Nincs vége, csak nem szűnik a járvány, és ebben a helyzetben minden, a nemzeti össztermék előállításán munkálkodó állampolgáráért, kisdedért, óvodásért, iskolásért és nyugdíjasért felelős kormány kénytelen szigorítani az érintkezés szabályain. Egy évvel ezelőtt még a papírból készült orvosi maszk hordását szorgalmazták, most már FFP2-est emlegetnek. Legalábbis április 7-ig minden családban otthon maradnak a gyerekek, bezárnak a nem létfontosságú holmikat áruló boltok, a magánkórházak kivételével szünetelnek a szolgáltatások, futópadok helyett csak szabad levegőn mozoghatnak a konditermek megszállottjai, szigorodnak a határátlépés szabályai, és - egy jó hír a végére - a bértámogatást kiterjesztik azokra a szektorokra is, amelyeket most be kellett zárni.
Fejben már megvolt ennek a két hasábnak a vázlata, amikor beütött a - mellesleg előre látható - szigorítás. Arról készültem elmélkedni, milyen simán csúsztunk át az e-kereskedelembe, engedve a járvány szorításának, és mily örvendetes, hogy tavaly a 60 feletti korosztály nagy része is belekóstolt a virtuális boltok választékába, vásárolt online olyan terméket, amit korábban nem; mennyire szívet dagasztó, hogy a magyar vásárlók többsége a pandémia közepette is fontosnak tartotta, hogy vásárlásával a hazai gazdaságot segítve magyar terméket rendeljen - legalább egyszer.
Varázsgömbjükbe nézve az idézett felmérés készítői azt látják, hogy - amikor majd elvonul a járvány - nagyon sokan fognak visszatérni a most éppen bezárásra ítélt üzletekbe, áruházakba, de legalábbis online és offline egyaránt fognak vásárolni. A fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők többsége talán a webáruházakat választja majd, az idősebbek és az alacsonyabb jövedelműek, vidékiek lesznek konzervatívabbak (akárcsak az ország nagy dolgaiban). Erre a mentalitásra, az új kereskedelmi normákra pedig on- és offline csatornáikon egyaránt fel kell készülniük a piac szereplőinek.
Azoknak is, amelyek most éppen zárva tartanak. Lesz idejük stratégiát alkotni, ha életben marad a vállalkozásuk.
Két csoportra fognak oszlani a vásárlók: az egyik csoport tagjai a járvány miatt szeretnék majd a minimálisra csökkenteni a vásárlással töltött időt, ezért előzetesen vagy akár vásárlás közben mobilapplikáción derítik fel a kínálatot, és célzottan keresik az árut, míg a másik csoport a cetlire írt szokásos bevásárlólistával megy majd a boltba.
Van a varázsgömbben még egy érdekesség. Mégpedig az, hogy a karanténidőszak alatt a magasabb jövedelmű háztartásokban - idézem -, szemmel jól látható jövedelem halmozódhatott fel, amit ezek a háztartások korábban utazásra, étteremre, sportra költöttek, de a pandémia miatt nem került felhasználásra.
A felmérés tolmácsolói szerint nemhogy a magyar piacon is jelen van ez a vásárlói réteg, hanem megfelelő célzással és prémium termékkínálattal meg is lehet őket találni. Olyan finnyás vevőkről van szó, akiknek a megszólításához már elkelnek a mobiltelefonos applikációk, az 5G, a kevert valóság, a testre szabott marketingmegoldások vagy a csevegőrobotok - a megváltozott vásárlási szokások és igények kiszolgálói.
Jó volna, ha mindez igaz volna; ha évtizedeket ugrottunk volna át. A kiakolbólító valóság azonban az, hogy leggyakrabban a megszakadt ellátási lánc és a növekvő kereslet kielégítése jelentették a kezelésre váró problémákat, de sok helyen kihívásnak bizonyult a készletkezelés, az ügyfélszolgálat leterheltsége, illetve a kiszállítási kapacitási korlátok menedzselése is. Közepes és nagyvállalati partnereknél egyaránt.
Így vágunk bele az újabb, minden eddiginél komolyabb lockdown időszakába, amikor zárva lesz a fél ország, és minden józan gondolkodású állampolgár arra vár, hogy megkapja végre a koronavírus-oltást, lehetőleg olyan igazolással, amely az ütemezett nyitás után sem zárja ki a környező világból.
Cikkünk a Computerworld magazin 2021. március 10-ei lapszámában (LII. évfolyam 5. szám) jelent meg.
