Az információs társadalomban és az úgynevezett adatvezérelt gazdaságban az információ a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés elsődleges forrása. Az online jelenlét a társadalmi és kereskedelmi interakciók fő előfeltételévé vált a 2020-as világjárvány óta. A hálózat azonban egyre sebezhetőbbé is válik; a legfőbb fenyegetések már ismert kockázatokból állnak, mint például az adathalász-támadások, az IoT-eszközök sebezhetősége, a deep-fakes, a malware- és zsarolóprogram-támadások, valamint újakból, mint például a távmunkavégpontok biztonsági problémái, a cloud jacking és az 5G-to-WiFi sebezhetőségek.
Az ipari gyártás a rendelkezésre állásról, a biztonságról, az üzemek és az emberek biztonságban tartásáról szól. Az ellátási lánc integrációjáról szól, és egyre inkább arról, hogy érzékelőkkel, vezeték nélküli technológiákkal, analitikával és gépi tanulással modernizáljuk a gyárat, ami csökkenti a költségeket, és a gyártás a mai világ számára is releváns marad.
Míg a funkcionalitás és a termelés hatékonysága érthető módon elsőbbséget élvez a kiberbiztonsággal szemben, egyetlen vállalatnak sem szabad megkísérelnie az áttérést az Ipar 4.0-ra anélkül, hogy a kiberbiztonságra, mint minden döntés és folyamat létfontosságú elemére összpontosítana. A kibertámadások egyre inkább nemcsak az IT rendszereket, hanem a kritikus üzemeltetési technológiákat (OT) - a gyártási műveletekben használt érzékelőket, eszközöket és szoftvereket - is célba veszik.
E rendszerek konvergenciája azt jelenti, hogy az IT vagy OT rendszerek (vagy mindkettő) elleni támadások képesek tönkretenni a termelés hatékonyságát és jelentős pénzügyi hatást okozni. A Ponemon Intézet nemrégiben készült jelentése szerint egy sikeres kibertámadás átlagos költsége több mint 5 millió dollár. Mivel a fenyegetések folyamatosan fejlődnek, az iparág kénytelen változni, és a gyártásnak egy lépéssel előrébb kell járnia.
Az elmúlt néhány évben az IoT eszközök a teljes hálózat közös belépési pontjává váltak, és gyakran figyelmen kívül hagyják őket a széles körben alkalmazott informatikai platformokkal és operációs rendszerekkel szemben. Az IoT eszközök gyakran lecsupaszított operációs rendszereket futtatnak, amelyekből az energia- és költségkorlátok miatt eltávolították a biztonsági funkciókat. Míg az OTrendszerek, például a SCADA és ICS berendezések egykor a Wi-Fi, az internet és a nagyobb IT felhőhálózat közötti légrésekre támaszkodhattak, ez ma már nem így van. A biztonsági védelmet ennek megfelelően meg kell erősíteni.
Véleményem szerint egy IT-alapú vállalatnak soha nem szabad elhanyagolnia a K+F fontosságát, mivel az innovációból él. A technológiai alapú alkalmazások egyaránt magukban hordozzák az informatikai és információs rendszerek működésének és biztonságának javítási lehetőségét, valamint az ilyen infrastruktúrák megzavarásának veszélyét.
Tavaly a vállalat arra sarkallta a K+F részlegét, hogy naprakész maradjon a legújabb iparági trendekkel. Számos, a feltörekvő technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával és a VR-rel kapcsolatos K+F projektben is aktívan részt vesz. Az egyik projekt a kibervédelem hatékonyságát célozza egy fejlett AI-alapú megoldás bevezetésével.
A magyar AI közösség tagjaként a vállalat folyamatosan részt vesz a kutatás-fejlesztésben, hogy mindig innovatív és hatékony technológiákkal álljon elő.
