A VIA történetében nem az OpenBook az első szabadon használható noteszgép-terv, de mindenképp ez az, ami a jó időben van a jó helyen. A Creative Commons Attribution ShareAlike 3.0 licencszerződés lehetőséget ad rá a VIA partnereinek, hogy szabadon felhasználhassák az elkészített terveket, ugyanakkor a piaci követelményeknek, vagyis a célzott felhasználói csoport igényeinek megfelelően átalakíthassák azt.
Az eredeti tervek szerint az OpenBookban a VIA 1,6 gigahertzes C7-M processzorra dolgozott a VX800-as chipset és az S3 Chrome9-es sorozatú grafikus vezérlő mellett. A nálunk vendégeskedő darabban azonban már a VIA új Nano processzorának 1,3 gigahertzes változatát építették. (VIA Nano - Intel Atom összehasonlító tesztünket elolvashatják itt.)
A gépben a Wi-Fi "g" és a Bluetooth az alapértelmezett zsinór nélküli kommunikációs eszközök, de az OpenBook terve opcionálisan lehetőséget ad Wimax, AGPS és 3G támogatás kiépítésére is - ezek a jelenleg piacon lévő netbookok többségében még nem állnak rendelkezésre. A gép kijelzője 8,9 hüvelykes, 1024×600 képpont felbontású, és a Chorme9 grafikus vezérlő révén minden további nélkül képes HD videók lejátszására.
A mindössze egy kilogram tömegű OpenBook memóriája 2 gigabájtig bővíthető DDR2 modulokkal. A gép a gigabites Ethernet vezérlőn kívül három USB 2.0-s kapu, hangszóró ki- és mikrofon bemenet, analóg VGA kivezetés, valamint négy az egyben memóriakártya-olvasó segítségével képes kommunikálni a külvilággal, illetve a perifériákkal.
A konkurens netbookokhoz hasonló méretű - 240 x 175 x 36,2 milliméteres - gépre nagyon pici gombokkal ellátott billentyűzetet építettek, ami tíz ujjas gépelésre nehezen alkalmas. Tapipadja is nagyon apró, de lévén ez szintben van a gép műanyag borításával, a teljes felülete használható így nem tűnt veszedelmesen kényelmetlennek. Érdekesség, hogy 2,1 megapixeles webkamerája nem csupán a kijelző felé, de a külső borítás felé is "lát". Így könnyű a gépet "videódiktafonnak" használni és előadásokat rögzíteni a segítségével.
A gépren Windows XP futott, és teljesen elégedettek voltunk 30 másodperces bootolási idejével. Az is megnyerő volt, hogy mennyi idő alatt indulnak el a telepített alkalmazások - mint ahogy a már említett tesztünkből is kiderült, a Nano abszolút versenyképes alternatíva az Intel Atomjával szemben. Az OpenBook egyetlen negatívuma, hogy nehéz szétnyitni a csukott állapotban lévő gépet: igazán nincs fogás sem az alsó, sem a felső részén, így a hölgyek hosszú körmökkel előnyben vannak. Remélhetőleg ezt a hátrányt az OEM-ek is felismerik, és termékeiken majd orvosolják. (Nálunk a VIA referencia mintadarabja járt.)
Mint megtudtuk, a VIA Nano processzorokat már el is kezdték gyártani, így az OpenBookra épülő első netbookokat karácsony környékén láthatjuk viszont az üzletekben, különböző OEM-ek tálalásában. Az OpenBook-alapú gépek ára a piacon lévő többi netbook árszintje körül várható, de természetesen minden a felszereltség függvénye.