Ahhoz, hogy a szervezetek a digitális transzformáció felgyorsulását követően képesek legyenek informatikai rendszerüket felkészíteni a legújabb kihívásokra, a digitális pillangóhatás öt alapelvét kell szem előtt tartaniuk - olvasom a Liferay közép- és kelet-európai régiós vezetőjének írását. Balogh Zsolt szerint - az alábbiak az ő gondolatai - a Covid-19-járvány hatása nemcsak iparágakat írt át. A technológiai hátránnyal küszködő vállalatoknak a pandémia hatására gyorsítaniuk kellett rendszereik fejlesztését, így előfordulhatott, hogy hirtelen több energiát kényszerültek fordítani infrastruktúrájuk javítására. A kapkodásnak pedig az lett az eredménye, hogy költségkímélő megoldásként gyengébb architektúra mellett voksoltak a döntéshozók, vagy az agilis rendszerek helyett inkább a hagyományos elven működő technológia mellett kötelezték el magukat.
Ennek a sietségnek olyan hátulütői lehetnek a jövőben, mint például a folyamatok átláthatatlansága vagy a kommunikációs csatornák adatmegosztásának nehézkessége. Nem mindegy például, hogy automatizált biztonsági végrehajtási mechanizmusok és API-k segítik az új szoftverek integrálását, vagy inkább manuális mechanizmusok mellett döntenek, s így nagyobb valószínűséggel vonzanak be emberi hibákat. Ezek elkerülésére érdemes a döntéshozókat is kiképezni az aktuális technológiai megoldásokból.
Saját erőforrásaink használatára jó példa, amikor egy pénzintézet belső informatikai gárdáját vonta be ahhoz, hogy felépítse a bank digitális élményplatformját, amelyen keresztül kiszolgálta ügyfeleit. Ezzel a lépéssel kihagyhatóvá vált a beszállítói kör, és legalább három felesleges platformmódosítást sikerült elkerülni. Plusz eredmény, hogy a beruházás nem járt jelentős költségekkel.
Ugyancsak a bankszektorból kiemelt példa, amikor egy hitelintézet új toborzási munkafolyamatot hozott létre. A HR-csapat a megszerzett készségek elemzésére az oktatás és az operációkutatás területén alkalmazott Dreyfus-modellt használta fel. A módszertan segítségével a legtehetségesebb szakemberekre és képzésükre fókuszálhattak. A módszer hatékonyságát alátámasztja a McKinsey kutatása is, mely szerint egy szakértő fejlesztő nyolcszor olyan produktív, mint egy kezdő.
Kinek ne lenne ismerős a korábbi rendszerek toldozgatása-foltozgatása? Az örökölt rendszereket kell majd később integrálni az új rendszerekhez. Ez az átállás azonban sok fejtöréssel járhat. A teendő: érdemes modulárisan építkezni, hogy rugalmasan történhessen az integráció.
A felhasználók ma már lubickolhatnak a digitális élménygazdaságban, s az ebből az élményhalmazból kinyert adatok mára kincset jelentenek a vállalatoknak. Azonban ahhoz, hogy a cégek megszerezhessék a pozitív érzésekből, érzelmekből és emlékekből álló adatbázisokat, versenyezniük kell a vásárlók figyeleméért és idejéért. Ha az ügyfél azt érzi, hogy feleslegesen lopják az idejét, nagyon gyorsan el fog fordulni a szolgáltatótól. Ezért vált fontossá, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződjön a felhasználói vagy vásárlói élmények fejlesztésére a felhasználói élmény és a több tapasztalat elveinek elsajátításával.
Ahhoz, hogy egy vállalat digitális élményplatformja képes legyen maradandó élményeket szolgáltatni ügyfelei számára, a szervezet részlegei közötti csapatmunkára van szükség: biztosítani kell a megfelelő alkalmazási környezetet a vásárlói élmények felépítéséhez, át kell gondolni a felhasználói élmények fejlesztésének módszertanát, amit még több tapasztalattal kell bővíteni. Ezeknek az elemeknek az együttesével lehet maradandó emlékeket szolgáltatni a digitális élménygazdaságban.
Azok a vállalatok, amelyek kihasználják az élményplatformok kínálta lehetőségeket, a fejlesztéseket saját erőforrásból és átgondolt stratégia mentén oldják meg, nemcsak csökkenthetik költségeiket és kapkodás nélkül képessé válnak felzárkózni az állandóan változó fogyasztói elvárásokhoz, hanem ügyfeleiket is az elsők között nyerhetik meg - írja a szerző.
Idézet vége.
