Hamar maguk mögött hagyták a járvány kirobbanása utáni válságüzemmódot a vállalatok, a cégvezetők gyorsan kézbe vették a kezdeményezést, olvasom egy újabb globális felmérés bemutatásában. Ezúttal a Mazars nevű, Magyarországon is harminc éve jelen lévő könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat tette le hangulatjelentését az asztalra. Simán elmehetnénk mellette, ha nem volna benne pár meghökkentő megállapítás. Ezek egyike a női vezetőkről, a másik pedig a klímaváltozás fontosságának megítéléséről szól. De haladjunk sorjában!
Ellentétben a közvélekedéssel, 2020 nem minden ágazatban alakult kedvezőtlenül a vállalkozások számára, és lehetőségekből továbbra sincs hiány, állapította meg a globális üzleti hangulatot szondázó felmérés, a C-suite barometer. A cégvezetők többsége nemhogy nem tart a járvány negatív üzleti hatásaitól, de egyenesen növekedésre számít 2021-ben. A Mazarsnál sem titkolják: meglepődtek az eredményen, ám azt a következtetést vonták le belőle, hogy egy vállalkozás rugalmasságába, ellenálló képességébe befektetni mindig jó döntés.
Kirajzolódik a felmérésből az ív, amely mentén nyilván nem csak a megkérdezett vállalatok haladtak: a járvány első, tavaszi hulláma idején olyan rövid távú kihívásokra koncentráltak, mint a finanszírozás, a cég jó hírneve, és persze a munkavállalókat érintő egészségvédelmi kérdések. Az év közepére vették fel a kesztyűt, és kezdtek már 2021-re és a következő évekre tervezni. A stratégiaalkotásban egyre hangsúlyosabban jelentek meg az olyan témák, mint a kutatás-fejlesztés, az új termékek és szolgáltatások bevezetése, illetve a fenntarthatóság.
És itt jön az első furcsaság: a hosszú távú tervezésben a nők vitték a prímet - az év második felétől a női vállalatvezetők 65 százaléka helyezte át a hangsúlyt a hosszú távú befektetésekre, a hasonlóan reagáló férfi döntéshozók száma 6 százalékkal elmaradt ettől.
A következő érdekesség a klímaváltozás fontosságának megítélése: Európából nézve arra lehetett volna számítani, hogy a világjárvány rávilágít a probléma súlyára, és a vállalatvezetők akkor is komolyabban foglalkoznak majd a klímakérdéssel, ha saját cégüket nem érinti közvetlenül, illetve ha úgy ítélik meg, hogy már kellőképpen felkészültek rá. Nem így lett - a klímaváltozás az utolsó helyen szerepel a vállalatok fontossági listáján. Különösen fájó, hogy a közép-kelet-európai régióban csak a cégvezetők 10 százaléka említette a klímakérdést, ez pedig a Mazars szerint messze a legalacsonyabb arány a világon.
Árnyalja kissé a képet, hogy az év végén megismételték a felmérést, ezúttal kisebb körben, és jellemzően Nyugat-Európára fókuszálva. Ekkorra a cégvezetők hangulata borúsabbra fordult. Emelkedett azoknak a szervezeteknek a száma, amelyeknél a vezetők 2021-ben árbevétel-csökkenéstől tartanak, és a hosszú távú tervezés is háttérbe szorult.
A tervezés alapja az adat. E lapszámunk egyik cikkében Dan Sommer, a Qlik igazgatója arról elmélkedik, milyen fontos, hogy a kellő időben pontos, megbízható információkhoz jussunk hozzá, hiszen az adatok nagyban befolyásolják például a járvány- és a válságkezelés hatékonyságát és sikerét is. Nem ördögtől való dolog szerinte a gyors tájékozódás érdekében olyan alternatív adatforrásokat felhasználni, mint a sajtó, a hírműsorok, vagy az újabban sajátos szerepet játszó közösségi média. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a tavaly bekövetkezett adatrobbanásra szépen rátelepedett a politika. A félrevezetés, a manipuláció veszélyei a koronavírus-krízisben súlyosbodtak, ezért Sommer szerint társadalmi szinten is rendkívül fontossá vált az adatműveltség tanítása. Minthogy ez aligha hozhat eredményt egyik napról a másikra, a Qlik igazgatója szerint adatetikett kialakítására volna szükség, amely meghatározná az adathasználat szabályait a közbeszédben.
Sommernek igaza van, kíváncsi leszek, valóra válik-e az elképzelés.
Cikkünk a Computerworld magazin 2021. február 24-ei lapszámában (LII. évfolyam 4. szám) jelent meg.
