A 32-bites ARM leginkább alacsony étvágya miatt domináns a mobil elektronikai eszközök piacán. 2007-ben a mobiltelefon-piacon egymilliárd darab készüléket értékesítettek, amiből körülbelül 98 százalékos volt az ARM processzorok részesedése. Ugyanakkor az összes beágyazott alkalmazásban - például PDA-k, hordozható digitális médialejátszók, merevlemezek vezérlőelektronikája, hálózatos átjárók és útválasztók, lézernyomtatók - dolgozó 32-bites RISC CPU 75 százaléka is ARM. Kínában még belső piacra szánt, szuperolcsó netbookot is kínálnak ARM-alapokon.
Kemény menet lesz
Az Intelnek és az LG-nek meg kell győznie a mobilszolgáltatókat, hogy támogassák az új eszközök értékesítését. Ez közel sem reménytelen, hiszen minden felmérés azt mutatja, hogy a világ vevő az internet elérését lehetővé tévő mobileszközökre. "Az Intel változatlanul az egyik legfontosabb innovátor a piacon" - nyilatkozta Jim McGregor, az InStat elemzője. "Az Atom CPU sikeres, és Moorestown platformmal az Intel olyan piaci szegmensben próbálja bevezetni, ahol versenyképes mobil megoldás lehet. Hogy az Intelnek van-e valamilyen különleges előnye az ARM-mal szemben? Nincs. A cégnek nem áll kapcsolatban a teljes ökoszisztémával."
Ugyanakkor az Intelnek olyan adui vannak a kezében, mint a marketingre fordítható bankjegykészlet vagy jelentős kutatási és fejlesztési háttár, melynek segítségével képes gyorsan és hatékonyan képes megoldani műszaki problémákat. A legfontosabb talán mégis az ARM-al szemben több évtizedes múltra visszatekintő, x86-os architektúrával kompatibilis alkalmazások óriási tömege.
Minden amit a Moorestown tud
Míg az LG MID-jéről nem ismertek az olyan alapvető információk, mint az ár és a piacra dobás dátuma, annál több tudható magáról a Moorestown platformról. Az Intel Lincroft SOC (System on Chip) terve a 45 nanométeres technológiával készülő CPU, grafikus vezérlő, memóriavezérlő, videókódoló és -dekódoló technológiák kombinációja egyetlen csomagban. Ezt egészíti a Langwell kódnevű I/O hub, ami a vezeték nélküli hálózati vezérlőket, a kijelzőt és a háttértárakat illeszti.
A Moorestown platform számos vezeték nélküli technológiát képes támogatni, beleértve a 3G-t, a WiMax-ot, a GPS-t, a Bluetooth-t és a Wi-Fi-t. Az Intel az Ericcsonnal is is nyélbe ütött egy megállapodást: a svédek HSPA (High-Speed Packet Interface) technológiát biztosítanak a platformhoz, így kerül az Ericcson 3G modulja az LG MID-be.
Annak érdekében, hogy az Intelnek esélye legyen az ARM-mal szemben az okostelefon-piacon, a cégnek le kellett tornásznia x86-os platformjának fogyasztását az 1 watt alatti tartományba. Jelenleg az Intel inkább keveset, mint sokatmondóan azt állítja, hogy a Moorestown üresjárati fogyasztása tízszer alacsonyabb, mint a cég korábbi MID platformjáé, és hogy még tovább szeretné csökkenteni a fogyasztását - ezzel együtt konkrét fogyasztási értékekről nem beszél.
MID nyílt forráskódra építve
Az MWC-n esedékes bejelentés szerint az LG MID-je az Intel által fejlesztett, nyílt forráskódú, Linux-alapú Moblin operációs rendszerre épül. Persze közel sem biztos, hogy az LG emellett marad, és nem néz más megoldás után. "Jelenleg a készülékgyártók teljesen ismeretlen vizekre eveznek az új termékekkel, ráadásul az egyik legkíméletlenebb piacon. Megpróbálkoznak a Moblinnal, az Androiddal, az x86-tal és az ARM-mal is" - tette hozzá McGregor.
