A Flex Lenovo-dedikált sárvári üzemében az új gyártósor hivatalos elindítása alkalmából sajtótájékoztatót rendeztek, amelyen Wilfredo Sotolongo, a Lenovo adatközponti üzletéért az EMEA régióban felelős elnökhelyettese mondta a megnyitó beszédet.
Sotolongo egy rövid interjút adott a Computerworldnek.
- Hogyan változtatta meg az ön életét az, hogy a Lenovo megvásárolta az IBM x86 szerverüzletét? Ön IBM-es volt, amikor megtörtént a felvásárlás, ha jól tudom.
- Engedje meg, hogy a professzionális életem változásáról számoljak be. Sokkal gyorsabban hozunk döntéseket. Arról, hogy nyissunk-e gyárat Magyarországon, valószínűleg az IBM-nél évekig vitatkoztak volna, és másfél-két évbe tellett volna a megvalósítás. A Lenovónál hat hónapig tartott a döntéselőkészítés és egy-másfél év alatt meg is valósítottuk a tervet. Jóval egyszerűbbé vált az életünk. Sokkal szűkebb a fókuszunk a piacon, ennélfogva sokkal inkább koncentrálhatunk az ügyfélélményre a szűkebb termékportfólióval, többet foglalkozhatunk a részletekkel, a finom részletekkel, hogy jobbá tehessük termékeinket, szolgáltatásainkat és az ügyfeleinkkel való interakcióikat. Bonyolult is volt ez a két év: mindannyian az IBM belső IT rendszereiből érkeztünk, a Lenovónál teljesen másak a rendszerek, legalább két vagy három átálláson estünk át a háttérrendszereket illetően, sok időbe és energiába került e váltások végrehajtása. A Lenovo belső rendszerei kevésbé költségesek, ugyanakkor komplex feladat volt az átállás megvalósítása. Sokat tanultunk a tömeges PC üzletről, amiről az IBM-nél azt gondoltuk, hogy mindent tudtunk. Rengeteg trükköt tanultunk tőlük és persze, igen érdekes, ők is elsajátítottak trükköket tőlünk - amikor azt mondom, hogy ők, akkor PC-s szakemberekre gondolok.
- Úgy gondolja tehát, hogy a Lenovónál jó kezekbe került e termékcsalád? Jobb helyen van itt, mint korábban az IBM-nél?
- Amit a jövőt illeti, mindenképpen. Az IBM átalakulóban van, a megoldások, a szolgáltatások világa felé tart, ami inkább az emberi erőforrásokról szól és kevésbé a gyártásról, a szoftverről inkább, mint a hardverről. Az általunk képviselt üzletágra az elsorvadás sorsa várt volna az IBM-nél. Hosszú távra tekintve a Lenovónál jó helye van ennek az termékvonalnak, de addig eljutni kemény lesz.
- Amikor felkészültem az önnel való beszélgetésre, megnéztem néhány videóját is a YouTube-on, azokból az időkből, amikor még az IBM-nél dolgozott. Egyetemen adott elő ez egyik videóban és az IBM innovációiról is beszélt...
- ...igen, emlékszem, önkéntes munka keretében adtam ott elő...
- ...és dicsérte az IBM kutatás-fejlesztési tevékenységét. Gondolja, hogy a Lenovo ugyanazt a tempót produkálja a fejlesztésben, mint amilyenre az IBM képes?
- Természetesen az innovációban nem képes arra a Lenovo, amire az IBM. Megjegyzem azonban, hogy az IBM k+f tevékenységének 99 százaléka nincs kapcsolatban a mi területünkkel.
- Az akvizíció során az x86-os termékvonalhoz tartozó k+f laborokat is megvásárolták...
- ...igen, velünk együtt őket is megvásárolta a Lenovo. Ami a fejlesztést illeti, ezekben a laboratóriumokban a gépek tervezése folyik. Ami pedig a kutatást illeti, e téren a kutatóink főként a végfelhasználói eszközökre koncentrálnak, a felhasználói csatolókra és effélékre. A Lenovónál olyan kutatóhelyeket építenek most fel, amelyek technológiai alapkutatásokkal foglalkoznak, például a memóriatechnológiával, a busztechnológiával. Koncepció autókat építenek, így hívják azokat az új gépeket, amelyekről azt gondolják, hogy a jövőben, két-három év múlva a piac főáramába kerülnek majd. Példaként említem a rack-scale architektúrát, amely az erőforrások, processzorok, memória, tárolók teljes elkülönítésére és szoftveres menedzsmentjére alapul.
- Megnyitó beszédében említette, hogy ön, a Lenovo, hisz abban, hogy az adatközpontokban a szoftver definiálta architektúra lesz meghatározó.
- Igen, így van. Ha azt vizsgáljuk, hogy milyenek lesznek 3-4 év múlva az adatközpontok, akkor nézzük meg, min fáradoznak napjainkban a szállítók. Az összes szállító azon dolgozik, hogy a hardverből kivonjon minden intelligenciát és azt a szoftverbe ültesse át. Ezt teszi a Cisco a hálózati eszközök világában, ezt teszi az EMC a tárolók területén, hogy csak két jó példát mondjak. És azok a szoftverek, amelyek az intelligenciát hordozzák, szervereken futnak. Az infrastruktúra e változása felénk mutat, ami azt jelenti, hogy a potenciális piac mérete számunkra a korábbinak három-négyszerese. Kellenek a szerverek a felhasználóknak, kellenek szerverek, amelyekbe a tárológyártók beteszik a tárolóikat, és így tovább. A kulcsfontosságú kérdés az, hogy miként lehet a legjobban e szervereket összekapcsolni a szoftvercsoportokkal.
- Hogyan lehet optimalizálni a hardverüket, a szervereket, hogy a legjobbak legyenek a szoftver definiálta architektúrában?
- Még szükség van innovációra az alaphardverben. A tárolásban ilyen terület a tárolóval való kommunikáció memória busz sebességgel, hogy csak egy példát említsek. És aztán ott van a csatlakozás a VMware, Linux, Microsoft, OpenStack szoftverekhez, megoldásokhoz, amelyek az architektúrát meghatározzák, menedzselik, dinamikusan újrakonfigurálják...
- ...e téren szorosan együtt kell működniük a szoftver definiálta architektúra szállítóival. Folyik ez az együttműködés?
- Igen, szorosan együttműködünk egyebek között a SimpliVityvel, a VMware-rel már régi a kapcsolatunk. A Microsofttal is kooperálunk, most éppen Azure Stackkel kapcsolatban, hogy a legfrissebb együttműködést említsem. Minden partnerrel együtt kell működnünk, és jobban kell velük együttműködnünk, mint a riválisaink.
