Komor idők járnak. Elsőként a turizmust és a vendéglátóipart csapta földhöz a járvány, legkevésbé pedig azok az ágazatok senyvednek tőle, amelyeknél otthonról is elvégezhető a munka. Persze a hatékonyság csökkenése ezeknél is felmerül a kontroll elvesztése, a technikai eszközök újdonsága, a bezártságból eredő mentális problémák miatt, állapítja meg a GlobalData által közreadott felmérés; a pénzügyi és technológiai szektorban működő vállalatok vezetőinek több mint kétharmada tart negatív hatásoktól.
Meglehet, az első egy-két napot még jól viselik otthon az emberek, idővel azonban kezdenek hiányozni a megszokott arcok, a munkahelyi beszélgetések. Az egyedüllét a kreatív gondolkodásra sincs jó hatással, sokan küzdenek az időbeosztással, stresszesek lesznek az otthoni teendőktől.
Az iskolás és óvodás gyerekek most ott sivalkodnak a lakásban, nehéz megértetni velük, hogy a szüleik dolgozni mentek - jó esetben a másik szobába. A home office megvalósítása nem lehetséges tervezett napirend nélkül. Bele kell írni, mikor akarunk dolgozni, mikor töltünk időt a gyerekekkel, mikor étkezéssel. Érdemes a rendet a gyerekek napi rutinjához igazítani, és a munkát azokra az időszakra tenni, amikor ők alszanak vagy tanulnak, javasolja a Hays Hungary.
A munkára és a játékra fordított idő kialakult rendje megtanítja a gyerekeket arra, hogy aktívabban használják ki a maguk időszakait, türelmesen várják meg annak eljövetelét, és ne gyalogoljanak bele a szülők videókonferencia-beszélgetésébe. Ám ha ez mégis megtörténik, legyünk türelmesek, a kollégák és az ügyfelek is megértőek lesznek.
Amennyiben a járvány még sokáig tart, a mostani iskolások egész generációja nőhet fel ugyanolyan karantén-élményekkel szerte a világban. Élményközösségük, generációs identitásuk abból a közös tapasztalásból fakad, hogy most mindenkinek otthon kell maradni, az internet segítségével kell dolgozni, tanulni, tájékozódni és egymással kapcsolatot tartani. A bezárkózás mellett mindenki egy nagy közösség tagjává válik, a karantiniknek nevezett fiatalok életében fontos szocializációs szerepet betöltő iskolák jelenleg nem tudják ellátni feladatukat, helyüket a családok veszik át, fejtegeti az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Szabó Andrea.
Még érdekesebbé teszi a helyzetet, hogy a digitális oktatás éppen azoknak az eszközöknek a rendszeres használatát igényli, amelyektől eddig igyekeztek távol tartani őket a képernyőbámulást ellenző tanárok és szülők. Őket most a V generációs gyerekek taníthatják meg arra, hogyan kell ezeket alkalmazni. Ugyanakkor az online tudásátadás megváltoztathatja az iskolához és egymáshoz, a családhoz fűződő viszonyukat is. Greta Thunberg kortársaiban, akik a klímaválság miatt már megélhettek egy összetartozás-élményt, a karantén idejének végére megfogalmazódhat a generációs tudat, amely felnőtt korukban a tetteiket és döntéseiket vezérli majd.
A tanév végére, de legkésőbb jövőre pedig a just-in-time beszállításra épülő globális termelési modellről is eldől, tartható-e még, vagy alapjaiban változik meg a vállalatok működése; ugyanazokhoz a cégekhez áramlik-e a tőke, mint eddig, és hogy a szolidáris gondolkodás belefér-e a haszonmaximalizálásra és kármérséklésre törekvő kapitalizmusba.
Egyelőre azonban az a versenyfutás a legizgalmasabb, amely a rendkívül szapora, de épp annyira sérülékeny Covid-19 vírus és a tudomány között folyik, és jó érzés, hogy a küzdelemben a Folding@home akció keretében soha nem látott számítási kapacitás adódott össze, a Sztaki felajánlása pedig magyar szuperszámítógépet is bekapcsolt a vakcinák keresésébe.
