Mint azt raklapnyi más elemzéshez hasonlóan az Accenture tanulmánya is leszögezi, a digitális világ vállalatainak versenyképességük fenntartása érdekében fókuszt kell váltaniuk, és egyensúlyt kell teremteniük saját értékeik, valamint a külső értékek között. Összefoglaló néven innovációs géneknek nevezik a szerzők azokat a mesterséges intelligenciával, elosztott főkönyvi rendszerekkel, kvantumszámítógépekkel, kiterjesztett valósággal és robotizálással erősített képességeket, amelyekkel felvértezve az eladók és szolgáltatók képesek a piac, a vevői oldal diktálta ütemben fejlődni, újítani, az elvárt ügyfélélményt megadni.
Konkrét példának Tim Berners-Lee új startupját hozza föl az Accenture. A világháló atyja a webet eredetileg a "lehetőségek hálójává" kívánta tenni mindenki számára. Inrupt nevű startupjával most olyan adat-összekapcsolási architektúrán, digitális burkon dolgozik, melynek révén az emberek jobban őrködhetnek saját személyes adataik felett, minthogy azok tárolása és hasznosítása webes gondolákban vagy kapszulákban, angolul podokban történik. Bárki bármikor visszavonhatja vagy törölheti majd a sajátjait, eldöntheti, honnan szolgáltassák a podjait, milyen vállalatok vagy gépek férjenek hozzájuk.
Egy egészséges versennyel jellemezhető - és tegyük hozzá: egészséges - világra előretekintve az Accenture kutatói szerint vége lesz annak a kornak, amikor a gyártók és szolgáltatók kész tények elé állíthatták ügyfeleiket. Immár ki kell majd érdemelniük a bizalmukat, a konkrét példánál maradva azt, hogy hozzáférést adjanak podjaikhoz.
Miközben igencsak fontosnak tartom az egyénnek az adataira vonatkozó önrendelkezési jogát, az adatgondolákról olyan városok jutnak eszembe, amelyekben a járványügyi szakemberek egyebek közt arra kíváncsiak jelenleg, ki és mikor hurcolta be a vírust, ki kivel és hol került érintkezésbe, adta vagy adhatja át másoknak a fertőzést. Ez pedig felveti azt a kérdést, hogy a vészhelyzetek felülírják-e az önrendelkezést; kell-e vészforgatókönyv a kapszulákhoz.
Míg a 2003-as SARS-járvány idején az üzleti vezetők még információhiányra panaszkodhattak, jegyzi meg Bob Violino, a CSO munkatársa, most inkább az információdömping okozhat nekik fejfájást. Alapos ellenőrzésnek kell alávetniük az információk forrásait, döntéseket hozniuk, a hitelesnek talált információk alapján tájékoztatniuk az alkalmazottakat, a beszállítókat, a partnereket és ügyfeleket. Mindeközben a világjárvány miatt legfőbb ideje felülvizsgálniuk az üzletmenet-folytonossági és a vészhelyzetekre vonatkozó terveiket.
Amikor és amennyiben új információk bukkannak fel, mihamarabb meg kell vizsgálniuk, azok mely cselekvési terveket vagy döntési mechanizmusokat érinthetnek. A szervezeteknek a kiberbiztonságért, a vészhelyzetek kezeléséért és a kockázatokkal kapcsolatos kommunikációért felelő csapattagokat összefogva kell határozott, összehangolt választ adniuk minden érdekelt félnek.
Fontos, hogy az üzletmenet-folytonossági tervben legyen alternatíva arra az esetre, ha az ellátási lánc szereplői kiesnek, az ügyfélkör egy része elérhetetlenné válik, a dolgozók nem tudnak bemenni a munkahelyükre. Egy világjárvány nem olyan földrajzilag elszigetelt esemény, mint egy természeti katasztrófa; a terveknek ilyen eseményekre is választ kell adniuk.
Minthogy a járvány lecsengésének idejét egyelőre senki sem merné megjósolni, a távmunka egyes munkakörökben még sokáig jelentős szerepet tölthet be, ezért időben fel kell mérni az ezt szolgáló informatikai infrastruktúra esetleges gyenge pontjait, illetve rangsorolni azokat, akik hozzáférhetnek a rendszerekhez.
Elhivatott alkalmazottak nélkül azonban a legjobb üzletmenet-folytonossági terv sem ér semmit, ezért a vezetésnek biztosítania kell őket és az ügyfeleket, hogy hűségüket és erőfeszítéseiket nagyra tartják, emlékeztet Violino. Ám az egyéneket és az üzleti eredményességet egyaránt próbára tevő válság egyúttal remek lehetőség a bizalom, a partnerség megerősítésére is. Arany János verssoraira visszatérve: "Légy ember, ha majdan azt az időt éred".
